Szabályosan megrohanták a háziorvosokat az elmúlt egy hétben a magukat keresőképtelennek nyilváníttatni – ismertebb szóval: táppénzre menni akaró „betegek”: a hvg.hu-nak beszámoló háziorvosok szerint a napi munkájuk kétharmadát az ezzel kapcsolatos kérések teszik ki – a munkától távol maradni óhajtók száma egy átlagos influenzaszezonéhoz képest legalább a két- három-, de van, ahol az ötszörösére emelkedett, ami sok körzetben már-már kezelhetetlen helyzetet teremt.

A nagy számok ugyanakkor nem azt jelentik, hogy máris ilyen arányban lenne átfertőzve koronavírussal a munkaképes korú lakosság, hanem pont az ellenkezőjét, vagyis azt, hogy ilyen sokan nem szeretnének átfertőződni.

Mivel a másfél hete érvényes járványügyi protokoll szerint a sürgős eseteket kivéve az orvos nemigen találkozhat beteggel, a helyette működő „telefondoktor” üzemmódban nincs lehetősége ellenőrizni, hogy a vonal túloldalán vajon tényleg van-e baja a telefonálónak, hanem bemondásra kénytelen elhinni, hogy valaki lázas, elesett, nem tud ráállni a lábára, becsípődött a dereka…stb., és ez alapján kénytelen kiadni a keresőképtelenségi igazolást.

A telefonon jelentkezők nagy része ugyanakkor a háziorvosok egybehangzó állítása szerint előre megmondja neki, hogy valójában nem beteg, hanem csak nem szeretne bemenni a munkahelyére, mert a munkáltató nem engedi, hogy otthon maradjon, ő viszont fél, hogy kollégáitól, az ügyfelektől, vagy útközben, a tömegközlekedési eszközön elkapja esetleg a koronavírust.

A hasonló kérést megfogalmazók között van kormányhivatalnok, minisztériumi, és kereskedelmi dolgozó, benzinkutas, postás, de rendőr is.

MTI/Koszticsák Szilárd

Olyan is van a beszámolók szerint, aki nem a vírustól fél, hanem a gyereke felügyeletét nem tudná másként az iskolabezárások idején ellátni, a jelentkezők egy részének pedig kifejezetten a munkáltatója adta ukázba, hogy írassa ki magát a háziorvossal (ez foglalkoztatói szemmel azért „praktikus” – bár nyilván csalás, mert a táppénz idején eleve csak a munkabér 60 százaléka jár a munkavállalónak, a keresőképtelenség első 15 napos (betegszabadságnak hívott) időszaka után fő szabályként pedig nem a munkaadó, hanem az államkincstár állja a juttatás kétharmadát.) Sőt, egy vidéki háziorvost állítása szerint azzal hívott egy felháborodott páciense, hogy amikor külföldről visszaérkezve a kormány hivatalos koronavírus zöldszámán próbálta megtudni, hogy mivel tudja igazolni a munkáltatója felé, hogy járványbiztonsági okokból nem megy be a munkahelyére, azt tanácsolta neki a diszpécser, hogy

ne bonyolítsa, írassa ki magát táppénzre.

Amikor pedig a páciens értetlenül visszakérdezett, hogy mire föl írassa ki magát, hiszen csak elővigyázatosságból marad otthon, nem azért, mert beteg, az volt a válasz, hogy

akkor mondja azt, hogy napok óta hasmenése van.

Egy lapunknak beszámoló budapesti háziorvos azt mondta, az ilyen kéréseket egyelőre nem tagadja meg, „mert ő is ember” és megérti, ha a kialakult helyzetben félnek az dolgozók, de állítása szerint csak az első két hétre ad ki papírt, a hosszabbításokat már nem hajlandó végigcsinálni. (A keresőképtelenséget a szabályok szerint az orvosnak kéthetente kell felülvizsgálnia – a szerk.) Egyrészt, mert nagyon helytelennek tartja a gyakorlatot, és bosszantja az indokolatlan pénzkifizetés, amikor járványhelyzetben éppen fontosabbra is költhetne az egészségbiztosító, másrészt, mert a jószívűségével ő maga is kockáztat: bármikor kaphat ugyanis egy ellenőrzést, és ha kiderül, hogy valakit megalapozatlanul vett fel táppénzre, akkor a büntetésen túl az indokolatlanul kiutalt összegeket is vele fizettetik ki.

Mindenki azt hiszi, hogy akkor kész, szerzett papírt és ezzel meg van oldva, de nem, nem ez a megoldás! Ezeknek az embereknek a gondját nem nekem kellene megoldanom!

– fakadt ki az orvos, aki több más, hasonló nyomást tapasztalt kollégájához hasonlóan úgy véli, hogy a járvány terjedésével tömegessé vált problémát sokkal inkább a kormánynak kellene kezelnie, valamilyen általános, a munkavállalók érdekében hozott intézkedéssel – mint ahogy történt például Bulgáriában vagy Romániában.

Túry Gergely

Hasonlóan indulatosan nyilatkozott a helyzetről a hvg.hu-nak egy Pest megyei kisváros háziorvosa is, aki szerint

ilyen betegtömeget egyszerűen nem lehet rátolni a háziorvosokra, hogy ők csaljanak, papírozzanak, és szórják ki az államkincstár pénzét bemondásra, ahelyett, hogy a kormány próbálná valahogy megvédeni a munkavállalókat.

A román képviselőház már múlt héten – az iskolabezárások másnapján – törvényt hozott arról, hogy a munkaadók kötelesek fizetett szabadnapokat adni azoknak a szülőknek, akinek az iskolabezárás miatt otthon kell maradniuk gyerekeikkel. A szabadnapokra azok jogosultak, akiknek 12 éven aluli gyermeke szerepel egy iskola nyilvántartásában, a munka nélkül töltött időre pedig a fizetés 75 százaléka jár – az összeg viszont nem haladhatja meg a bruttó átlagbér 75 százalékát. A lehetőséget egy szülőpárnak csak az egyik tagja veheti igénybe.

A magyar kormány eddig azonban annak ellenére nem lépett semmit a munkavállalókért, hogy a miniszterelnök csütörtöki, Orbán Viktor koronavírus-járvány miatt gazdasági intézkedéseit soroló bejelentését is azzal kezdte, hogy „a munkahelyeket meg kell védeni, mert ha munka van, minden van”.

Az intézkedéseket rögzítő, időközben megjelent rendeletekből ugyanakkor az látszik, hogy az elsődleges szempont a vállalkozások védelme, a munkavállalók jogai pedig feláldozhatók ennek oltárán.

Facebook / Orbán Viktor

A hvg.hu-nak nyilatkozó munkajogászok szerint egyébként alapvetően munkafegyelmi kérdésnek számít, ha egy dolgozó bejelenti, hogy nem akar bejárni dolgozni, mert fél, hogy utazás közben elkapja a koronavírus-fertőzést. Ilyenkor a munkáltató egyéni mérlegelésén múlik, hogy mit lép, de akár azonnali hatályú felmondással is elköszönhet ilyenkor a dolgozótól.

A szakértők ugyanakkor több, munkavállalói lehetőséget is felvetettek, hogy az elbocsátáson és a szintén nem túl munkavállaló-barát kényszerszabadságon túl mit tehet(né)nek a munkáltatók a járvány okozta kényszerhelyzetben. A lépések egyike például, ha úgynevezett állásidőre küldik a dolgozót. Ebben az esetben az érintettnek attól függetlenül is jár a személyi alapbére, hogy a munka alól aktuálisan mentesül. Ezen belül lehetőség van egyéni megállapodásokra is, amely alapján csökkentett – de a megélhetését biztosító – alapbért kap a nem dolgozó dolgozó.

A munkajogászok szerint, ha tovább romlik a járványhelyzet Magyarországon, akkor a kormánynak érdemes lenne valamifajta kártalanítási alapot létrehoznia.

Hogy tervez-e ilyet, egyelőre azonban nem tudni. A Kormányzati Tájékoztatási központot csütörtökön megkerestük az ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.