Az országgyűlés keddi rendkívüli ülésén lényegében ugyanazt fogják megszavazni, amit december 10-én tévedésből leszavaztak a kormánypárti képviselők. A jogszabály címe szerint „egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról” szól, de sok egyebet is belevettek, így a bírák és ügyészek már beígért és ezért nem halasztható fizetésemelését. Ehhez egy módosító indítvány tette volna bele a bírói és ügyészi fizetésemelésről szóló részt, de a módosító szavazásánál rejtélyes okból – valószínűleg egyszerűen azért, mert rossz utasítást kaptak a szavazás levezénylőjétől – a fideszesek közül 128-an igen szavazat helyett tartózkodtak. Semjén Zsolt levelet írt a házelnöknek, hogy hívjanak össze rendkívüli ülést, Kövér László pedig így is tett, Áder János pedig időközben visszaküldte a törvényt, így nem kell módosítani, hanem elég újra megtárgyalni.

A törvényalkotási bizottság kedden a köztársasági elnök visszaküldő levelére hivatkozva nagyjából ugyanazokat a módosító javaslatokat nyújtotta be, mint korábban. Továbbra is ragaszkodik például ahhoz, hogy magára a parlamentre ne vonatkozzon a másokra kötelező válaszadási határidő.

Egy ponton azonban van változás az eredeti törvényjavaslathoz képest. Aszerint az Alkotmánybíróság új tagjai – így például a január 1-én hivatalba lépő Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal volt elnöke, aki 2010 előtt már volt bíró – 30 napon belül kérhetik bírói kinevezésüket, és ilyenkor a köztársasági elnök „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül” kinevezi őket. Ezt az Amnesty International azzal érvelve kifogásolta, hogy az alkotmánybírók egy része sosem volt bíró, hanem például elméleti tudós, egyetemi tanár, és hiba lenne nekik minden további nélkül lehetővé tenni az ítélkezést.

Itt a törvényalkotási bizottság egyszerre puhít és szigorít: törli a 30 napos határidőt, tehát bármelyik alkotmánybíró bármikor kérheti, hogy bíró lehessen. Vagyis a mostaniak is. Másfelől viszont törli azt is, hogy a kinevezési feltételeket nem kellene vizsgálni, vagyis aki bírói, ügyészi vagy közjegyzői múlt nélkül került az Alkotmánybíróságba, annak át kell esnie egy pályaalkalmassági vizsgálaton, mielőtt rendes bíróságra kerülhet.

Erről is szavaznak ma a képviselők, feltehetőlen nagyon figyelve arra, hogy ne történjen újabb tévedés.