Sajnálom, hölgyem, de nincsen ilyen tanulmány – válaszolta hihető sajnálkozással a hangjában a Magyar Turisztikai Ügynökség be sem mutatkozó alkalmazottja, miután két hétes emailezés és telefonálgatás után a szervezetnél próbáltuk kikérni azt a megvalósíthatósági tanulmányt, amely alapján a kormány úgy döntött, hogy űrközpont épüljön Gyulaházán.

A tanulmány létezését a Miniszterelnökséget vezető miniszter bizonygatta a két héttel ezelőtti kormányinfón. „Minden pályázat mögött megvalósíthatósági tanulmány áll, és számokat kell vállalni” – igyekezett hűteni a kedélyeket Lázár János, miután a soha meg nem nyíló tanösvényen, alföldi bobpályán és csak gyalog használható kerékpáros kilátón szocializálódott közvélemény érthetően felhorgadt a szabolcsi űrtervek hallatán.

Íme, Lázár mondatai az űrközpontról, 1.21.25-től:

Csakhogy a miniszter a jelek szerint nem mondott igazat. Az anyagot – ha létezne – kiadhatta volna az maga a Miniszterelnökség, ahonnan már a kijelentés napján igényeltük azt. De nem tette, egy hétnyi hallgatás után és többszöri érdeklődésünkre végül a fejlesztési tárcához passzolta megkeresésünket. Az NFM újabb egy hét után még tovább pattintott a turisztikai ügynökséghez, ahol végül ma reggel megadták az őszinte választ, amit a cikk elején már idéztünk.

Hasonló eredményre jutottunk egyébként akkor is, amikor a központra pályázó Gyulaháza polgármesterétől próbáltuk elkérni az állítólagos döntés-előkészítő iratot, hiszen a logika szerint a közreműködése nélkül az aligha készülhetett volna el.

„Honnan tetszik gondolni, hogy már létezik ilyen megvalósíthatósági tanulmány?”

– kérdezett vissza csodálkozva Bardi Béla is. A beruházásról döntő kormányhatározat szerinte ugyanis egyértelműen leírja, hogy a fejlesztési miniszternek június 30-ig kell a kormány elé tennie a projekt megvalósításának konkrét, számadatokkal alátámasztott terveit, az ehhez szükséges előkészítés tudomása szerint viszont még csak most indul majd el.   

A polgármester szerint egyelőre „emésztés alatt van” az is, hogy a kormányhatározatban szereplő hárommilliárd forintból mennyi jut majd a gyulaházi fejlesztésre. Az ugyanis tévesen terjedt el, hogy maga a space központ kerülne hárommilliárdba, pedig emiatt csináltak szerinte Gyulaházából és belőle is bohócot az elmúlt hetekben a médiában.

MTI / Marjai János

A határozat valójában úgy fogalmaz, hogy „a térség élménykínálatának fejlesztése Kisvárda és környékén” kapjon három milliárd forintnyi támogatást. Gyulaháza ebből reálisan egymilliárdot remélhet, legalábbis ilyen nagyságrendről beszéltek Seszták Miklós fejlesztési miniszterrel, aki múlt év végén felkarolta a falu eredeti, még csak kiállítóterem építésére szóló terveit.

Bardi Béla szerint a miniszterrel – aki mellesleg a szomszédos Kisvárda és a térség országgyűlési képviselője – közösen jutottak arra, hogy Farkas Bertalan szülőfaluja ne csak a magyar űrhajósról szóló, meglévő kiállítását bővítse a jövőben inkább a mindennapok emberének közlekedési eszközeire koncentráló Közlekedési Múzeum űrrepülés-történeti gyűjteményével, hanem fejlesszék a látogatókat még jobban vonzó, interaktív space központtá az egészet.

„Ez nem megalománia. Muszáj valami olyasmit lépni, ami nagyot szól, mert annak, hogy csinálunk is valamit meg nem is, amit a kutya se látogat, annak nincs értelme” – magyarázza Bardi Béla, áradó lelkesedéssel ecsetelve, hogyan változna meg a beruházással a falu egész élete:

„Hiába csúfítanak minket a médiában, persze, hogy kézzel-lábbal kapkodunk érte, hiszen a településünknek ez egy fantasztikus, és talán az utolsó lehetősége. Egy csoda, ami ha bekövetkezik, Gyulaháza nem lesz az enyészeté, hanem lesz jövőképe, mert ahová nyolcvan-százezer látogató elmegy egy évben, az a település hosszú távon is élni fog. Most sincs miért szégyenkeznünk, kevés település mondhatja el, hogy uszodája, sportcsarnoka, 80 vendégágya van, hogy 93 óta minden utcája köves, de hiába van mindenünk, munkalehetőség nincsen, úgyhogy sorra mennek el az emberek, és nem születik gyerek.

Ezt Budapestről nem érteni, de ha most nem történik valami, akkor előbb utóbb le kell húzni a rolót, vége, és az a sok minden, amit létrehoztunk, odalesz.

Ha a space központ megépül, az a polgármester számításai szerint közvetlenül is jelent több tucat plusz munkahelyet, de közvetve is: a kereskedelemben, vendéglátásban, és az egyszeri őstermelőnek, akinek az almája meg a barackja eddig a kutyának se kellett, de most kiülhet majd a kapuba és a két-három láda portékáját örömmel megveszik a látogatók.

Az egymilliárd forintba a polgármester tudomása szerint egyébként a falu és a szomszédos Anarcs közötti kerékpárút megépítése is beletartozna, úgyhogy a fennmaradó összeg szerinte nemhogy nem túlzó, de nagy valószínűséggel kevés is lenne a két, összesen 2400 négyzetméteres kiállítócsarnok felhúzására és berendezésére.

Bardi Béla a leginkább most mégis attól tart, hogy „túl korán járt a szája”, és a sok támadás miatt a kormány végül meggondolja magát és nem ad egy garast sem a településnek.  

Miközben a kormány számol és kalkulál, a lehetőségre a szimulátorpiac is ráharapott: a polgármester szerint máris hívogatni kezdte egy magyarországi gyártó, hogy „van egy olyan kütyüje, amit ki szokott állítani. Több millió forintba kerül darabja, de bérelni is lehetne”.