Megszavazták, nekimentek

Tíz nappal ezelőtt a parlamentben megszavazták, hogy – egyes értelmezések szerint – korlátlan rálátást kapnak a nemzetbiztonsági szervek az állampolgárok adataira. A javaslatra azonban nemcsak a Fidesz, hanem a Jobbik is igent nyomott. A téma felelőse a pártban Varga-Damm Andrea volt, ő javasolta azt a parlamenti logikának ellentmondó tettet (tudniillik: az ellenzék megszavazza a Fidesz egyik javaslatát), ami után később kitört a botrány. A pártvezetés a szavazás utáni napon azt közölte, Varga-Damm állításuk szerint nem tájékoztatta megfelelően a pártot a törvényjavaslat tartalmáról, ezért nyomhattak igent a szavazásnál a Fidesszel együtt, ezt pedig nem tartják összeegyeztethetőnek a frakciótagsággal, és kitennék. „A Jobbik nem egy következmények nélküli párt. Hibáztunk, elismertük” – közölte akkor a párt.

A képviselőnő egy még akkor megírt, erre reflektáló, de azóta törölt Facebook-bejegyzésében azt írta, butaságról és tájékozatlanságról árulkodik az, ha valaki azt próbálja meg érzékeltetni, hogy a Jobbik a Fidesszel összeállva olyan javaslatot szavazott meg, amelynek segítségével bárkit bármikor megfigyelhetnek. Bejegyzésében arra utalt, szakmai alapon döntött arról, hogy kiáll a javaslat mellett. Egy ma is elérhető bejegyzésében pedig az áll, hogy a törvényjavaslatokat először a frakcióelnökség látja, ők döntik el, kik lesznek a témafelelősök. Ő szakmai döntést hozott a támogatással, amiért vállalja a felelősséget. Azonban ekkorra már a Jobbik álláspontja az volt, egy feloldhatatlan bizalmi válság alakult ki Varga-Damm Andreával szemben.

Varga-Damm Andrea

MTI / Illyés Tibor

Távozók, távozók, távozók

Az elmúlt nagyjából két évben a Jobbik több kilépési hullámot is megélt. 2018 nyarán Toroczkai László, Dúró Dóra és Novák Előd távozott, az év októberében pedig Volner János, Fülöp Erik és Apáti István is úgy döntött, hogy elhagyják a Jobbikot. A képviselők a Mi Hazánk szélsőjobboldali pártban politizáltak tovább, a parlamentben azonban függetlenként politizáltak. (Volner azóta a Mi Hazánknak is hátat fordított.) Ekkor még Sneider Tamás volt a párt elnöke, Ásotthalom polgármestere, Toroczkai László az akkori elnökválasztáson alulmaradt, névleg ezért és a Jobbik összefogás-politikája miatt távoztak azok, akik ekkor hagyták ott a pártot.

Idén év elején Jakab Péter – ugyancsak második nekifutásra, de – teljes győzelmet aratott, elnökké választották, és az alelnökök is az ő emberei lettek (Varga-Damm 2019 októberében még arról posztolt, annyira bátor, hogy indul az elnöki székért, végül alelnöknek sem választották meg). De a pártban nem nyugodtak le a választás után a kedélyek, sorra jelentették be politikusok a távozásukat. Szávay István, Bana Tibor és Bencsik János sem jobbikos már – utóbbi kettő független országgyűlési képviselő. A távozók belső leszámolást és populizmust, Jakab 22 bátor harcost emlegetett, akik titokban a hátába szúrták a kést.

Jakab Péter

Reviczky Zsolt

Tiszta lap, nyugodt hónapok, majd robbanás

Ekkor azonban ideig-óráig úgy tűnt, nyugvópontra ért a párt belső élete, még úgy is, hogy tudni lehetett, több olyan képviselő is ül a frakcióban, akik nincsenek oda Jakabért. De megválasztása után nem sokkal egy háttérbeszélgetésen az új elnök azt mondta, nála mindenki tiszta lappal indul. „Ezzel van, aki élt, van, aki nem is akart” – mondják most párton belüli forrásaink.

A jogász végzettségű Varga-Dammot ismerői aktív és lelkes képviselőnek, a többi ellenzéki párt női politikusaival is jó kapcsolatot ápolónak írták le, a Honvédelmi és rendészeti bizottság egykori alelnökeként „élvezte is azt, amit csinál”. Nagyjából a félresikerült szavazással egy időben a Jobbik bejelentette, lecserélik parlamenti tisztségviselőiket (Varga-Dammot is ekkor hívták vissza a Honvédelmi és rendészeti bizottságból, Lukács László Györgynek adva ezt a helyet, de Varga-Dammot a Népjóléti bizottságból is visszahívták volna), amiből szintén

botrány lett.

Brenner Koloman

MTI / Illyés Tibor

Sneider Tamást eredetileg Balczó Zoltánra akarták cserélni az országgyűlési alelnöki poszton, a Nemzeti összetartozás bizottságában vehette volna át Balczó helyét, és a Népjóléti bizottságba is beülhetett volna. Azonban nem jellemző, hogy egy párt lecseréli az Országgyűlésben az alelnöki posztot betöltő személyt, a Jobbiknál azt mondták, a lépés „nem személyről, hanem feladatról szól”, hiszen minden posztra megpróbálják a legmegfelelőbb személyt állítani. Jakab Péter elődje először azt mondta, nem adja vissza a pozíciót, végül a történet éles kanyart vett. (Az új parlamenti alelnök azonban nem Balczó lett, hanem Brenner Koloman.)

Orbán, a határon túliak és a kiakadás

A hét közepén a Jobbik elnökségi és frakcióülést is tartott, de előtte a hétfői plenáris ülésen történt még egy fontos adok-kapok. Nem párton belül, hanem Orbán Viktor és Jakab között. A Jobbik pártelnöke rendre éles hangon – ahogy párttársai mondják –, „amolyan miskolci stílusban” kritizálja Orbánt és politikáját, Kövér László többször rendre is utasítja őt ezért, de „Jakab már csak ilyen” – ennyivel rendezik le ismerői a Jobbikon belül. Hétfőn Jakab közmunkára küldte volna Orbánt, azt javasolta neki, hogy próbáljon megélni 54 ezer forintból. A Jobbik elnöke azonnali kérdésének egy pontján felrótta azt is Orbánnak, hogy 36,5 milliárd forintot ad a kormány a határon túli gazdaságfejlesztésre ahelyett, hogy azt honi munkahelyteremtésre költenék.

Erre pedig vércseként csaptak le a most távozók.

Szerdán Sneider Tamás, Varga-Damm Andrea és Farkas Gergely bejelentették, távoznak a frakcióból. Sneider azt írta, az ellene és Varga-Damm ellen indított leszámolási és kizárási procedúra már csak a jéghegy csúcsa, a fent említett Jakab-felszólalás pedig csak a hangulatot keltette „az elszakított magyarság és a csonkahoniak közötti szakadékot”. De Farkas is utalt erre a felszólalásra a „Bűnösök közt cinkos, aki néma” című bejegyzésében, amit Varga-Damm is megosztott.

Sneider Tamás

MTI / Mónus Márton

Érdekesség, hogy Sneider már az előtt közölte Facebook-oldalán, hogy távozik, mintsem elkezdődött volna az a frakcióülés, ahol a pártvezetés közölte volna, hogy mivel mindenki megérdemel egy második esélyt, senkit nem zárnak ki a frakcióból, Sneider az alelnöki pozícióját is megtarthatta volna. A volt Jobbik-elnök és Farkas el sem ment a frakcióülésre, Varga-Damm pedig információnk szerint az ajánlatra nem igent vagy nemet mondott, hanem csak azt, hogy „köszönöm”, majd

kiment a mosdóba, ahonnan már nem tért vissza.

Ezt az értesülésünket megerősítette Dudás Róbert alelnök is, aki a történetet az ATV reggeli műsorában mesélte el. Mindenesetre Varga-Damm később azt közölte, annyira megalázó volt számára, ami vele és Sneiderrel történt, hogy távozik. „Elképesztő üldöztetést éltem át az elmúlt 10 napban, de megnyugodtam, mert nekem nem kell senki, aki irányítgat rossz irányba. Szépen az élet megy tovább” – írta később egy hozzászólásban.

Azt nehéz rekonstruálni, hogy pontosan miért fordítottak hátat a Jobbiknak a most távozók, mi volt az ok, mi az okozat és mi csak álindok: Varga-Damm javaslata a törvény megszavazására, Sneider visszahívása és a bizottsági helyek újraosztása, vagy a korábbi kilépések folytatódtak csak, mindenesetre

senki nem kért Jakab kinyújtott kezéből.

Arra is nehéz választ adni, hogy először miért rontott neki a vezetés Varga-Dammnak, illetve később miért gondolták meg magukat. Beszélgetőpartnereink Jakab személyiségével magyarázzák az előbbit, az utóbbit pedig azzal, hogy ha a Jakab megválasztása óta eltelt négy hónapban együtt tudtak dolgozni, akkor a jövőben is ment volna ez valahogy.

A távozók később keményen nekimentek Jakabnak.

Tagok legyünk, vagy szabadok?

Sneider a Mandinernek azt nyilatkozta, a Jobbik csak a baloldali szavazókra hajt, és ez a Jobbik nem fog eljutni a 2022-es választásokig. Varga-Damm a Hír Tv-nek azt mondta, a Jobbik vezetése gerinctelen, Jakabot pedig lemondásra szólította fel és tisztújítást szorgalmazott. A Magyar Nemzetnek pedig úgy fogalmazott, a „2022-es választás mutatja majd meg, hogy érdemes volt-e a Jobbik vezetésének megszabadulnia több erős és ismertebb tisztségviselőjétől”. Óva intette a Jobbikot, ha nem vigyáznak a megmaradt értékesebb képviselőkre, többen követhetik a most távozókat. „Akiknek csak egy bizottsági tagsága, s így kevés vesztenivalója van, egyúttal a pártban, frakcióban nem viselnek tisztséget, könnyen távozhatnak. Ha országos szinten a szervezetek nem látnak minőségi politikát, közülük is többtucatnyian elhagyhatnak minket”. Neveket nem mondott, de a 2018-ban még 26 fős frakció mostanra 17-re csökkent, a parlamenti honlapon pedig ki lehet kutatni, melyik jobbikos hány bizottságban tag és milyen frakciótisztségeket visel.

Mandátumukat és párttagságukat nem adták vissza a frakcióból távozók, de a Mi Hazánkhoz sem mennének. Sneider a már idézett interjúban azt mondta, sokan gondolják ma azt, hogy „kellene egy korrupció nélküli, nemzeti-konzervatív mozgalom Magyarországon, ennek van létjogosultsága, és van erre társadalmi igény”. Azt nem tudta megmondani, mikor és milyen formában, de szerinte lesz egy ilyen mozgalom egyszer Magyarországon.

Jakab Péter – mintegy lezárandó a mostani eseményeket – a jobbikos Alfahírnek adott interjújában arról beszélt, nem foglalkozik a távozókkal, ő csak azt az utat szeretné végigjárni, amit eltervezett a kormányváltásig.