A felhatalmazási törvényként is emlegetett jogszabályt a múlt héten nem sikerült elfogadnia az Országgyűlésnek, mert nem szavazta meg az ellenzék a házszabálytól való eltérést, amivel nem volt elég a Fidesz-kétharmad, négyötöd kellett volna. Most ismét voksoltak róla, kormánypárti voksokkal elfogadták.

Ennek a jogszabálynak az értelmében

az Országgyűlés határidő nélkül meghosszabbíthatja azoknak a rendkívüli intézkedéseknek a hatályát, amelyeket a kabinet vezetett be a koronavírus-járvány kezelésére, és amivel lehetővé válik, hogy az Orbán-kormány további, a törvényektől eltérő rendeleteket alkosson a veszélyhelyzet ideje alatt.

A hétfői plenáris ülésen a Ház

• 137 igen szavazattal,
• 53 nem mellett és
• 0 tartózkodással

elfogadta a felhatalmazási törvényt.

A szavazás elhúzodott, az ellenzék több módosító javaslatot is benyújtott, amit egyesével szavazott le a Fidesz-többség.

Gulyás Gergely miniszter Bayer Zsolt műsorában, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig a közösségi oldalán korábban úgy számolt, ha a Ház által elfogadott törvényt Kövér László házelnök és Áder János köztársasági elnök is soron kívül aláírja, az már éjféltől hatályos lehet.

Orbán kétfrontos háborúja: politikai színjáték és koronavírus

A kormány saját maga bizonyította, hogy a négyötödös felhatalmazás igénylése és az ellenzéktől kért álszívesség nem több politikai csapdánál, hiszen a kijárási korlátozást a felhatalmazási törvény nélkül is be tudták vezetni. Ettől függetlenül - vagy épp ezzel együtt - a törvény bizonytalan időre és bizonytalan módon, de megváltoztatja életünket.

A kormány a felhatalmazási törvénnyel a zsebében kiiktathatja a parlamenti kontrollt, annak kormányt ellenőrző funkcióját. Ez nem feltétlenül jelenti a parlament összehívásának mellőzését, de a beleszólás mellőzését igen. A tervezetben is azzal számolnak, lesznek ülésnapok, de az még inkább formalitás lesz csak. (Ha a fertőzés miatt nem tudna ülésezni a Ház, a javaslat szerint a kormány a frakcióvezetőknek számolna be munkájáról.)

Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója szerint (beszélgettünk vele a Fülkében, heti podcastunkban a törvényről) ez egy biankó csekk, ami lehetőséget ad arra, hogy olyan törvények is megszülessenek a jövőben, amire korábban nem gondoltunk.

Veszélyes kikapcsolni a kontrollt a kormány fölött, csak diktatúrákban nem ellenőrzi senki a végrehajtó hatalmat – mondta.

Hozzátette, a rendkívüli jogrend és a veszélyhelyzet eleve megváltoztatták az életünket, a törvény elfogadása is meg fogja – csak nem tudni, hogyan.

A Guardian brit lap szerkesztőségi publicisztikájában a törvényről azt közölte, hogy Orbán vírustörvénye a totális hatalomról szól. A lap arról ír, hogy néha előfordulnak olyan indokoltnak tűnő helyzetek, amikor rendkívüli hatalmat kap egy-egy vezető, ám az alkotmányos gyakorlat felfüggesztését jellemzően szigorú határidők mentén szabják meg. Ilyen vonatkozik Boris Johnson brit, vagy Emmanuel Marcron francia elnökre, akik megkapták a rendkívüli hatásköröket.

Ugyanakkor Magyarországon más a helyzet. A lap felhozza, hogy Orbán az elmúlt években megerősítette a hatalmát: a bíróságok, a média, a civilszervezetek szabadságát is korlátozta. Most pedig nem engedheti, hogy

a válság okozta lehetőséget elpazarolja.

A törvény értelmében továbbá a veszélyhelyzet alatt

• az Alkotmánybíróság folyamatosan ülésezik,
• az önkormányzati testületeket nem lehet feloszlatni,
• az időközi választásokat vagy a népszavazásokat nem lehetne megtartani,
• a karanténból nem lehet kiszökni, ha valaki nem tartja be az egészségügyi intézkedéseket, azért akár három év börtön is járhat,
• rémhírterjesztésért öt év börtön is járhat.