Palkovics László hangsúlyozta: a kormányzat szándéka egyáltalán nem az, hogy bármilyen bizonytalanságot fenntartson a kutatókban, hanem az, hogy egy jobban működő rendszert teremtsen.

A kutatást, a tudományt, az innovációt a kormány kiemelt értéknek tartja – közölte a miniszter, hozzátéve: az alapkutatások finanszírozása sem kerül veszélybe, mert nem készülnek különbséget tenni az alkalmazott és az alapkutatások között.

Hozzátette: az kívánatos cél azonban az, hogy a kutatások jobban foglalkozzanak a mai társadalmakat érintő kérdésekkel és hamarabb vezessenek eredményre.

Palkovics László szerint a kormány szándékai egyértelműek a kutatásfinanszírozási rendszer átalakítási koncepciójának tavaly őszi közzététele óta, ez a dokumentum pedig a sikeres német és brit példákból indul ki. Mint felidézte, a Corvinus esetén is az egyetemmel közösen sikerült kialakítani a működési modellt, ahogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetésével is zajlanak a tárgyalások.

Az elvek világosak, ezek mentén lehet tárgyalni, aminek az eredménye lehet alapítványi modell, de más is – jegyezte meg a miniszter, hangsúlyozva, hogy az új rendszert a kutatókkal közösen szeretnék kialakítani.

Palkovics László emlékeztetett arra, hogy az akadémiai kutatóintézetek az adófizetők pénzét költik el, jelen formában azonban erre nincs ráhatása a közösségnek. A kormány máshogy szeretné finanszírozni a kutatási tevékenységet, ettől nem félni kell, hanem meg kell látni benne a lehetőséget – emelte ki.

A miniszter a kormány alapelvének nevezte, hogy érték nem veszhet el. Nincs még döntés az alapítványi modellről, de látni kell, hogy nem csak közalkalmazotti státusban lehet kutatni, ahogy azt a vállalati kutatóközpontok bizonyítják – mondta el, hozzáfűzve: az állam tovább szeretné növelni a kutatói munkahelyek számát.

Palkovics László felhívta a figyelmet annak a fontosságára, hogy az európai kutatóintézetek is hatékonyan tudjanak reagálni a változó világ kihívásaira, hiszen az európai kutatás most nem versenyképes Amerikával vagy Kínával szemben. Mint elismerte, 2002 óta a kutatásra fordított közösségi források szintje nem változott, ebben elmondása szerint van tennivaló, ám ennek a hasznosulás áttekintésével kell együtt járnia.

A miniszter elárulta, hogy pénteken találkozik legközelebb az MTA vezetésével és gyors megegyezésben bízik.

Palkovics László elmondása szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium megújítaná a szakképzést is. A Szakképzés 4.0 című munkaanyag nem tartalmazza a tankötelezettség korhatárának emelését, a kormány szerint ugyanis a korhatárnak nem önmagában van jelentősége. A fontos az, hogy a fiatalok értékelhető tudással hagyják el az oktatási rendszert.

Ennek érdekében műhelyiskolákat nyitnának azok számára, akik nem fejezték be az általános iskolát, ők részszakképesítést szerezhetnének így – közölte. A miniszter kifejtette: a szakképzés terén szeretnének még szorosabban együttműködni a vállalatokkal, akár az ösztöndíjrendszer megújításában is. Emellett el kell végezni az iskolák modernizálását: az infrastruktúra, az eszközpark, a tananyag és a szaktanárok fizetése terén is – fűzte hozzá.

Program indulhat a nők részmunkaidős foglalkoztatásának elősegítése érdekében, valamint létrehoznának egy munkaerőpiaci előrejelző rendszert is – számolt be a kormány terveiről Palkovics László.