Egyéves, mégis mindenkinél nagyobb a hatalma: így változott az életünk különleges jogrend alatt
A koronavírus-járvány nemcsak a mindennapjainkat, hanem a törvényeinket is megváltoztatta: pontosan ma egy éve, hogy a magyarok is tudják, milyen különleges jogrend alatt élni. A teljhatalmat az Orbán-kormány azonban nemcsak életek mentésére, hanem megkeserítésére is használta, nehéz lenne legalábbis máshogy magyarázni a különleges helyzetben meghozott törvényeik egy részét. A hibák és kapkodás mellett azonban természetesen akadtak jól meghozott intézkedések is.
„Ez valahol a békebeli demokrácia és a háborús állapot közötti fázis. Óvatosan is kell vele bánni, nem véletlen, hogy nem szokták ezt civilizált országok alkalmazni” – majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt ezekkel a szavakkal magyarázta a Kossuth rádióban Orbán Viktor, mi is az a rendkívüli jogrend és miért van rá szükség. A megfogalmazás nem volt véletlen, a miniszterelnök maga is elismerte, hogy hiába képviselő harminc éve, ilyen intézkedésre nemcsak Magyarország, hanem a világtörténelem elmúlt időszakából sem nagyon emlékszik.
Bár a kormányfő az interjúban kerülte a jóslatokat, azt valószínűleg még ő maga sem sejtette, hogy egy év múlva még mindig életben lesz a 2020 március 11-én hozott intézkedés. Sőt,
éppen ma egy éve, hogy Magyarország lakói valamilyen formában rendkívüli jogrend alatt élnek.
Mielőtt az évforduló alkalmából végigvesszük, mit is jelent mindez, egy dolgot fontos leszögezni: az Orbán Viktor által említett „rendkívüli jogrend” a jogban nem létezik. Az alaptörvényben megfogalmazott pontos kifejezés a különleges jogrend, ami egy gyűjtőfogalom: azokat az eseteket foglalja magában, melyek rendkívüli, kivételes időszakok esetére határozzák meg az állam működését. Ezen belül többféle kategória létezik, amit a magyar kormány március 11-én a járványhelyzet miatt az egész ország területére kihirdetetett, az a veszélyhelyzet volt.
Ezt egy törvénnyel kellett megerősíteni, ám az ellenzéki pártok nem voltak hajlandók megszavazni, hogy a folyamatos felülvizsgálat helyett visszavonásig adjanak teljhatalmat Orbán Viktor kezébe. A kétharmados kormányzati többség ezért csak két hét múlva tudta elfogadni a felhatalmazási törvényt, óriási muníciót adva mindkét fél kezébe. A kormány azóta is folyamatosan azzal támadja az ellenzéket, hogy hátráltatták a járvány elleni védekezést, cserébe viszont hazai és nemzetközi kritikusai autokratikus intézkedésekkel vádolják. Valójában a csúszás érdemi gondot nem jelentett: Gulyás Gergely annak idején arról beszélt, a kormány az ellenzék ellenállása miatt nem hosszabbíthatja meg a korábban hozott rendeleteket újabb két hétre, ám végül Müller Cecília országos tiszti főorvos megtette azt.
Márciusban kormányrendeletek tucatjai jelentek meg a járvány elleni védekezésre hivatkozva, melyeket azóta is jól ismerünk: ide tartozik a kijárási korlátozás, egészségügyi szűrővizsgálatok leállítása, a vendéglátóhelyek és üzletek bezárása, vagy akár a hitelmoratórium bevezetése.
Az apa férfi, a parkolás ingyenes
Nagy port kavart a Büntető Törvénykönyv módosítása is, rémhírterjesztés miatt két embert is előállítottak a rendőrök, még ha később el is ismerték, hogy hibáztak. A kijárási korlátozás és a rendezvények tilalma miatt tüntetéseket sem lehetett tartani, emlékezetes az ellenzéki politikusok „dudálós” demonstrációja, amelynek résztvevőire komoly pénzbüntetést róttak ki, majd Hadházy Ákos és Szél Bernadett szervezőkön kívül eltörölte a bírságokat a másodfokú bíróság.
Márciusban, a friss a határidő nélküli felhatalmazási törvénnyel a zsebében a kormány még arra is talált időt, hogy többek közt azonnal benyújtsa
- a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházás gyorsításáról és 10 évre szóló titkosításáról,
- hat egyetem alapítványi fenntartásba helyezéséről,
- a színházak felügyelőbizottságainak átalakításáról,
- a Városliget változtatási tilalmának eltörléséről,
- és a nemváltoztatás tilalmáról szóló törvényjavaslatokat is.
Ezeket a változtatásokat végül májusban fogadta el a parlament. A kedélyek csak a nyárra nyugodtak meg egy kicsit, amikor a kormánytöbbség június 16-án megszüntette saját felhatalmazását, az öröm azonban nem volt felhőtlen, ugyanis rögtön jött az egészségügyi veszélyhelyzet, illetve a katasztrófavédelmi törvény módosításával könnyebbé tették a veszélyhelyzet elrendelését is.
Az első körben december 18-ig meghosszabbított válsághelyzet annyiban különbözött a különleges jogrendtől, hogy a kormány nem teljes körű rendeleti kormányzásra kapott felhatalmazást, hanem arra, hogy rendelettel a többi között korlátozhasson intézményműködést, rendezvényt vagy tevékenységet, amely a járvány terjedését elősegítheti, szabályozhassa üzletek működését és nyitva tartását, az emberek személyes érintkezését, intézménylátogatásokat, egészségügyi szolgáltatások igénybevételét. De például kijárási korlátozást nem rendelhetett el, és tüntetni is szabadon lehetett.
Erre végül csak néhány hónapig volt szükség, a rohamosan romló járványszámok miatt Orbán Viktor miniszterelnök november 3-án bejelentette, éjféltől újra életbe lép a rendkívüli jogrend, és más korlátozások mellett éjszakára kijárási tilalmat vezetett be. Második körben az ellenzéki képviselők is megszavazták a hosszú időre szóló rendeleti kormányzást lehetővé tévő törvényjavaslatot, hiszen abban a kormány 90 napra kért felhatalmazást. A határidő február 8-ig tartott, azonban a járvány nem ért véget, így a kormány először rendelettel, majd a parlament egy újabb felhatalmazási törvénnyel hosszabbította meg a veszélyhelyzettel kihirdetett intézkedéseket, melyek jelen állás szerint március 15-ig alkalmazhatók. Ezt a törvényt azért nem szavazta meg az ellenzék, mert a kormány beleírta, hogy a javaslat megszavazásával
az Országgyűlés politikailag elismeri a kormány eddigi, a járvány megakadályozására tett lépéseit.
A novemberi parlamenti szavazás után ismét bebizonyosodott, hogy a veszélyhelyzet nemcsak járványügyi intézkedésekkel, hanem politikai döntésekkel jár együtt.
A kormány felhatalmazási törvény megszavazása után azonnal benyújtotta a többi között az Alaptörvény, a választási törvény módosítását (amelyekkel bebetonozták a jelenlegi kormány szellemi hátországát, megváltoztatták a közpénz fogalmát, illetve választási lehetőséget nem hagyva egy listára parancsolták az összefogó ellenzéket), valamit az örökbefogadás lehetőségeinek csorbítását. A koronavírus-járvány tehát tökéletes alibi volt arra, hogy kimondják: az apa férfi, az anya nő, és egyedülállóknak Novák Katalintól kell kérelmezniük, hogy gyermeket fogadhassanak örökbe, ezzel lényegében megfosztották az azonos nemű párokat a lehetőségtől.
Az önkormányzatok kivéreztetése is folytatódott, az iparűzési adó elvétele volt számukra az utolsó kegyelemdöfés, miközben több ezer milliárdot költöttek el gazdaságvédelem címen – igaz, az összegnek legfeljebb a negyede ment el a válságkezelésre.
Miközben pedig a kórházakban január óta drámaian nő a betegek és a lélegeztetőgépre kerülők száma, az orvosoknak és az egészségügyi dolgozóknak arról is kellett dönteniük, aláírják-e a március elsejétől életbe lépő új szerződésüket. Az egészségügy átalakítása természetesen szintén nem rendeletekkel történt, de rengeteg egészségügyi dolgozót hozott lehetetlen helyzetbe, akik közül a járvány legrosszabb napjaiban döntöttek úgy közel négyezren, hogy más szakmában vagy a magánellátásban folytatják a munkát.
Kapkodás a szavazatokért
Mivel a koronavírus-járvány okozta válságnak még mindig nincs vége, sőt a harmadik hullám drámaian emelkedő számai miatt lassan az egészségügy is a teljesítőképessége határára ér, egyelőre korai lenne megmondani, hogy a rendkívüli hatalommal a kezében milyen eredményeket tudott felmutatni a kormány az elmúlt egy évben. Sőt, a kormány válságmenedzsmentjét vizsgálva az is alapvető kérdés, mit is tekintünk sikernek. Hegedűs Dániel politológus a hvg.hu-nak úgy fogalmazott:
ha a járványveszély csökkentésére tett szakpolitikai intézkedéseket nézzük, akkor nem állíthatunk ki jó bizonyítványt, hiszen a fertőzöttek és a halottak száma magáért beszél, de ez nem azt jelenti, hogy a kormány mindent elrontott volna".
A berlini German Marshall Fund munkatársa az elmúlt egy évet értékelve úgy látja, a magyar kormány a második és a harmadik hullámban alapvetően nem arra helyezte a hangsúlyt, hogy csökkentse a lakosság veszélyeztetettségét, hanem arra, hogyan tudja minimalizálni a gazdasági károkat.
„Végig érezhető volt, hogy a szavazatmaximalizálás az egyik fő motivációs elem, ami sokszor kapkodáshoz, átgondolatlan intézkedésekhez vezetett” – mondta.
Hegedűs szerint emellett a kormány a rendkívüli jogrendet a saját hatalmi pozíciójának bebetonozására is használta, adott esetben olyan átideologizált intézkedéseket nyomva át, melyeknek semmi köze a védekezéshez. Ilyen volt például a nemváltozás tilalma vagy a család Alaptörvénybe foglalt definíciója.
„Rengeteg energia elment a populista narratíva és ellenségkép fenntartására, amit hatékonyabban is lehetett volna használni” – tette hozzá.
A politológus ugyanakkor azt is hangsúlyozta, nem mindenben hibázott a kormány, sőt abban kifejezetten szerencséje volt, hogy ráérzett az oltási politika alakulására. Mint mondta, az Európai Unióban még az év végén sem látszott tisztán, hogy az oltásellenesség vagy a vakcinák szállítása lesz a fő akadály a lakosság gyors beoltása előtt. Az Európai Bizottság végül úgy gondolta, hogy az előbbi, ezért nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a gyártó viselje a felelősséget oltások biztonságosságáért, ami lelassította a folyamatot. Ma már látjuk, hogy ez a hozzáállás nem volt szerencsés, de akkor még nem lehetett tudni, hogy alapvetően rendben lesznek a vakcinák.
A magyar kormány különutas oltáspolitikája így kifizetődő volt, különösen nemzeti szinten. A kínai és orosz oltóanyagok beszerzésével ugyanis Magyarország már a második helyen áll a beadott vakcinák számában az Európai Unióban, ez mindenképpen eredmény – mondta.
Ettől függetlenül a lakosság félelmét el lehetett volna kerülni, ha nincs az a gyanú, hogy a kormány politikai nyomást gyakorol az engedélyező hatóságokra.
Hegedűs Dániel szerint egyelőre korai lenne megjósolni, hogy milyen hatása lesz a választásokra a kormány járványkezelésének, ez ugyanis nagyban függ a gazdasági hatásoktól, valamint a kormány mindvégig olajozottan működő kommunikációs gépezetétől is.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
