Három év kormányzás után sem talál fogást a Fideszen az ellenzék: mind a Tárki két napja, szerdán közölt mérése, mind az Ipsos március 18-i kutatása szerint a kormánypárt 1,9 millió támogatót tudhat maga mögött, miközben a második legnagyobb párt, az MSZP eredményei hullámzóak, vagy az egyes közvélemény-kutatásokat összevetve ellentmondásosak. Ráadásul a Fidesz úgy őrzi a választások óta az első helyét, hogy közben jelentős tömegeket vesztett 2010 óta – amikor az első fordulóban 2,7 millió ember voksát gyűjtötte be –, és továbbra is rekordnagyságú az elégedetlen, de bizonytalankodó választók tábora.

AFP / Thierry Charlier

Pedig a kampány egy évvel a választások előtt már javában pörög. A szocialisták 2006 óta először szerveztek tízezres nagygyűlést a Sportarénába: március 9-én Mesterházy Attila több ezer aktivista előtt hirdetett programot, melyben szinte minden társadalmi rétegnek ígért valamit. Előtte több ezer óriásplakáton, majd egy 19 perces videóban bírálták a kormányt. A párttá alakuló Együtt 2014 is belehúzott, a Dunakeszin tartott vasárnapi időközi választás második helyezését „a korszakváltáshoz vezető első lépésként” értékelték, pár hete a kampányfelelősük, Szigetvári Viktor pedig arról beszélt, tízezres aktivistahálózatot építenek, és a választásokig el akarják érni az MSZP támogatottságát. Legutóbb már a tojás árának emelkedésével bizonygatták, hogy Bajnai Gordon kormányzása idején jobb volt a helyzet.

A többéves közvélemény-kutatási trendeket elemezve a hvg.hu arra jutott, a Fidesznek a Kisgazdapárt ledarálása előtti pillanat óta nem volt ilyen kevés támogatója, ennek ellenére a bizonytalanok hatalmas táborát semmilyen üzenettel nem képes megszólítani az ellenzék. A Tárki legutóbbi mérése szerint ez a tábor márciusban még bővült is, ám ez az MSZP-t és nem a Fideszt érintette, az Ipsos viszont aktivizálódást mért, de ebből is inkább a Fidesz és nem az ellenzék profitált – miközben még a kormánypártok szavazói is úgy látják, a kabinet nem teljesít túl jól. Megnéztük, a különböző mérések milyen jellegű kampányt vetítenek előre.

Működik az elmúltnyolcév?

Egy hónappal ezelőtt még több, ellenzéki pártnak dolgozó kampányszakértő is azt valószínűsítette a hvg.hu-nak, hogy a Fidesz a bizonytalanok távoltartására építi majd kampányát. Ezért arra számítottak, hogy a kormánypárt a részvételi arányt alacsonyan tartó üzeneteket ötvözi majd a saját tábort mozgósító negatív kampánnyal. Véleményüket akkor arra alapozták, hogy az ellenzék támogatottsága még mindig alacsony, a bizonytalanok többsége viszont rendkívül elégedetlen, ami kiélezett helyzetben kormányváltó hangulattá erősödhet.

Mesterházy a Sportarénában - aktivistából nincs hiány

MTI / Soós Lajos

Ellenzéki oldalon ennek alátámasztására hozták fel érvként, hogy a Fidesz a különféle adatbázisok folyamatos építésével és frissítésével sokkal hatékonyabban éri el a saját táborát, illetve választói mindig is aktívabbak voltak. Az Ipsos mérései szerint a pártot választó, biztos szavazók körében hosszú évek óta – még kormányon is – 10-15 százalékot vertek az MSZP-re. 2010 novemberében például ebben a kategóriában közel 50 százalékkal előzték meg a szocialistákat, sőt, amikor tavaly júliusban a teljes népesség körében egymás közelébe került a két párt, a Fidesz még mindig 3 százalékkal jobban tudta mozgósítani saját táborát. Jelenleg is 18 százalékos a különbség, és ha össze is adjuk e szavazói körben az MSZP, az Együtt 2014, az LMP és a Demokratikus Koalíció táborát, még akkor is a Fidesz vezet. (A két választás között az elemzők rendszerint a teljes népesség körében mért adatokat tartják iránymutatónak – hiszen ezek mutatják, milyen az adott párt vonzóképessége –, a választásokkor viszont a biztos pártválasztók a meghatározóak. A bizonytalanok táborában még a legnagyobb részvételű 2002-es szavazáskor is volt 2,3 millió ember, akiket nem lehetett megmozdítani.)

Ugyanakkor a Fidesz – illetve a pártot és a kormányt támogató Civil Összefogás Fórum – egy erőteljes negatív kampánnyal indított. Szinte a teljes országot beborították a Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont együtt ábrázoló, „Együtt tették tönkre az országot!” feliratú óriásplakátok. A Fidesz több, neve elhallgatását kérő vezető politikusa a hvg.hu-nak azt mondta, nem gondolták volna, hogy három évvel a kormányváltás után még működik az elmúlt nyolc évre való visszautalás – azaz a párttá alakuló Együtt népszerűségének megtorpanását és az MSZP visszaesését is ennek tudták be. Azaz a kampányt úgy értelmezték a Fideszben, hogy elejét vette a 2006 és 2010 között a baloldali pártokból kiábrándult szavazók visszatérésének, ugyanakkor mozgósító erővel hatott saját táborukra.

Nem kényelmesedtek el

Február végén 6 százalékos növekedést mért a Fidesznek a Tárki – amit a párt a cég legfrissebb méréseiben is megtartott –, az Iposos pedig a múlt héten szintén 6 százalékos javulást mért a kormánypártnak. A kormánypárt ugyanis az ellenzéki várakozásokkal ellentétben sokkal jobban beleállt a kampányba, és a negatív üzenetek mellett népszerű ígéreteket tett, amelyeket a kabinet meg is valósított.

Orbán Viktor - feljövőben

Stiller Ákos

Egy neve elhallgatását kérő, magas rangú kormányzati forrás szerint lényegében a választási regisztrációról való lemondást követően eldőlt, hogy a Fidesznek 2014-ig magánál kell tartania a kezdeményezést (az államfő alkotmányossági vizsgálatot kért a regisztrációról, amit az Ab meg is semmisített). A regisztráció ugyanis lehetővé tette volna, hogy a 2002-es és a 2006-os helyzetet ne tudja előidézni az ellenzék: ne az indulati alapon, vagy az utolsó percben tett ígéretek hatására döntő bizonytalanokon múljon a jövő évi voksolást. A hvg.hu értesülései szerint február elején a gyulai kihelyezett frakcióülésen a miniszterelnök-pártelnök figyelmeztette is a képviselőket, hogy ne kényelmesedjenek el, mert 2002-ben is nagy meglepetés érte a pártot. Az Index és az Origó értesülései szerint február 22-24-e között a Somogy megyei Balatonszárszón a dunántúli fideszes politikusoknak Orbán, illetve a kampánystáb: Gyürk András, a Fidesz stratégiai igazgatója, Kubatov Gábor pártigazgató, és a párt kommunikációs vezetője Kocsis Máté tartott kampányfelkészítőt, ahol a pártelnök-miniszterelnök ismét nagyobb aktivitásra biztatta a választókerületi elnököket.

A párt legfőbb kampányterméke jelenleg a rezsicsökkentés, a Medián mérése szerint január közepéig az emberek 96 százaléka értesült a kezdeményezésről. Holott ekkor még vita volt arról, hogy minden számlán érvényesült-e a 10 százalékos csökkentés, a Fidesz pedig később kezdeményezte a parlamentben, hogy a számlán narancssárga rubrikában kell feltüntetni a csökkenés mértékét. Bár az első bejelentést még december elején tette a rezsicsökkentésről a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, az Index szerdai cikke szerint a Fideszben február-márciusra ért be mint a párt 2014-ig kitartó kampányterméke. Az elkövetkező hónapokban az akció folytatódni fog: júniusra tervezik a víz- és szemétdíjak csökkentését, értesüléseink szerint ősszel a villanyáramnál további 10, a gáznál legalább 5 százalékos csökkentést terveznek.

Ugyan a rezsicsökkentést ötlete korábban született (az Index szerint a közvélemény-kutatásokat is végző Századvég műhelyében), mint a regisztráció eltörlése, a hvg.hu-nak több fideszes forrás is azt mondta, már decemberben kaptak olyan jelzéseket az Ab-ról, hogy a választási eljárási törvénnyel gondok lesznek – a testület megosztott, nem biztos a győzelem.

Vannak ötletei

„Lenne 5-6 olyan baloldali jellegű ötletem, amivel a szocialisták meg tudnák szorítani a Fideszt, de hadd ne én adjak tanácsokat nekik” – mondta Orbán Viktor egy újságíróknak tartott, nem nyilvános szeptember végi háttérbeszélgetésen. A rezsicsökkentés az Ipsos mérései szerint főleg azok körében népszerű, akik a 2010 óta „baloldali fordulatot” hirdető MSZP szavazói lehettek volna. A közvélemény-kutató március 18-án publikált mérése szerint a Fidesz a 30 évesnél fiatalabbak és 50 évesnél idősebbek, legfeljebb alapfokú végzettségűek, kisvárosokban és falvakban lakók, az átlagosnál szerényebb jövedelmi viszonyok között élők körében tudta közel félmillióval növelni a népszerűségét. 

Kiugró értékek

Bár az általános elégedetlenség még mindig nagy, a Medián szerint csak 24 százalék gondolja, hogy jó irányban mennek a dolgok, februárban ebben is változás történt: ezzel az elmúlt másfél év legmagasabb szintjére emelkedett a derűlátók aránya. „Az emberek leginkább szoronganak, amire nagyon nehéz racionális válaszokat adni, hiába egy-két jól hangzó ígéret, ha nem hiszik el, hogy képes vagy megoldani a problémáikat” – mondta a hvg.hu-nak a szocialista párt vezetésének meghatározó tagja. Az ellenzéki politikus szerint Orbán még mindig jobban érti a választók félelmeit, mint az ellenzék bármelyik pártja. Ráadásul a felmérések azt mutatják, hogy a kormányváltást akaró elégedetlenek megoszlanak az MSZP, az Együtt 2014, illetve a Jobbik között. Ugyanakkor a Medián februári mérése szerint Orbán ismét a második legnépszerűbb politikus lett Áder János után.

Több, különféle ellenzéki párthoz tartozó kampányszakértő elismerte, a 2002-es és a 2006-os választáshoz képest nem a nagy víziók, esetleg a szakértelembe vetett hit mozgatja a választásokat, sokkal inkább különféle félelmek, feszültségek adódnak össze.

Adjon pénzt

A magyarok a gazdaságot a „mindenki mindenki ellen” típusú háborúként fogják fel, a rendszerváltás időszakához képest kevésbé hisznek a piacgazdaságban, a többség az államból szeretne megélni, az államtól várja gondjai megoldását – állapította meg a Tárki 2009 végén egy nagy, nemzetközi összehasonlító értékvizsgálat részeként.

Idén januárban a cég pedig arra világított rá, hogy a magyar társadalom zárt: fél az idegenektől, a külföldi kockázatoktól. 10-ből 9-en gondolják úgy, hogy nem szabad bárkit beengedni az országba, 10-ből 4-en azt mondták, el kell érni, hogy a menedékkérők be se tehessék a lábukat Magyarországra. Az EU tavaly szeptemberi hivatalos mérése szerint Magyarországon a válaszadók 29 százaléka értékelte jó dologként az uniót, 42 százalékuk semlegesnek mondta magát a kérdésben. A magyarok 28 százalékában azonban negatív kép él az Európai Unióról.

Ugyanakkor a március 13-án bemutatott Eurobarométer szerint a magyar válaszadók 54 százaléka érzi magát EU-polgárnak, a határozott pozitív válaszok aránya viszont csak 11 százalék, ami nemcsak az uniós (22 százalék) és régiós átlaghoz képest alacsonyabb arány. A Nézőpont Intézet kutatása szerint a baloldali szavazók 53 százaléka, a Fidesz támogatóinak pedig 39 százaléka gondolja előnyösnek Magyarország tagságát. Az Eurobarométer szerint ugyanakkor a magyar társadalom az uniós országokhoz képest nagyobb arányban várja el, hogy az EU a támogatások révén vegye ki a részét a magyarországi válság megoldásában.

A magyarok többsége ellenségként tekint a multinacionális cégekre, bankokra, a zömében külföldi tulajdonban lévő közműcégekre is. Ebben az értelemben a rezsicsökkentést a legtöbb félelemre, szorongásra egyfajta választ ad, így válhatott a Fidesz-kampány működőképes termékévé. A Tárki adatai szerint 2011-ben a magyar lakosság negyede, 2,5 millió ember élt olyan háztartásban, amely elmaradt a rezsi-, lakbér- vagy hiteltörlesztéssel. Összehasonlításképp: az Együtt 2014 kampányszakértője, Szigetvári Viktor tavaly nyáron közölt tanulmánya szerint az új választási rendszerben legalább 2,5 millió szavazó kell a győzelemhez.