A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden Ópusztaszeren mondott augusztus 20-ai ünnepi beszédében hangsúlyozta: a magyarok a történelem egy-egy ritka és rövid időszakát leszámítva soha nem a katonai erőnek köszönhették az államiság fennmaradását, a közép-európai, a regionális vezető szerepet.

A magyar államiság bázisát a kultúra, a tudomány, a műveltség jelentette: a magyar egyetemek, a magyar értelmiség, azok a királyok, akik tudták, csak akkor lesz erő és megfelelő kapacitás az integrációra, ha olyan értelmiséget nevelnek ki, amely európai szinten is megállja a helyét.Tudták ezt az Árpádok, a Hunyadiak és a későbbi arisztokrácia is, sőt még a legújabb kori legnagyobb tragédiánál, Trianon után sem volt kétség, hogy a 20. századi újrakezdésnél az iskolának, a műveltségnek és a hitnek van döntő szerepe - hangsúlyozta Navracsics Tibor. "Később olyan tudósokat, művészeket adtunk a világnak,(...), akik meghatározták a korszellem áramlatát; (...) a szelíd erőben találtuk meg az érvényesülést" - sorolta az érdemeket.

A másik a saját magunkba vetett hit volt, mely több mint ezer éven keresztül tette lehetővé, hogy a magyar állam fennmaradjon, erős legyen, integráló erőként, szellemi nagyhatalomként létezzen Európában - fogalmazott. "Ma, amikor különböző statisztikai adatokkal próbálják akár sugallni is, hogy boldogtalan nemzet vagyunk, akkor érdemes ezeken a tanulságokon elgondolkodni" - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.