Csütörtökön írtuk meg, a BKK négy évvel a szerződéskötés után szerződést bontott az elektronikus jegyrendszert kivitelező Scheidt&Bachmann céggel.

A szerződéshez tartozó bankgarancia már lejárt, a főváros azt nem hosszabbította meg, a német cég pedig csak a munka könnyebbik felét végezte el - a beléptetőkapuk és jegykezelők leszállítását, a szoftverhez hozzá sem kezdtek-, így Budapest igen rossz helyzetbe került a szerződés felbontása után.

A főpolgármesteri hivatal ezután igen gyorsan közleményt adott ki a saját maga tisztára mosása érdekében, melyben azt írták: az elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatos problémákról se Tarlós István főpolgármesternek, se Bagdy Gábor főpolgármester-helyettesnek nem voltak információi. Illetve hogy a fővárost nem érte anyagi kár.

A főváros tárgyalta le a jegyrendszer pénzügyi részét

Hogy Tarlósék nem tudtak a projekt haldoklásáról, két ok miatt sem lehet igaz, vagy még nagyobb probléma, ha tényleg így van. Először is a sajtóközleményt jegyző Bagdy Gábor a pénzügyi főpolgármester-helyettes, a főváros szervezeti működési szabyálzata szerint egyedül ő jogosult tehát egyedül Budapest pénzügyeiről tárgyalni, és ő is tárgyalt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) a budapesti elektronikus jegyrendszernek nyújtott hitelről - mondta el egy névtelenséget kérő városházi forrásunk.

Még egy személyi ok miatt furcsa, ha Tarlós nem tudott az elektronikus jegyrendszer haldoklásáról, teszi hozzá városházi forrásunk. Szegvári Pétert éppen a főpolgármester ültette a BKK felügyelőbizottságába, hogy mindenről tudjon, ami a cégnél történik - Szegvári egyébként Tarlós főtanácsadója, elég problematikus tehát, ha nem tanácsolta a főpolgármesternek, hogy tegyen valamit, mert az elektronikus jegyrendszer a bedőlés határán áll.

De Dabóczi Kálmán BKK-vezér három hete tartott bizottsági meghallgatása óta a nyilvánosság is tudhatja, hogy a projekt sehol sem áll, és bármikor szerződésbontás következhet. És nem ez volt az első ilyen bizottsági meghallgatás, Dabóczi rendszeresen részt vett ilyen meghallgatásokon a fővárosban, ahol elmondta, hogy áll az elektronikus jegyrendszer. És mint a főváros által jegyzett sajtóközleményből is kiderült, a szerződésbontás már november 21-én meg is történt, azaz 8 nappal a nyilvánosságra kerülés előtt.

Legalább 8-9 milliárd forintos kár érte a fővárost

Szintén nem állja meg a helyét, hogy nem érte anyagi kár a fővárost az elektronikus jegyrendszer bedőlése miatt - világít rá városházi forrásunk, aki szerint mintegy 8-9 milliárd forintot költött a főváros az elektronikus jegyrendszerre eddig úgy, hogy semmilyen eredménye nem volt, és a szerződésbontás után könnyen elképzelhető, hogy teljesen újra kell kezdeni az egészet, azaz az eddigi pénzt gyakorlatilag az ablakon szórta ki Budapest.

A 444.hu úgy számolt, 11 milliárdot költött eddig Budapest a most már teljesen bedőlt elektronikus jegyrendszerre.