„A jelenlegi parlamenti ciklus túlpörgetett törvényhozásának kritikájaként is értelmezhető az új házszabály tervezete” – írtuk tavaly év decemberben, amikor benyújtották a most megalakult Országgyűlés munkáját szabályozó határozati javaslatot.  Az új parlament első, valódi munkát végző ülésének napirendjén azonban az látszik, hogy a kormánypártok nem tudnak leállni: rögtön el kell térni a házszabálytól, hogy egy nap alatt elfogadhassanak egy, még az előző ciklusból visszamaradt törvényjavaslatot.

A bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslatot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyújtotta be április 30-án, vagyis már a választások után, de még az új parlament megalakulása előtt. A rövidke javaslat lényege, hogy határozatlan időre – „a devizahitelesek helyzetét rendező külön törvényben meghatározott időpontig” – elhalasztja a bedőlt devizahitelek ügyében indult végrehajtások során a jelzáloggal terhelt lakások kiürítését, vagyis az adósok kilakoltatását. Az előző ciklus hagyományait követve a törvény visszamenőleges hatályú lesz, vagyis a folyamatban lévő végrehajtásoknál is alkalmazni kell.

Üveges Zsolt

Ahhoz, hogy egy nap alatt végig lehessen hajtani a parlamenten a javaslatot, a képviselőknek el kell térniük a házszabálytól. Ehhez négyötödös többségre van szükség, vagyis az ellenzék támogatása is kell hozzá, de a devizahitelesek ügyében a korábbi tapasztalatok szerit egyik frakció sem mond majd nemet, így hétfőn kora estére törvény lesz a javaslatból, és bizonyos büntetőügyek kivételével bizonytalan ideig nem lesznek kilakoltatások.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pénteken, a Hír TV műsorában azt mondta: a határozatlan idejű moratóriummal lényegében a Kúriát akarják sürgetni, hogy hozza meg azt a döntést, amely alapján a kormány és a parlament megalkothatja a devizahitelesek helyzetét véglegesen rendező jogszabályokat. A legfőbb bírói fórum még tavaly decemberben hozott úgynevezett jogegységi döntést a devizahitel-szerződésekről. Ebben kimondta, hogy ezek önmagukban nem ütköznek jogszabályba, és a jó erkölcsbe sem. Ugyanakkor a Kúria egy kérdést függőben hagyott.

A jogegységi tanács elhalasztotta a döntést egy, az Európai Unió Bírósága előtt levő eljárás lezárásáig. Az úgynevezett Kásler-ügyben a luxemburgi testület lényegében visszadobta a labdát a magyar bíróságnak: nem mondta ki a devizahitel-szerződés érvénytelenségét, de a Kúria vizsgálhatja majd azt, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés. Időközben az Alkotmánybíróság is értelmezte az alaptörvényt, és kimondta: a devizahitel önmagában nem alkotmányellenes, de bizonyos, szigorú feltételek mellett az államnak joga van beavatkozni a korábban megkötött magánjogi szerződésekbe.

Finomhangolások

A keddi ülésnapra már csak egy nemzetközi szerződést – az Egyesült Államokkal „a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról” kötött megállapodást – kihirdető törvény általános vitája marad. Ugyanakkor már benyújtottak egy törvényjavaslatot, ami jelzi, hogy az új parlamenti rendszer máris korrekcióra szorul: Gulyás Gergely törvényalkotásért felelős alelnök javaslata egy sor törvényt módosítana, hogy tisztázza az új Országgyűlés működésével kapcsolatban fellépő kérdéseket.

Fazekas István

Egy sor kérdést vet fel például, hogy milyen tevékenységet végezhetnek a parlamenti munkán túl az elvileg főállású képviselők. Korábban számos képviselő volt egyszerre ügyvéd is, amit az új rendszer nem tesz lehetővé. Az ügyvédi törvény módosítása rögzíteni, hogy a képviselővé választott ügyvédeknek szüneteltetniük kell a tevékenységüket, amihez nem szükséges a kamara hozzájárulása, elég csak bejelenteni. Nem lesz összeférhetetlen viszont egyebek mellett az őstermelői tevékenység, feltéve, hogy a képviselő évi négymillió forintnál kevesebbet keres gazdálkodóként.

Egy másik módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy а képviselő ne vegye igénybe a számára a törvény szerint biztosítandó bérelt irodát, hanem lemondjon róla, az erre szánt összeget pedig a frakciója kapja meg. Ugyanígy megtehetné egy képviselő, hogy nem vesz fel asszisztenst, és az erre szánt pénzt is a frakciónak adja. Pontosítanák azt is, hogy a választókerületekben bérelt irodákra szánt összegből kell fedezni nem csak a bérleti díjat, a telefont és az internetet, hanem minden felmerülő rezsiköltséget is.

A Gulyás-féle salátatörvény egyik érdekessége, hogy felmentést adna a közbeszerzés alól az Országgyűlés Hivatala, a frakciók, illetve bizonyos körben a pártalapítványok számára, feltéve, hogy a szerződések nem érik el az uniós értékhatárt (szolgáltatások esetében jelenleg 60 millió forintot). Ez megnehezíti annak nyomon követését, hogy kivel, mire szerződnek a képviselőcsoportok, hiszen nem kerül majd be a Közbeszerzési Értesítőbe, így akit érdekel, annak közérdekű adatigénylést kell benyújtania, majd adott esetben még pereskedhet is az információkért.

Ha érdekli az Országgyűlés munkája, kövesse a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldalát, ahol az új ciklusban is rendszeresen talál friss híreket a törvényhozás munkájáról.