Soha nem látott pezsgést hozott az 1600 lelkes borsodi Dédestapolcsányra az a hirtelen jött médiaérdeklődés, amely azután szakadt a településre, hogy Rogán Antalról egy hete kiderült: 2019-es válása után újranősült, és egy dédesi lányt vett el. A hétvégén a faluban járva kétféle emberrel lehetett találkozni: aki szívesen, változatos részletekkel és saját sztorikkal színesítve beszélt a miniszterfeleséggé avanzsált Obrusánszki Barbaráról és családjáról, és olyannal, aki nem vette jó néven a kérdezősködést. Olyannal viszont eggyel sem, aki ne hallott volna a frigyről, illetve arról, hogy a 29 éves Barbara és szülei óriási – több mint ezer hektáros – földbirtokra tettek szert nem sokkal az esküvő előtt.

Az egyik helyi kisbolt eladója, amikor beléptünk, éppen arról beszélt telefonon a feleségével, hogy most állt nekik össze a kép, hogy hogyan került Barbara apja tavaly év végén Mongóliába – az útról ugyanis mesélt nekik Obrusánszki Zsolt, a kontextusról viszont nem. (A férfiről a Telex írta meg múlt héten, hogy közeli rokona a finnugor nyelvrokonság elméletét kutató Obrusánszky Borbála történész-orientalistának, akit az előző nagykövet indoklás nélküli hazahívása után tavaly októberben nevezett ki ulánbátori nagykövetnek Szijjártó Péter külügyminiszter.)

Pár száz méterre, egy másik bolt előtt pedig az ott beszélgető társaság tagjai adtak éppen körbe egymásnak – majd mutattak nekünk is – Obrusánszki Barbaráról készült képeket. A sok beállított – a lány azóta már törölt Facebook- és Instagram-profiljáról származó – fotó között volt egy olyan, több mint tíz éve készült is, amelyen smink és pózolás, és az azóta gyanítható szépészeti beavatkozások nélküli, teljesen hétköznapi lányként látni Rogán Antal feleségét. Az idősebbek közül többen így is emlékeztek Barbarára, aki – állításuk szerint – az érettségi óta, jobban mondva amióta „Pestre ment”, már nem sokat mutatkozott a faluban.

Az Obrusánszkiék közelebbi ismerőseitől kiinduló helyi pletykákból azt a legtöbben már tavaly nyár óta tudták, hogy a lány együtt van Rogán Antallal. Arról azonban, hogy hozzá is ment, még a magát a családfő barátjának mondó férfi is csak pár napja értesült, az pedig, hogy nagybirtokosok lettek, végképp mindenkit meglepett. Eddigi tudomásuk szerint egyedül a lány néhány éve elhunyt nagyapja foglalkozott olyasmivel, amire rá lehet fogni, hogy köze van a mezőgazdasághoz: virágot nevelt és árult, illetve „gombázott”. Az 52 éves fiáról azonban az egész faluban sem találtunk senkit, aki azon túl, hogy „ezzel-azzal bizniszelt”, és hogy egy ideig külföldön is volt, megközelítőleg is meg tudta volna mondani, hogy mivel foglalkozik.

Egy csomót beszéltünk erről tegnap az urammal, egyszerűen nincs rá magyarázatunk, hogy miből

– illusztrálta a helyiek földvásárlási ügy iránti érdeklődését egy babakocsit toló fiatal lány is, aki azt mondja, együtt járt a helyi általánosba Barbarával, és aki megtudva, hogy hová tartunk, annak ellenére felajánlotta, hogy a csípős hidegben elkísér Obrusánszkiék házáig, hogy eredetileg a falu ellenkező végébe indult el.

A nő azt mondta, hogy Barbara gyerekként sem benne, sem általában a helyiekben nem hagyott mély nyomot, nem volt kirívóan okos, szép vagy ambiciózus: „Egy volt közülünk, és kész”.

Amikor a kazincbarcikai gimnázium után Pestre került, a legtöbben el is vesztették vele a kapcsolatot, annyi hír jött róla néha, hogy „modellkedik vagy ilyesmi”, a szülők pedig a nő állítása szerint korábban is visszahúzódóak voltak, maximum a boltban lehetett velük összefutni, de nem éltek társasági életet. Bár rosszul sem éltek, egyáltalán nem tűntek jómódúnak, beszélgetőpartnerünk szerint nem jártak menő kocsikkal és portájuk, kopottas kerítésük és melléképületeik sem arról tanúskodtak, hogy vagyonosak lennének.

A babakocsis nő szerint először tavaly tűnt fel nekik, hogy a család vajon miből cserélte le hirtelen a tetőt, a kaput, fejezték be a két éve félbemaradt kerítést, és varázsoltak medencés, térköves, pázsitos mintakertet a régi helyébe. A Barbara propagandaminiszterrel való kapcsolatáról szóló pletykák kicsivel később a helyére tették ezeket a dolgokat – ideértve a vadonatúj Volkswagen Passatot is, amivel Obrusánszki Zsolt közlekedik újabban, illetve a fehér Mercedest, amivel olykor Barbarát látták.

A család egy hete nyilvánosságra került földvásárlását viszont nemcsak a fiatal nő és párja, de általában, a falubeliek sem tudták megfejteni. Annál is inkább, mert az összesen hét Dédestapolcsány környéki településre kiterjedő (plusz néhány távolabbi, Miskolchoz közeli) birtokegyüttest korábban éveken át sikertelenül próbálták eladni az idős, korábban itt élő és gazdálkodó, de pár éve Amerikába visszatelepült magyar-amerikai tulajdonosok – pedig nemhogy ismerték már addig is Obrusánszkiékat, de évtizedekre visszamenő jó kapcsolatban is álltak velük.

Bár maga Obrusánszki Zsolt a hvg.hu-nak múlt héten telefonon ígéretet tett rá, hogy ha személyesen megkeressük, akkor hajlandó beszélni a birtokkal kapcsolatos terveikről, az ígéretét nem tartotta be: sem a telefont nem vette fel többé, sem a neki küldött, illetve feleségénél hagyott üzenetekre nem reagált.

Obrusánszkiné éppen kint volt a kertben, a kiskutyát sétáltatta, amikor odaértünk, de azt állította, hogy férje nincs otthon. A halk szavú, fáradtnak tűnő nő – aki a szerződés szerint férje és lánya mellett maga is több mint kétszáz hektárnyi föld tulajdonosa lett – szintén nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseinkre, pár perc hiábavaló faggatózás után indulatok nélkül kérte, hogy menjünk el.

Nem találtuk Rogán Antal (nála amúgy mindössze négy évvel idősebb) apósát a frissen szerzett birtok központi épületeinek helyt adó, Lénárddaróc határában fekvő majorságnál sem. Egy bánatosan legelésző lovon és öt harcias keverékkutyán kívül szombat délelőtt nem volt más mozgás a három egymás melletti telken fekvő, több gazdasági épület mellett egy komplett családi házat is magában foglaló egykori téeszközpontnál.

A csengetésre nagy sokára végül egy hatvan körüli nő jött ki a kapuhoz, akinek – mint kiderült – eddig a lánya bérelte a házat a korábbi tulajdonostól, de mint mondta, ennek szerinte hamarosan vége. Az új tulajról nem akart, de állítása szerint nem is tudott volna mit mondani, mert nem ismerik. Meglepő módon ugyanezt mondta az a birtokon láthatóan otthonosan mozgó fiatal férfi is, aki pickupjával éppen akkor fordult a főútról a kapuhoz, amikor távozni készültünk. A férfi állítása szerint eddig egyetlen egyszer látta Obrusánszki Zsoltot a telepen, pedig ő maga naponta-néhány naponta megfordul ott.

Hogy a földeken korábban marhát tartó és főként takarmánynövényeket termesztő korábbi tulajdonosok után az újak mihez kezdenek az óriási területtel, azt egyelőre csak találgatni lehet. Annyi biztos, hogy az Obrusánszki család tagjait nemcsak a helyiek nem látták a földeken serénykedni korábban: mindannyiukat frissen, csak négy hónappal az 1,6 milliárdos adásvétel előtt jegyezték be egyáltalán a földműves-nyilvántartásba (ami az aranykalászos gazda képzéssel együtt a földvásárlás feltétele), és két másik (a magánszemélyenként birtokolható 300 hektáros limit megtartását megkönnyítő) tulajdonostársuk közül pedig csak egyiknek, az Obrusánszki Zsolttal tavaly közös cégbe és 2,2 milliárdos bizniszbe is beszállt Farkas Zsigmondnak van erről régebbi, 2014-es papírja.

Földügyekben jártas forrásaink szerint viszont a tulajdonosok akkor sem tudnak rosszul járni, ha meg sem művelik a földeket. A mezőgazdasági területek (szántó, rét, gyümölcs, gyep) után közvetlen területalapú támogatásként nagyjából hektáronként 60 ezer, az Obrusánszki Barbarára fiatal gazdaként vonatkozó további támogatást figyelembe véve hektáronként 75 ezer (vagyis ezer hektárnál évi 75 millió) forint vehető fel, az amúgy is erősen kormánypárti befolyás alatt álló vidékfejlesztési hatóság pedig elenyésző arányban ellenőrzi, hogy a papíron szereplő tulajdonos valóban műveli-e földjeket.

De persze kiadhatják bérbe is a területeket, ami ekkora összterület után az aranykoronánként számított 1250-1350 forintos állami földbérleti díjjal számítva sem rossz pénz, de a magánszférában ennél magasabbak díjak is lehetnek. További komoly összegek járhatnak ezen felül agrár-környezetgazdálkodási támogatásokból is, például, ha vállalják, hogy átállnak az ökológiai gazdálkodásra. A megszerzett területeket tételesen is felsoroló szerződésben ráadásul kifejezetten sok gyengébb, alacsony aranykoronaértékű ingatlan szerepel, amelyek után – amint arra több, lapunk által megkérdezett szakértő is felhívta a figyelmet, a tulajdonosok több címen is extratámogatásokat igényelhetnek.

A gyengébb minőségű területek erdősítése után például komoly (akár hektáronként 5 millió forintos) egyszeri és 12 évig tartó rendszeres (hektáronként akár évi 150 ezer forintos) jövedelempótló támogatás is járhat, de ennél is feltűnőbb, hogy milyen sok NATURA 2000-es terület van a megszerzett földek között. Ez utóbbiak után gyakorlatilag úgy lehet felvenni a fafajtól, állomány-típustól és korcsoporttól függően akár 80 ezer forintos kiegészítő támogatást, hogy tényleg alig kell valamit csinálni: alapvetően csak meg kell őrizni az élőhelyeket.

Ha mindehhez hozzávesszük a nemrég Lázár János által bejelentett gigantikus, 2021–2027-es időszakra összesen 3800 milliárdos kormányzati agrártámogatási programot, akkor a pontos részletszabályok ismerete nélkül is gyanítható, hogy a következő években rosszul semmiképpen nem járhat, aki ekkora földterületet birtokol Magyarországon.

A földszerzésben rejlő harmadik – talán a legnagyobb – lehetőségre Ángyán József, a második Orbán-kormány földügyi államtitkára hívta fel a hvg.hu figyelmét. A kormánypárti politikusok és családtagjaik földtörvényt kijátszó földvásárlásai ellen számtalanszor felszólaló, emiatt végül kegyvesztetté vált és a Fidesz-frakciója mellett államtitkári posztjáról is távozó szakember szerint Rogán Antal nejének családja hosszú távon is gondolkodhatott, bekalkulálva, hogy Magyarország ellen a földforgalmi szabályozás – különösen a külföldiek földszerzésének nehezítése – miatt kötelezettszegési eljárás zajlik az EU-ban, aminek várható következménye lehet a hazai földpiac liberalizálása. Ha így alakul, az az európai földárak gyors kiegyenlítődéséhez vezet majd, így a ma relatíve nyomott, 1,6-1,8 millió forint/hektár áron megvásárolt területek évek múlva hatalmas profittal, akár 10-15-szörös áron lesznek piacra dobhatók.

De addig is, amíg ez bekövetkezhet, a hektáronkénti akár 100-200 ezer forintos terület alapú direkt, illetve agrár-környezeti és vidékfejlesztési támogatások bőségesen fedezhetik annak az enyhén szólva is jutányos – ötszázalékos önerőre kapott – 1,5 milliárdos hitelnek a részleteit, amelyet a Rogán Antal régi bizalmasát, Puskás Andrást is vezetői között tudó, nemrég a NER nagy bankholdingjába olvadó Budapest Banktól vett fel földbirtokostársaival a miniszer új feleségének családja.