A szervezet történetében először egy európai uniós országba küldött tényfeltáró delegációt az újságírókat védő Committee to Protect Journalists (Újságírókat Védő Tanács, CPJ) a héten. A CPJ delegációja kedden Budapesten a hvg.hu munkatársával is találkozott, több más újságíró társaságában. A CPJ tagjai egyre nagyobb aggodalommal figyelik a magyar média helyzetét, az újságírók romló munkakörülményeit, a független médiára irányuló fokozódó gazdasági nyomást.

A CPJ képviseletében Kati Marton, a New York Times magyar származású újságírója is, akinek a szülei a második világháború után, a kommunista diktatúra elől menekültek el az Egyesült Államokba Magyarországról. Kati Marton a Népszabadság szombati számában azt mondta, eddig Pakisztánba, Oroszországba, és hasonló helyekre kellett ilyen delegációt küldeniük, az EU-ba még sohasem. Az újságírónő arról is beszélt, bár régi barátjának tekinti Orbán Viktort, a magyar kormány részéről egyelőre csak Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár volt hajlandó fogadni őket. A Freedom House amerikai jogvédő szervezet szerint egyébként a magyar sajtószabadság már évek óta csak „félig szabad” minősítéssel illethető.

Kizárnának

Van olyan szervezet is, amelyik már nem tekinti demokráciának az Orbán-rezsimet. A 444.hu szúrta ki a Foreign Policy cikkét, ami arról szól, a 2000-ben alakult, Community of Democracies (Demokráciák Közössége) nevű, 106 országot tömörítő nemzetközi szervezet kezdeményezte Magyarország kizárását. A Közösség eljárást indított Magyarország ellen, melynek végén akár ki is zárhatják hazánkat a szervezetből, bár szakértők szerint az is elképzelhető, hogy a magyar kormány inkább maga távozik majd, hogy elkerülje a megalázó procedúrát.

Nem nagyon látni, hogy jön ki ebből jól a kormány

MTI / Koszticsák Szilárd

Mint a 444.hu emlékeztet rá, a kizárás azt jelentené, hogy a nemzetközi közösség jelentős része nem tekintené többé demokratikus államnak Magyarországot. Eddig csak Malit zárták ki a Demokráciák Közösségéből – azután, hogy katonai puccs döntötte meg az ottani kormányt, mi lehetünk a másodikak, és az elsők, akiket egy demokratikusan megválasztott kormány miatt zárnak ki, és minősítenek antidemokratikusnak.

A fenti két eset persze inkább csak presztízsveszteséget okoz a magyar kormánynak külföldön, a csütörtökön kitört diplomáciai botrány az Egyesült Államokkal (amennyiben a vitás ügyeket nem sikerül gyorsan rendezni), már komoly politikai, gazdasági károkat is okozhat. Mint megírtuk, az ügy vélhetően nem előzmények nélküli, hanem egy folyamat egyik állomása lehet, az Egyesült Államok részéről ugyanis már évek óta folyamatos kritikák érik a magyar kormányt antidemokratikus lépései, és az ukrán válság ügyében mutatott megbízhatatlansága, orosz-barát politikája miatt.

Nem elég a tagadás

A kormány részéről egyelőre a szokásos módon reagáltak, Szijjártó Péter szerint nincs szükség semmilyen vizsgálatra, mert nincsenek korrupt tagjai a kabinetnek. Mint korábban megírtuk ugyanakkor, az Egyesült Államokban már korábban eldöntötték, hogy nyomás alá helyezik a kifogásolt jelenségek miatt a magyar kormányt, így most már valószínűleg nem marad további következmények nélkül, ha Orbánék semmit nem lépnek. Simonyi András, Magyarország volt washingtoni nagykövete az Origónak azt nyilatkozta, megnyerhetetlen játszmába sodródhat bele a kormány, ha nem vigyáz, teljesen elszigetelődhet az Orbán-kabinet, ami előbb-utóbb komoly gazdasági károkat is okozhat.

Mint korábban megírtuk, Szijjártó Péter hétfőn Luxemburgban az EU Külügyminiszterek tanácsa ülésén magyarázhatja a bizonyítványt, mert, bár a hivatalos napirenden nem szerepel a botrány (Ukrajna ügye igen), diplomáciai forrásaink szerint kizárt, hogy ez ne kerüljön szóba. Kedden ugyanakkor Washingtonba utazik a külügyminiszter, itt egészen biztosan a kitiltás, és az amerikai kifogások jelentik majd az egyik fő témát.