Semjén egyetért Erdő Péterrel, és egyeztetés nélkül nem módosít törvényt

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Semjén Zsolt szerint a katolikus egyház képviseletében Erdő Péter bíborossal, valamint a többi nagy egyházakkal történő egyeztetés nélkül nem módosítják az egyházi törvényt.

A kormány komolyan veszi a strasbourgi bíróság ítéletét az egyházügyi törvénnyel összefüggésben, ugyanakkor nem tekinti példának a német modellt, és a katolikus egyház képviseletében Erdő Péter bíborossal, valamint a többi nagy egyházakkal történő egyeztetés nélkül nem módosítják a jogszabályt. Ezt Semjén Zsolt, a kormányfő helyettese mondta csütörtökön az MTI-nek.

Kiemelte, hogy a strasbourgi bíróság döntésének eleget kell tenni és meg kell oldani az egyházügyi törvénnyel összefüggésben felmerült kifogásokat. Rámutatott: a bíróság ugyanakkor egy olyan verzióról ítélkezett, ami már nem volt hatályban, mert időközben módosították, illetve a fő kifogás az volt, hogy az Országgyűlés ismeri el az egyházakat, nem pedig a bíróság. Érdekes módon ugyanezt a gyakorlatot a nemzetiségek elismerésénél senki nem sérelmezte – jegyezte meg.

A miniszterelnök-helyettes felidézte Erdő Péter nyilatkozatát is, utalva rá, hogy a bíboros tiltakozott a német modell, illetve egy teljesen új törvény megalkotása ellen. Semjén Zsolt a KDNP és a kormány nevében kijelentette, hogy a katolikus egyház képviseletében Erdő Péter bíborossal, valamint a nagy egyházakkal való egyeztetés nélkül nem módosítják a törvényt.

Hozzátette: egyetért a bíboros nyilatkozatával, azaz a német modell nem példa és nem alkalmazható, mert ott az egyház az állami intézményrendszernek egy alrendszereként működik. Ugyanakkor a magyar alkotmányos értelmezés szerint "sui generis valóságnak", azaz az állammal azonos rangú valóságnak ismerik el az egyházakat – tette hozzá.

Semjén Zsolt lehetséges megoldásként említette az Emberi Erőforrások Minisztériumának álláspontját, a minimális korrekciót a bírósági döntésnek megfelelően. Elképzelhetőnek nevezte az eredeti KDNP-álláspont elővételét, valamint azt is, amit Trócsányi László igazságügyi miniszter kezdeményezett, azaz, hogy a különböző európai mintákat veszik alapul. Ez azonban nem kizárólag a német mintát jelenti. A strasbourgi ítéletet komolyan veszik, az egyházakkal egyeztetnek, ugyanakkor semmi nem kényszerít kapkodásra – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt szerdán az Indexnek mondta először, hogy pártja nem fog megszavazni egy olyan új egyházi törvényt, amely a német egyházi szabályozási modellre épül. Erdő Péter december 4-én beszélt arról is, hogy a jövő évi költségvetés egyházakat érintő részéből hiányoznak bizonyos összegek. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) lelkészi elnöke pedig az MRE december 3-ai zsinati ülésén azt mondta, hogy egyházuk szabadon felhasználható támogatása 2015-ben 425 millió forinttal kevesebb lesz, mint 2014-ben.

Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint nem kerülhet olyan új egyházi törvény a parlament elé, amelyet a kereszténydemokrata politikusok és az egyházak megkérdezése nélkül dolgoznak ki. Úgy fogalmazott: nem gondolja, hogy előáll egy olyan helyzet, amikor a parlamenti szavazás során a kereszténydemokraták nemmel szavaznak az új egyházi törvényre.