Nagyon úgy tűnik, ezúttal valóban túllőtt a célon Orbán Viktor a rendeleti kormányzással, majd az azt követő törvényjavaslatokkal. A magyar kormány számára eddig sem voltak ismeretlenek a nemzetközi kritikák, de ami kedd délután óta történik, arra talán még Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációs államtitkár sem volt felkészülve.

Miután kiderült, hogy az Országgyűlés kétharmados Fidesz-többséggel elfogadta a felhatalmazási törvényt, majd Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azzal a lendülettel egy salátatörvényt is benyújtott a parlamentnek – hiába vonták vissza később a polgármesterek jogköreit megcsorbító részt – számolni sem lehet, hányan szólaltak fel ellene a nemzetközi színtéren.

Nagy különbség viszont, hogy a magyar miniszterelnök most olyan ellenzőket is kapott, akiktől ő sem várt volna ennyire egyenes beszédet.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke eddig leginkább kompromisszumkészségéről volt híres, szerdai sajtótájékoztatóján azonban már név szerint említette Magyarországot:

Aggódom amiatt, hogy egyes veszélyhelyzeti intézkedések túl messze mennek, és kifejezetten aggódom a magyarországi helyzet miatt

– mondta a német politikus.

Az Európai Parlament – amely már korábban megindította a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben – szintén akcióba lendült. A parlamenti képviselőcsoportok vezetői nemcsak aggodalmukat fejezték ki a magyarországi történések miatt, hanem arra is felkérték David Sassoli EP-elnököt, hogy az álláspontjukat juttassák el az Európai Bizottsághoz. Az Eurológus tudósítása szerint a politikusok azt szeretnék, hogy ezúttal a Bizottság is indítsa meg a saját eljárását.

Várják a csatlakozókat

Ami viszont valóban példa nélküli, az annak a – cikkünk írásakor – 17 uniós tagállamnak a levele, melyben a koronavírus elleni küzdelem jegyében hozott intézkedések vizsgálatára kérik a Bizottságot. Magyarország nevét ebbe ugyan nem írták bele, de a szövegből nem nehéz kitalálni, mely kormányra gondolhattak.

„Mély aggodalommal tölt el minket az, hogy egyes rendkívüli intézkedések a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok megsértésének kockázatát hordozzák” – áll a közös nyilatkozatban, amelyet eredetileg a német, a belga, a dán, a finn, a francia, a görög, az ír, az olasz, a luxemburgi, a holland, a spanyol, a portugál és a svéd kormány írt alá.

A hvg.hu információi szerint a levél körül egy kisebb diplomáciai bonyodalom is kialakult, több uniós tagállam meglepődött, hogy őket nem hívták meg az aláírók közé. Néhány külügyminisztérium ezért a saját kezébe vette az irányítást, és egymás után jelentették be, hogy csatlakoznak a kezdeményezőkhöz: cikkünk írásakor már Lettország, Litvánia, Észtország, sőt a Visegrádi Négyek tagja, Szlovákia is a listán szerepelt.

Nem kizárt, hogy a jövőben tovább fog bővülni a névsor, a holland külügyminisztérium a hvg.hu megkeresésére azt írta:

a kezdeményezés nyitott minden tagállam előtt.

„A közlemény több tagország közös kezdeményezésre született, akik erős jelzést akartak küldeni a jogállamiság fontosságáról a koronavírus-járvány alatt. Bármely tagállamot örömmel látunk, mely támogatja ezt az elképzelést” – írták.

Az aláírók nagy száma azért is lehet különösen kellemetlen Orbán Viktor számára, mert ezúttal nem parlamenti képviselőcsoportokkal, vagy az Európai Néppárttal kell hadakoznia, hanem tagállamokkal, köztük egyik legfontosabb szövetségeseivel, a németekkel is.

A magyar kormány részéről Varga Judit igazságügyi miniszter kora délután még igyekezett elbagatellizálni a kérdést, Facebook-oldalán azt nehezményezte, hogy Magyarországot nem hívták meg az aláírók közé, majd este 7 előtt a minisztérium bejelentette, Magyarország is csatlakozik az aláírókhoz.

Kovács Zoltán viszont trollkodás helyett politikai boszorkányüldözést és összehangolt sajtó lejárató kampányt emlegetett. Videóüzenetében meghökkentőnek nevezte, hogy miközben Nyugat-Európáról és Dél-Európa néhány országáról egészen döbbenetes képek érkeznek a vírus pusztításának következményeiről, illetve arról, hogy milyen mulasztásokat követtek el az ottani kormányok és szervek, Magyarországot sikerült ismét "megtalálni".

Ursula von der Leyen nyilatkozatára azt mondta,

tipikus példája a politikai kettős mércének, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök semmivel sem élvez több jogot és lehetőséget, mint a francia elnök békekörülmények között.

Kirúgnák Orbánt a Néppártból

Ha ez a sok kritika nem lenne elég, a Fidesz újabb kínos napok elé néz az Európai Néppártban is, ahol eddig megúszta a kizárást, másodszor viszont nagyon rezegni fog a léc.

Donald Tusk, az EPP elnöke kedden egy interjúban a lengyel és a magyar kormány viselkedésére utalva úgy fogalmazott:

néhány politikus és néhány társadalom úgy viselkedik, mint egy vírus, nem pedig úgy, mint egy oltás.

Alig 24 óra elteltével meg is érkezett a válasz az EPP berkeiből: 13 néppárti tag ismét hivatalosan kezdeményezte a Fidesz kizárását a Néppártból, ami bőven elég ahhoz, hogy a következő politikai gyűlésen ismét napirendre vegyék a kérdést a küldöttek. Ennek kimenetele ugyan sok mindentől függ, de mivel a magyar kormánypárt már eleve fel van függesztve, nem nehéz elképzelni, hogy egy ismételt szavazásnak mi lehet a legvalószínűbb végkifejlete. (Az Euronews hírtelevíziónak egy néppárti forrás viszont azt is mondta, hogy a járvány miatt bizonytalan, mikor tudnak újra összeülni a tagpártok, hogy döntsenek a kérdésben.)

A piac nem felejt

Orbán Viktor ezt minden bizonnyal még meg tudná emészteni, a politikai kritikáknál azonban sokkal súlyosabb következménnyel is számolnia kell: a piac nem fogja sokáig tolerálni a bizonytalan befektetői környezetet. Április 1-én, szerdán a forint euróval szembeni árfolyama utoljára a 2008-as válságban tapasztalt zuhanást produkált, kis híján áttörte a 370-es szintet.

A forint gyengélkedése nem volt szokatlan, a koronavírus-járvány és annak a gazdasági hatásai miatt minden befektető euróba, dollárba vagy frankba menekíti a pénzét. A magyar deviza az elmúlt hetekben lényegében együtt mozgott a többi régiós devizával, április 1-én azonban a forint már a zlotyhoz és a cseh koronához képest is mélyrepülésben volt.

Elemzői vélemények szerint ebben szerepet játszhattak a hétfőn elfogadott felhatalmazási törvény miatti negatív nemzetközi visszhangok is. Zsiday Viktor befektetési elemző szerint úgy tekintenek erre, mint amikor Palpatine szenátor a klónháborús válságot kihasználva magához ragadta a hatalmat. A narratíva szerint Orbán Viktor a vírusválságot kihasználva örökké tartó diktatúrává változtatja Magyarországot.

„Habár a parlamenti kétharmad birtokában eddig is azt tett, amit akart, szerintem ennek sok alapja nincs, de ez lényegtelen” – jegyzi meg Zsiday. Ha hirtelen sok külföldi befektető gondolja azt, hogy Magyarországon diktatórikus rendszernek ágyaznak meg a válság örve alatt, akkor e szerint fognak cselekedni, és elkezdik kivonni a tőkét, ami elkerülhetetlenül a forint gyengüléséhez vezet – véli.

A magyar gazdaság, és azon belül a forint befektetői megítélésén az sem segít, hogy a kormány eddig nem tett (és be sem jelentett konkrét) jelentős lépéseket a kibontakozó gazdasági válság kezelésére. Egyes szektorok járulék- és adóelengedéseket kaptak, eddig az egyetlen jelentős intézkedés a hitelmoratórium, de azt a jegybank kezdeményezte, terhét a pénzintézetek és a jegybank viselik. A miniszterelnök azt ígérte, a „történelmi” léptékű mentőcsomagot egyben, április 6-7-én mutatják be.

Minden Orbánon múlik

Még nem tudni, hogy Orbán végleg elszigetelődik-e a nemzetközi színtéren. Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója úgy gondolja: a jövőbeli nemzetközi reakciók és azok súlyossága attól függ majd, a miniszterelnök a gyakorlatban mihez kezd a felhatalmazási törvény adta jogkörével.

A félelmek már a törvény hétfői elfogadásánál megjelentek, de ha az abban foglalt lehetőségeket a gyakorlati intézkedések is elkezdik alátámasztani, vagyis a kormány a járványhelyzetet a saját egyéb hatalmi céljainak a megvalósítására használja, annak hirtelen gazdasági és nemzetközi politikai következményei lehetnek – mondta a hvg.hu-nak az elemző.

Pontosan ez történt kedden, amikor kiderült, hogy törvényjavaslattal korlátoznák a polgármesterek hatásköreit, tíz évre titkosítanák a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításának részleteit, vagy eltörölnék a városligeti változtatási tilalmat. Ezzel bizonytalan üzleti és politikai klímát hoztak létre, amire már a gazdasági szereplők is elkezdtek reagálni. Bíró-Nagy András szintén példának hozta fel a forint árfolyamának mélyrepülését, ami egybehangzó vélemények szerint a nemzetközi piac és a befektetők véleményét tükrözte, és komoly politikai üzenetnek nevezte az európai uniós tagállamok levelét is.

Azt Bíró-Nagy András szerint egyelőre nehéz látni, milyen eszközök lehetnek az Európai Unió kezében, hiszen eddig sem voltak túlságosan felfegyverkezve. Felmerülhet viszont szerinte is a Fidesz valós kizárása az Európai Néppártból, főleg, ha a németek leveszik a kezüket Orbánról, de a vitatott intézkedések az uniós költségvetési tárgyalásokon is visszaüthetnek.

Kérdéses az is, hogy egy-egy erősebb kritika milyen hatással lehet majd Orbánra. Az elemző úgy látja, hogy a polgármesteri jogköröket megcsorbító törvényjavaslat visszavonása sem volt véletlen:

„Biztos vagyok benne, hogy sem saját polgármestereiktől, sem pedig külföldről nem kaptak érte vállveregetést” – tette hozzá.