szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Gyengült az Európai Néppárt, a szocialisták is kevesebben lesznek, mint eddig voltak, mégsem sikerült az áttörés a bevándorlásellenes populistáknak az Európai Parlamentben. Igaz, győztek Olaszországban és Macronékat is kínos helyzetbe hozta Le Pen pártja, de eközben a liberálisok és a zöldek is erősödtek, így ők lehetnek a királycsinálók. Írásunkban nyomon követheti az eredmények alakulását, és az első reakciókat is.

Most érkezett

Ezennel lezárjuk hírfolyamunkat

Köszönjük, hogy velünk tartottak, hétfőn ismét találkozunk, kora reggel jövünk elemző cikkeinkkel.

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2 3 4 5 6

Az olaszoknál 14%-os feldolgozottságnál is Salvini a nyerő, a végét ma nem várjuk meg

Az olaszországi urnazárás 23 órakor történt, és hajnali fél kettőkor még csak 14 százalékos feldolgozottságnál járnak, úgyhogy a végeredményről majd hétfőn számolunk be.

A részeredmények szerint a Matteo Salvini vezette Lega 32,66 százalékon áll, ez nagyjából a duplája annak, amit a koalíciós társ M5S összehozott eddig (16,83%). A balközép demokraták állnak a másosik helyen 24,86%-kal. A Berlusconi-féle Forza Italia, az egykori kormányerő most 7,54%-on áll, a szélsőjobbos Fratelli D'Italia 6,33%-on.

Végül a liberálisok nyerték a választásokat Dániában

A liberális párt nyerte vasárnap Dániában az európai parlamenti (EP-) választásokat a voksok 23,4 százalékával, dacára annak, hogy a választás előtti prognózisok szerint a szociáldemokrata párt számított befutónak.

A szavazatok 96 százalékos összesítése alapján Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök pártja hat és fél százalékponttal erősödött, és négy helyet szerzett, kétszer annyit, mint 2014-ben. A szociáldemokraták a voksok 21,9 százalékát gyűjtötték össze, ami csaknem három százalékponttal több a korábbinál, de nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy növelni tudják az általuk szerzett három hely számát.

A bevándorlásellenes Dán Néppárt (DF) nem tudta megismételni öt évvel ezelőtti, történelmi jelentőségű eredményét, a 26,6 százalékot, és 11 százalékkal most a negyedik helyen végzett, eddigi négy EP-képviselőjéből hármat elveszítve. A dán parlament második erejének számító, a liberális-konzervatív kormányt kívülről támogató DF még az előzetes felmérésekhez képest is nagyobbat esett, amihez valószínűleg hozzájárulhatott a párt körül két és fél éve kipattant botrány a Brüsszeltől kapott támogatások csalárd felhasználása miatt.

A dán Szocialista Néppárt a voksok 13,1 százalékát szerezte meg, két EP-képviselői helyhez jutva. A szociálliberális párt ugyanennyi helyet szerzett a szavazatok 10,2 százalékával. A dán Konzervatív Néppárt a szavazatok 6,2 százalékával egy képviselőt küldhet az EP-be, csakúgy mint a vörös-zöld szövetség a voksok 5,2 százalékával. Az előzetes eredmény szerint elvesztette egyetlen helyét a dán Népi Mozgalom az Európai Unió Ellen nevű történelmi erő, amely 1979 óta volt bent az EP-ben a Brüsszellel szembeni hagyományos dán szkepticizmus képviselőjeként.

A részvételi arány rekordmagas, 65,9 százalékos volt Dániában.

Úgy néz ki, Marine Le Pen pártja legyőzte Macronékat

A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) ha nem is sokkal, de leelőzte az Emmanuel Macron francia elnök pártja, a La République en Marche vezette koalíciót Franciaországban.

Le Penék a nem végleges eredmények szerint 23,53 százalékot kaptak, míg Macron pártja 22,47-et, Marine Le Pen pedig győzelmi beszédében a nép sikeréről beszélt, akik "büszkén és méltósággal visszavették a hatalmat". A pártelnök arra szólította fel Macront, hogy vonja le a konzekvenciákat és oszlassa fel a nemzetgyűlést. Macron pártjában ennek ellenére nem várhatóak változások, a listavezető szerint a küzdelem folytatódik.

Franciaországban a harmadik helyet a zöldek szerezték meg 13,2 százalékkal, a konzervatív Köztársaságiak (Les Républicains) pedig 8,2 százalékot szereztek. A sárgamellényes tiltakozásokat szervező radikális baloldali Lázadó Franciaország (La France Insoumise) és a szocialista párt nagyjából azonos eredményt ért el, 6,3-6,4 százalék körül.

A britek Farage Brexit-pártjára szavaztak

Nigel Farage alig másfél hónapja indult, radikálisan EU-szkeptikus Brexit Pártjának győzelmét, a Liberális Demokraták jelentős előretörését és a kormányzó Konzervatív Párt példátlanul súlyos vereségét mutatják a brit európai parlamenti választások hétfő hajnalban ismertetett első részeredményei.

Nagy-Britanniában csütörtökön tartották az EP-választásokat, de a szavazatokat csak vasárnap este kezdték összeszámolni. A részleges adatok azt valószínűsítik, hogy a Brexit Párt a voksok 33 százalékát szerezhette meg.

A brit hazai parlamenti választásokon hagyományosan harmadik helyen befutó, erőteljesen EU-párti Liberális Demokraták a számítások szerint 20 százalékos szavazataránnyal a második helyre kerülhettek, megelőzve a második legnagyobb brit országos ellenzéki erőt, a Munkáspártot, amelynek az első adatok 13 százalékot jeleznek. Jól teljesített a Zöld Párt is, amely 12 százalékkal a negyedik helyben reménykedhet.

A Konzervatív Párt ugyanakkor alig 9 százalékkal az ötödik helyre szorult vissza, a 2010 óta kormányon lévő pártnak soha nem volt ilyen alacsony szavazatarányuk brit népképviseleti választáson.

Daul: az EPP ragaszkodik ahhoz, hogy Weber legyen az Európai Bizottság elnöke

Az Európai Néppárt (EPP) a választáson elnyerte a jogot arra, hogy saját listavezetője, Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke - jelentette ki a konzervatív pártcsalád vezetője vasárnap éjjel.

"Megnyertük a választást, és így természetesen az EPP csúcsjelöltje lesz az Európai Bizottság elnöke" - mondta Joseph Daul a brüsszeli eredményvárón.

Joseph Daul

Kiemelte, hogy az Európai Néppárt nélkül nincsen többsége a demokratikus erőknek, ezért készek tárgyalni, de a bizottság elnöki tisztségéhez ragaszkodnak.

A legfrissebb mandátumbecslés szerint ismét az EPP szerezte meg a legtöbb mandátumot az Európai Parlamentben.

Az Európai Unió tagállamainak vezetői már kedden csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, amelyben megkezdik az egyeztetést a tisztújításról.

ALDE: megtört a kétpárti monopólium

Az ALDE egyik csúcsjelöltje, Margrethe Vestager szerint a nap legfontosabb tanulsága, hogy nincs már kétpárti többség az Európai Parlamentben. A jelenlegi versenyjogi biztos úgy látja, hogy végre új koalíciókat lehet építeni, és végre az Európai Bizottságban is lehetővé kell tenni a nemek közti esélyegyenlőséget.

A brüsszeli sajtóteremben Vestager azzal is viccelődött, hogy az elmúlt öt évben a monopóliumok megtörésén dolgozott, és ma ugyanezt tették a választók is.

Margrethe Vestager

Az európaiak több mint fele szavazott

Az európai választók 50,5 százaléka elment szavazni – jelentette be az Európai Parlament szóvivője, aki a brüsszeli sajtóteremben a legfrissebb eredményeket ismertette. Ez az elmúlt húsz évben a legmagasabb részvételi arány.

Röviddel éjfél után az Európai Néppárt 178, a szociáldemokraták 152, az Európai Konzervatívok és Reformerek 61, a liberális ALDE 108, a Zöldek 67, a Salvini-féle szélsőségesek pedig 55 helyre számíthattak.

Ezek az adatok nem a véglegesek, természetesen még változhatnak.

Timmermans: Szerénynek kell lennünk

„A politikai családom képviselői helyeket vesztett” – ezzel a mondattal kezdte beszédét Frans Timmermans, a szociáldemokraták csúcsjelöltje Brüsszelben.

A politikus szerint ez azt jelenti, hogy „szerénynek kell lenniük, de azért optimista is. Az S&D ezért együttműködik majd a többi progresszív párttal az Európai Parlamentben.

Manfred Weberhez, az Európai Néppárt csúcsjelöltjéhez hasonlóan azt ő is kizárta, hogy bármilyen szélsőséges párttal együttműködjön.

Infografikán mutatjuk az Európai Parlament összetételét

1 2 3 4 5 6
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!