„Az AKG tantestülete megtette az első lépéseket, hogy megszülessen a már rég tervezett általános iskola. Nekiláttunk, hogy mielőbb kezdhessünk. Most, a megvalósítási folyamat előtt, várunk minden olyan szakembert, szülőt, érdeklődőt, aki szívesen segítené az iskola létrejöttét. Hívjuk azokat, akik ingatlannal, befektetéssel, jogi ügyekkel, építészettel, pedagógiával, akár még gyerekkel is foglalkoznak” – az AKG Facebook-oldalán szeptember elsején megjelent, első felhívásra csaknem 150-en jelentek meg. Ők azok, akik az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tantestületével közösen nekiláttak egy általános iskola megszervezésének, valahogy úgy, ahogy a 80-as évek végén az AKG is megalakult.

Diákok az AKG egyik folyosóján.

Túry Gergely

„A gyerek nem az életre készül, hanem él” – ez a jelmondata az AKG-nak, amely meghatározása szerint jelenelvű, szabad, személyközpontú, alternatív iskola. Az itt dolgozó pedagógusok szakmai meggyőződése, hogy a kamaszkor csak éppen annyira átmeneti állapot az ember életében, mint bármely más életszakasz. Így, a felnőttkorra való kondicionáláson túl, nagy hangsúlyt fektetnek a rövid távú sikerek elérésére, a napi örömök megélésére, az aktuális problémák, konfliktusok feloldására.

A 6+1 valamint 1+4 évfolyamos képzéseket nyújtó AKG-ben lemondtak az intézményi szabályozó eszközökről (nincs például ellenőrző), s helyére az információ szabadságát, a tanulók szabad döntését, a személyességet, az érdeklődést, az érdekeltséget helyezték. A szakmai programjuk szerint a működés középpontjában az egyes gyerek áll, ezért a személyes kapcsolatokat leginkább erősítő, folyamatos együttműködést igénylő szervezeti és tevékenységformákat alakítottak ki. Az alternatív gimnáziumban jelenleg minden gyereknek van egy patrónusa, egy-egy gyerekközösség pedig kap egy lakást – ezt hívják kisiskolának – amibe beköltözik hat tanár, azaz patrónus és 60-70 diák, ők lesznek a csibék, akik aztán együttműködnek az évek során, s mindennap megbeszélik a dolgaikat.

Túry Gergely

Az elmúlt évek központosítása nyomán egyre inkább felértékelődnek az alapítványi iskolák: a központi régióban és néhány nagyvárosban, 1,9 százalékról 2,7-re nőtt az alapítványi iskolákban tanulók száma, ami már 27 ezer diákot jelent. Már nem fenyegeti őket a megszűnés veszélye sem, kikerültek ugyanis a jövő évi költségvetési törvény tervezetéből azok a passzusok, amelyek az alternatív iskolák végét is jelenthették volna. Az egyik módosítás szerint ugyanis ezek a központilag meghatározott kerettantervtől csak akkor térhettek volna el, ha úgynevezett többletszolgáltatást nyújtanak, ám az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) szerint nem volt tisztázott, hogy ez mit is jelent pontosan, így annak egyedi értelmezési lehetőségei rosszul érinthették volna az intézmények támogatását.

Azt, hogy milyen lesz a „kis AKG”, ahogy korábban is, az alapító pedagógusok határozzák majd meg. Az AKG tantestülete ugyanis arról már döntött, hogy az új intézmény teljes autonómiát élvez, önálló általános iskolaként, saját pedagógiai program szerint működik majd. Az is eldőlni látszik, hogy nem lesz automatikus átjárás a gimnáziumba.

Az első megbeszélés után, az iskolaalapításban segédkező szülők elvárásai nyomán azonban már körvonalazódik, hogy milyen iskola készül. Elvben olyan, amelyik intenzíven foglalkozik a gyerekek mentális állapotával, ahol biztosan lehet elsajátítani az alapkészségeket, a tanárok külön is figyelnek, a nem mellesleg boldog gyerekekre, akiket korszerű és modern pedagógiai elvek mentén nevelnek, s akik magabiztosan tudnak majd megszólalni felnőtt tárgyakban is.

Horn György igazgató

Túry Gergely

A tervek szerint jövő szeptemberben elinduló új iskolának még keresik a helyét. „Egyelőre több ingatlanajánlatot vizsgálunk” – mondta a HVG-nek Horn György, az AKG pedagógiai programjának vezetője. Az viszont már tudható, hogy az AKG-hez hasonlóan az általános iskolában is fizetni kell majd, a költségtérítés összege legkevesebb havi 75 ezer forint lesz. Ám ebből pénzből jut majd arra is, hogy a rászorulók költségmentességet kapjanak.

Az nem beszélgetés, hogy "hányast kaptál az iskolában?"

Komoly önismeret kell egy szülőnek annak felismeréséhez, hogy az iskolai stresszeléssel csupán a saját kudarcait akarja a gyerekével helyrehozatni. Pedig a gyerek sikerei nem azon múlnak, hogy járatják-e háromévesen angolra. Hogy min, arról Csenki Laura, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának gyermek klinikai szakpszichológusa beszélt a hvg.hu-nak adott interjúban.

Egy ország, ahol a tanárok megbíznak a kormányban

Oktatási rendszerükben gyakorlatilag nincs szóbeli feleltetés, kevesebb a bemagolandó tananyag, és mégis, a finn gyerekek rendre lekörözik magyar társaikat a PISA-felméréseken. A "finn csoda" titka, hogy a gyerekek minden lehetséges segítséget megkapnak, hogy igényeiknek megfelelően haladjanak a tanulásban. A világszínvonalú technikai felszereltség sem csak az elitintézmények kiváltsága, még a legeldugottabb iskolákban is alapértelmezett például, hogy van wifi.