Valószínűleg sokan elhiszik majd a közelgő kampányidőszakban is, hogy a Fidesz az ország legmegbízhatóbb védelmezője a külföldi fenyegetésekkel szemben, a képlet azonban mégsem annyira egyszerű, mint amilyennek látszik. Az ellenzéki pártok megosztottak ugyan és alacsony a támogatottságuk, de az ország kétharmada továbbra is EU-párti – és őket meg kell győznie Orbán Viktornak, hogy nem az EU ellen, hanem annak jobbá tételéért harcol. Ez lehet a miniszterelnök előtt álló legnagyobb kihívás 2018-ban – írja a The Guardian véleményrovatában Schweitzer András, a HVG egykori munkatársa, politikatörténész, a Magyarországi Európa Társaság egyik alelnöke.

A szerző szerint az Orbán-kormány folyamatosan keresi a nemzet újabb és újabb, állítólagos ellenségeit. A sor indult a 2010-es kormányváltás után kirobbantott filozófusbotránnyal, amelynek nyomán tudományos körökben már akkor is attól tartottak, hogy le akarják rombolni a demokratikus intézményeket.

Utána a külföldi tulajdonban lévő bankokon és olyan multicégeken volt a sor, amelyek állítólag túlzott profitot termeltek. A „migrációs veszélynek” volt azonban a legnagyobb visszhangja, és a hozzá kötött Soros-ellenességnek. Két évvel a menekültellenes kampány megindítása után pedig a magyar kormány most azzal vádolja az Európai Bíróságot, hogy politikailag motivált döntést hozott a héten a kvótaperbe keveredő Magyarország és Szlovákia ügyében.

Az írásban emlékeztetnek, hogy az uniós menekültkvóta alapján Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene befogadnia, miközben jóval többen vannak azok a tehetős külföldiek, akik 2013 és 2017 között letelepedési kötvényt vásároltak, és így nyertek bebocsátást a magyar államtól.

A terrorveszély növekedéséről és az iszlamizmus terjedéséről szóló kormányzati kommunikáció, a menekülteknek üzengető plakátok is az ellenségkép táplálását szolgálták, és a jelek szerint nem is teljesen eredménytelenül. A Fidesz támogatottsága továbbra is a legnagyobb Magyarországon, és 2016-ban a résztvevők többsége elutasította a menekültek befogadását a kormány népszavazásán, igaz, a referendum nem volt érvényes és egyébként sem volt kötelező érvényű az eredménye – derül ki a cikkből.