Panaszt nyújtott be a Momentum Mozgalom a IX. kerületi ügyészségnek, miután a NAV október legvégén megszállta a párt székhelyét – tudta meg a hvg.hu.

A NAV akkor arról tájékoztatta a Momentum munkatársait, hogy a Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának Vizsgálati Osztálya

kutatást, motozást és lefoglalást rendelt el az irodában költségvetési csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt folyamatban lévő büntetőügyben a bűncselekmény tárgyi, okirati bizonyítékainak, bizonyítási eszközeinek felkutatása és biztosítása céljából.

A november 6-án kelt dokumentumban a Momentum azt állítja, szerintük a nyomozó hatóság jogtalanul járt el. A NAV-osok ezeroldalnyi dokumentumot, pendrive-okat és a költségvetési analitikát is elvitték a párt könyvelőjétől. A Momentum már az eset után visszautasította az intézkedésről szóló határozatban szereplő súlyos vádakat, így például a fiktív számlák használatát, de közölte, hogy mindenben a hatóságok rendelkezésére áll, hiszen „eddig és ezután sincs rejtegetnivalójuk”.

A hivatalos panaszukban azt állítják, hiányzik a bűncselekmény gyanúja is, ráadásul semmi szükség nem volt a házkutatásra sem, hiszen adatkérés útján is hozzájuthattak volna a dokumentumokhoz.

Bár maga a kényszerintézkedés lefolytatása – az eljáró nyomozók személyes hozzáállásának köszönhetően – kulturált mederben folyt, elfogadhatatlannak és jogsértőnek tartjuk, hogy a nyomozó hatóság érezhetően és tudhatóan politikai nyomásra, sokadik alkalommal szükségtelen, de látványos eljárási cselekményt végez a kormány politikai ellenfeleinél. A büntetőeljárás politikai célokra való felhasználása sérti a jogállamiság elvét, ahogyan a büntetőeljárási és anyagi jogi rendelkezéseket is – áll a dokumentumban.

Ezért arra kérik az ügyészséget, helyezze hatályon kívül a NAV határozatát, melyben kutatást, motozást és lefoglalást rendeltek el a pártnál, és szüntesse meg a lefoglalásokat.

Az ÁSZ feljelentése miatt vonult ki a NAV

A NAV megjelenése a Momentumnál nem előzmény nélküli. A történet januárban kezdődött, amikor az ÁSZ kérésére felfüggesztették a Momentum és velük együtt a Párbeszéd állami támogatását, arra hivatkozva, hogy nem biztosították a kampánypénzek ellenőrzésének feltételeit. A törvény szerint az ÁSZ-nak a választások után egy éve van arra, hogy megvizsgálja, hogyan használták fel a pártok a kampánypénzeket. Amikor tavaly erre sor került volna, mindkét párt költözött, a hatóság viszont a régi székhelyükön kereste őket. (Az ÁSZ szóvivője cikkünk megjelenése után emlékeztetett, a bíróságon bejegyzett székhelyükön keresték a pártokat, amelyek elköltöztek, de nem vezették át a változást.)

Felkészül: a Párbeszéd?

A Párbeszéd pártigazgatója, Kocsis-Cake Olivio arra számít, náluk is megjelenik pár napon belül a NAV. A Párbeszédet a Momentum után pár nappal jelentette fel az ÁSZ az ügyészségen költségvetési csalás gyanúja miatt, ez az eljárás került aztán a NAV bűnügyi igazgatóságához. A vizsgálatra 9 hónap van, a határidő a napokban jár le. A Párbeszédnek is a bejelentett székhellyel volt a gond: ott nem tudta őket elérni az ÁSZ, így határidőre nem tudta lefolytatni az ellenőrzést, ezért indult ellenük az eljárás. A Párbeszédnél egy ötmilliós kampányköltés ellenőrzéséről lett volna szó, amely nem is állami pénz, hanem saját forrás volt – mondta a hvg.hu-nak Kocsis-Cake. Az ÁSZ felfüggesztette a párt állami támogatását, azonban mire az ezt végrehajtó Kincstári határozat érdemben a bíróság elé került volna, a pénz újra megérkezett, így az ügynek ez a része elhalt. A Párbeszédet amúgy most megint ellenőrzi az ÁSZ, de ez a szokásos, kétévente esedékes vizsgálat. Reviczky Zsolt

Az ÁSZ a Momentum esetében a támogatás felfüggesztését végül február végén visszavonta, mert a pártelnök elküldte nekik a szükséges dokumentumokat. Ezek alapján a hatóság megállapította, hogy megteremtették a törvényi előírásoknak megfelelő gazdálkodás alapvető kereteit. Ezért is áll most értetlenül a NAV-osok akciója előtt a Momentum. A hatóságnak a párt szerint „tudnia kellett, hogy szó sincs arról”, hogy a párt ne tett volna eleget elszámolási kötelezettségének, ennek ugyanis nyilvánosan publikált nyomai vannak. (Az ÁSZ szóvivője ezzel kapcsolatban azt mondta, a támogás újbóli utalása nincs összefüggésben a feljelentéssel, a kampányidőszak költéseit ettől még nem igazolták.)

Fekete-Győr András pártelnök korábban a hvg360-nak adott interjújában azt mondta, a NAV-vizsgálat jelzi, hogy Orbán elkezdett félni 2022-től. Fekete-Győr most azt mondta, Orbán ezekkel a módszerekkel Putyint majmolja, meg akarják félemlíteni, el akarják lehetetleníteni a politikai ellenfeleiket.

Fel vannak készülve ezekre a támadásokra, közösségüket pedig erősebbé teszik „a pártállam túlkapásai”.

A Momentum egyébként folyamatosan kapja az állami párttámogatást.

Fazekas István

Alkotmánybíróság előtt az ügyek

A NAV akciója után az ÁSZ közleményt adott ki, ugyanis korábban a számvevőszék feljelentést tett a kampánypénzek felhasználása miatt – igaz, az utóbbi fél évben semmilyen problémát nem jeleztek. Akkori közleményében az ÁSZ úgy fogalmazott, alapvető jogállami érdek és a közpénzeket érintő korrupció elleni védettség érdeke, hogy a pártok szabályszerűen, elszámoltathatóan és átláthatóan gazdálkodjanak az adófizetőktől és a támogatóiktól kapott pénzekkel. Az Állami Számvevőszék a törvényi előírások szerint ellenőrzi, hogy a pártok betartják-e a gazdálkodásukra vonatkozó törvényeket. „Az ÁSZ minden pártot azonos törvényi előírások és eljárási szabályok szerint ellenőriz.”

A Momentum az állami támogatásokat folyósító Magyar Államkincstárat is perelte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál, amiért korábban nem kapták meg a pénzt a felfüggesztés miatt, ez az ügyük került az Alkotmánybíróság elé, mivel a bíróság nem vizsgálta érdemben a keresetet. De az Ab még nem hozott döntést az ügyben.

A Jobbik rosszat perelt

A Jobbik beadványáról pár napja döntött az Alkotmánybíróság: a párt azután tett alkotmányjogi panaszt az Állami Számvevőszék ellen, hogy a testület szabálytalanságot talált a gazdálkodásban, ami miatt 600 milliót vontak el a párttól. Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapítások nem támadhatók meg bíróság előtt – már csak azért sem, mert az ÁSZ nem büntet senkit, csak kezdeményezi más hatóság eljárását –, azonban a jelentések alapján induló eljárásokat meg lehet fellebbezni.

Vagyis a Jobbik abban tévedett, hogy az Állami Számvevőszék döntése miatt nyújtott be panaszt, és nem az állami támogatás utalását felfüggesztő Államkincstár vagy a büntetést beszedő NAV eljárását támadta meg bíróság előtt. Az Ab szerint ugyanis ebben az esetben "a bíróság köteles a párt támogatása visszafizetésének, illetve csökkentésének jogalapja körében az összegszerűségre is kiterjedő érdemi felülvizsgálatot végezni".

A Jobbik elnöke, Sneider Tamás a hvg.hu-nak azt mondta, ők kényszermegállapodást kötöttek a Magyar Államkincstárral és a NAV-val, hogy a büntetést részletekben tudják törleszteni, így nem akarták őket beperelni. Az Alkotmánybírósági határozatot még érdemben nem tudták átnézni, most ugyanis náluk is folyik a szokásos ÁSZ ellenőrzés. A Jobbik még mindig törleszti a büntetéseket, az elnök arra számít, április 1-je után kerülhetnek jobb helyzetbe.