Négy tüntető álldogált reggel fél 9-kor a Fővárosi Törvényszék Fő utcai Katonai Tanácsának bejáratánál. A helyszínen már nyoma sem volt az első tárgyalási napon érezhető feszültségnek, a politikai celebritások is elkerülték a törvényszék épületét. A bíró a keddi tárgyalási napon Bene László volt országos rendőrfőkapitány és Gergényi Péter egykori budapesti rendőrfőkapitány, Dobozi József harmadrendű, Mittó Gábor negyedrendű és Majoros Zoltán ötödrendű vádlottak meghallgatását tervezte. Már mindannyian eljöttek a rendőrségtől.

Bene elzárkózott a hvg.hu kérdéseitől, azt felelte bármiről lehet őt faggatni, csak a büntetőeljárásról nem. A bírónak azt közölte vallomás helyet nyilatkozatot tesz, tagadta a vádiratban szereplő bűncselekmények elkövetését. Mint mondta, 2006 szeptember 17-én és 18-án Brazíliában szolgálati úton volt, bár telefonon értesült a történtekről, hazaérkezve vette át az irányítást. Szerinte 2006 őszén olyan zavargások voltak, amelyekre nem volt addig példa, egy ilyen helyzet kezelésére szakmai hozzáértésre és tapasztalatra van szükség, de az utóbbival a magyar rendőrség nem rendelkezett, mert nem került korábban szembe ilyen eseményekkel.

Emiatt később intézkedett, hogy vizsgálják ki a történteket, erre bizottságot állított fel, az elkészült jelentést az országos vezetői értekezleten is megbeszélték, és az ügyészség is megkapta. A tapasztalatok alapján hosszabb távú intézkedési terv is készült. Azzal kapcsolatban, hogy miért azonosító nélküli rendőrök intézkedtek, Bene azt mondta: a rendőrség gyakorló és bevetési öltözékén 2006-ig nem szerepelt a szolgálati azonosító jelvény, és a ruházat alkalmatlan volt a jelvények viselésére. Éppen ezért, amikor később feltették, a műveletek közben sokszor leesett a ruhákról a jelvény.

Gergényi Péter szerint semmilyen segítséget nem kaptak a titkosszolgálatoktól

MTI

Gergényi Péter szintén csak egy nyilatkozatot olvasott fel vallomás helyett. Eszerint 2006 szeptemberében a rendőrség személyi állománya, technikai ellátottsága nem volt felkészülve ilyen durván törvénysértő, agresszív támadásra. A titkosszolgálatok semmilyen előzetes információt nem adtak, amit mi sem bizonyít jobban, mint Bene utazása, hiszen „ha a legcsekélyebb információval rendelkeztünk volna, a főkapitány nem utazott volna el”. Gergényi elismerte, hogy a hatalmas túlerővel szemben az egységek „semmilyen eredményt nem tudtak elérni”.

Gergényi ma már nem tudja pontosan mikor ment ki a Kossuth térre szeptember 18-án, arra sem, hogy Szabadfy Árpád ott mikor tett jelentést. Gergényi szerint korábban is többször előfordult, hogy különböző rendezvényeken megjelent, ez nem volt egyedi eset – volt, hogy járőrözési céllal is kiment az utcára. Arra emlékszik, hogy a tömeg azt skandálta, Gyurcsány takarodj, de más bekiabálásokra már nem. Nem emlékezett arra sem, hogy a rendőrség már eleve készült a tömeg feloszlatásra.

Nem emlékezett arra sem, hogy a parancsnoki törzs buszában volt-e tévé, amin az eseményeket követni lehetett volna. Elképzelhető, hogy tévét csak az események után szereltek be a járműbe. Gergényi arra sem emlékezett, hogy egy híradós miért mondta azt, hogy a törzs buszában egy széken ülve ő irányította a biztosítást.

A volt Rebisz-parancsnok sem tartja magát bűnösnek

Ezt követően a bíró ebédszünetet rendelt el, majd a tárgyalás Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt parancsnokának a meghallgatásával folytatódott, aki a volt rendőri vezetők ellen folyó büntetőeljárás harmadrendű vádlottja. Az egykori parancsnok a bíróságon azt mondta, nem tartja magát bűnösnek.

Dobozi, akit a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatban Bene Lászlóhoz és Gergényi Péterhez hasonlóan elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolnak – csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken kijelentette, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el. A volt parancsnok a tárgyaláson a két fővádlotthoz hasonlóan csak nyilatkozatot tett, kérdésre nem válaszolt. Ismertette az általa vezetett, mintegy háromezer tagú szervezet 2006-os jogi helyzetét, mint mondta, azért, hogy igazolja, a Rebisz „igénybevételi rendje” rendkívül szerteágazó volt, önálló intézkedésre ő nem volt jogosult.

Az ügyészség szerint Dobozi József rendőr dandártábornok, a Rebisz egykori parancsnoka, harmadrendű vádlott a tévészékház elleni támadáskor „a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó jelentések elkésettsége ügyében” utóbb nem intézkedett felelősségre vonásról, ezért elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják. Az ügyészség azt is Dobozi József terhére rója, hogy a Rebisznél nem rendeltek el fegyelmi eljárást azokban az ügyekben, amelyekben történt gyanúsítás, ám a nyomozást később megszüntették. A tárgyaláson felolvasták Dobozi József korábbi vallomásait. Az egyik ügyészségi kihallgatásán bocsánatot kért azoktól, akikkel szemben törvénysértés történt, ugyanakkor kijelentette, hogy nem kér bocsánatot azoktól, akik rendőrökre támadtak.

Ugyancsak korábbi vallomásainak ismertetésekor arról is beszélt, hogy beosztottjai a nagyszámú gumilövedék és könnygáz használatát azzal indokolták, hogy a tömeg támadta őket, hatalmas kőzáport zúdított rájuk, és másképp nem tudták őket távol tartani maguktól. Arról is beszámolt, hogy őt senki sem értesítette a székházostromról, a vízágyú használatáról. Az egész eseménysorról Bencze József akkori pénzügyőr tábornoktól, későbbi országos rendőrfőkapitánytól értesült telefonon. Nyomozati vallomása alapján az ügyeletvezetőt megrótta emiatt, de írásbeli figyelmeztetést nem adott neki.

A felelősségre vonások elmaradásával összefüggésben Dobozi József a nyomozás során azt mondta, hogy az októberi eseményeket követően, miután televízió-felvételek jelentek meg jogsértő rendőri cselekményekről, tényfeltáró bizottság állt fel. A bizottságnak túlnyomórészt nem sikerült megállapítania a jogsértő rendőrök kilétét. Hangsúlyozta, ő a szükséges intézkedéseket megtette, ő maga is tett feljelentést rendőrök által elkövetett jogsértések miatt. Vallomásában azt is mondta, hogy ő arra utasítást nem adott, hogy azonosító jelvényt ne viseljenek a beosztottjai.