Március 8-án léptek életbe a szigorúbb védelmi intézkedések (ami az éjszakai kijárási tilalom mellett az általános iskolák és a boltok zömének bezárását jelenti), azonban lehet, hogy még ez sem elég a járvány megfékezéséhez. Ebből a szempontból pedig figyelmeztető, hogy a legutóbb a plázák és általános iskolák bezárásának lehetőségét már a kormány döntése előtt bő egy héttel felvető Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi főosztályvezetője, most megint eggyel tovább ment. Vasárnap ugyanis arról beszélt, hogy az országban mindenhol terjed a vírus, de kiemelte: Budapest és Pest megye a legérintettebb. Egyben jelezte is:

folyamatosan figyelemmel kísérik a járványügyi adatokat, és akár olyan döntések is születhetnek, hogy megyénként, régiónként eltérő járványügyi intézkedéseket vezetnek be.

Galgóczi nyilatkozata után végignéztük az elmúlt két hét adatait, hogy lássuk, melyik megyékben terjed leginkább a járvány. Bár a főosztályvezető Budapestet és Pest megyét emelte ki, azért a nyilvánosan elérhető adatok alapján máshol sem rózsás a helyzet.

Miután a kormány nem közli, hogy megyénként mennyi az aktív fertőzöttek száma, így csak az összes esetszám növekedéséből tudunk következtetést levonni. A március 1-7. és 8-14. közti fertőzöttségi adatokat vetettük össze, és azt néztük meg, hogy a két hét közti emelkedés 100 ezer főre vetítve mit mutat.

MTI / Balogh Zoltán

Ez alapján a következő lista állt össze:

• Pest megyében a legrosszabb a helyzet, ahol március első hetében 5142 új fertőzöttet találtak, a második héten viszont már 8540-et. Lakosságarányosan nézve itt volt a legnagyobb növekedés, 395-ről 656-ra nőtt a 100 ezer főre vetített új esetszám.
• Komárom-Esztergom megye a növekedési ütemet nézve a második, ott 572-ről 788-ra emelkedett a vizsgált hetekben az új fertőzöttek száma 100 ezer főre vetítve.
• Budapest ebben az összehasonlításban egy hajszállal lemaradva a harmadik. Erősen terjed a járvány: március első hetében 6516 új fertőzöttet találtak, a másodikon viszont már 10 109-et. Ez azt jelenti, hogy 100 ezer főre vetítve durván 372-ről 577-re nőtt az igazolt új esetek száma.

Budapesten egyébként március 15-én átlépte a 100 ezret a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma.

De nézzük tovább a listát:

• Győr-Moson-Sopron megye a negyedik, ahol 100 ezer főre vetítve 468-cal, illetve 645-tel nőtt az új fertőzöttek száma március első, illetve második hetében.
• Somogy megye az ötödik, ahol 596-ról 754-re nőtt ez az adat.

Csökkenő sorrendben haladva Fejér, Vas, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém megyékben ennél kicsivel jobb a helyzet, de ott is nagyobb ütemben, 130-150-es heti növekedést produkálva nő az új fertőzöttek száma. Legkevésbé Békés, Tolna, Jász-Nagykun és Zala megyékben terjed a járvány a kormányzati oldalon elérhető adatok alapján.

Bár a járvány terjedési üteme szempontjából valószínűleg többet mond a két hét adatainak összehasonlítása, ki lehet indulni az elmúlt egy hét új fertőzöttjeinek számából is, szintén lakosságarányosan. Ha csak ezt nézzük, kicsit más a megyék sorrendje. Ebben az esetben Komárom-Esztergom vezet 100 ezer főre vetítve 788 esetszámmal, ezután jön Somogy 754-gyel, Nógrád 702-vel, Győr 645-tel, Pest 656-tal, Fejér 585-tel, majd hatodikként Budapest 577-tel.

Ha tehát megint "jósolt" egyet Galgóczi, és a kormány a fertőzöttségi adatok alapján dönt szerdán, a kiemelt megyékben élhetnek az országoshoz képest szigorúbb korlátozások között az emberek. Megkérdeztük az operatív törzset és a kormányt, hogy valóban indokoltnak tartják-e az eltérő szabályok bevezetését, ha igen, milyeneket, mikortól és milyen adatokat alapul véve, de cikkünk megjelenéséig csak a Kormányzati Tájékoztatási Központ válaszolt annyit, hogy

nincs ilyen döntés.

Fazekas István

Ha végül mégis lesz, és a kormány csak addig "nyújtózkodna", mint egy évvel ezelőtt, van mozgástér saját magához képest. Egy évvel ezelőtt ugyanis nem éjszakára vonatkozó kijárási tilalom, hanem egész napra érvényes kijárási korlátozás volt érvényben, a lakást alapos indokkal (amibe beleértették a szabadban tartózkodást is) lehetett elhagyni, a települési polgármesterek pedig erős kezet kapva a nem odavalósiakat akár ki is tilthatták. Egy évvel ezelőtt nemcsak az óvodák, hanem a bölcsődék is zárva voltak (a szülők viszont most vannak kedvezőbb helyzetben az általánosabb érvényű home office miatt). Akkor fordítva működött a rendszer: az egész országos zárást a járványügyi adatok alapján oldották fel, a legkésőbb Pest megyében és Budapesten jött el a szabadság.

A tavaszi bírálatok után kizárt, hogy az idősek vásárlási idősávja visszatérjen, azt viszont több szakértő és kereskedelmi szervezet felvetette, hogy a boltban lévők számát kellene korlátozni a megfelelő távolságtartás miatt.

A március 8-i szigorítások bejelentése előtt az Index úgy értesült, az FFP2 maszkok kötelezővé tételét is fontolgatta a kormány. Szijjártó Péter külügyminiszter a hvg360-nak adott interjúban azt mondta, a kérdés nem került a kormány elé, azonban nem kizárt, hogy ilyen fertőzöttségi adatok mellett a nemzetközi példákat alapul véve bizonyos helyeken itthon is előírják a komolyabb maszk viselését.

MTI / EPA pool / Sascha Steinbach

Nem engedik el a húsvétot?

Az általános iskolások digitális oktatását és az óvodazárat leszámítva a korlátozó intézkedések március 22-ig vannak érvényben, a kormány pedig szerdán dönt a továbbiakról. Gulyás Gergely miniszter a múlt heti kormányinfón nem merte megjósolni, hogy húsvétra várható-e bármi lazítás, de Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő vasárnapi nyilatkozatából úgy tűnik, a kormány ezt nem engedte el teljesen.

Szentkirályi ugyanis a videóban arról beszélt, húsvéti újraindítás reményében döntöttek a március 8-tól bevezetett szigorításokról. Miután az intézkedések hatása a szakemberek szerint két hét alatt látszik meg a számokon, nem kizárt, hogy a lazább ünnep érdekében most húz egyet a szíjon a kormány.

Az mindenesetre kérdés, hogy az elég lesz-e ehhez, de a novemberi tapasztalatok alapján a válasz jó eséllyel nem. A második hullám alatt Orbán Viktor miniszterelnök november 4-ével jelentette be az éjszakai kijárási tilalmat, az este 7-es boltzárat, a digitális oktatást a közép- és felsőoktatásban, a számok azonban csak jóval később kezdtek csillapodni. 25 nappal később értük el a járvány akkori csúcsát az egy napra jutó igazolt fertőzöttek számában (a mostani adatokhoz képest visszafogott 6819 esetet jelentettek), az aktív fertőzöttek száma viszont egészen december 19-ig nőtt, majdnem elérte a 200 ezer embert.

MTI / Szigetváry Zsolt

A mostani járvány viszont erősebb, mint az előző volt, többen kapják el és kerülnek kórházba miatta. Ezért, illetve a novemberi példa alapján valószínűsíthető, hogy ha nem is jönnek eltérő korlátozások, március 23-ával továbbra sem megyünk bútoráruházba, fodrászhoz vagy kozmetikushoz.

Most nem téma a kórházak összeomlása

Most, hogy minden eddiginél nagyobb terhelés van a kórházakon, Orbán Viktor nem kongatja a vészharangot. Míg a novemberi zárást azzal indokolta, hogy ha nem lép a kormány, összeomlik az egészségügy, és egyszerre 16 vagy akár 32 ezer ember lehet kórházban (ami valóságos apokalipszis lett volna), most vasárnap a Kossuth rádióban annyit mondott, ez a hét

valószínűleg az egész járványidőszak legnehezebb hete lesz mind a kórházi ágyak, mind a lélegeztető készülék, mind a hadra fogható ápolónők és orvosok tekintetében.

Vasárnap videókonferencián egyeztetett a kórházigazgatókkal arról, mennyire készültek fel, de már akkor úgy látta, ez "menni fog". Nem is jósolta meg, hogy mekkora terhelés lesz az egészségügyön, csupán múlt héten Gulyás Gergely mondott annyit a hvg.hu kérdésére, hogy a kórházban lévő betegek száma meghaladhatja a 10 ezret. Ez a szám már most nagyon közel van: hétfőn 9300 igazoltan koronavírusos beteget kezeltek kórházban úgy, hogy vasárnapról minden eddiginél jobban, több mint 500 fővel nőtt az ápoltak száma. Ugyan szabad kórházi ágy van bőséggel, azt azonban sem a sajtó, sem a szakma nem tudja, hogy pontosan hol. Több kórházról – így a Dél-pesti Centrumkórházról – is úgy hallani, hogy már betelt, a lélegeztetőgépen lévők száma pedig elérte a kritikus 1000 főt, márpedig ennyi beteget szinte képtelenség tartósan ellátni.

Katasztrófahelyzet-közeli állapot van, eljöhet az a pillanat, amikor szelektálni kell a betegek között, hogy ki kerüljön lélegeztetőgépre

– mondta múlt pénteken Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára, intenzív terápiás szakorvos a hvg.hu-nak. Noha ő csak egy eljövő pillanatról beszélt, több egészségügyi dolgozó is azt állította, a kapacitás szűkössége miatt már van, hogy választani kell a betegek között, akár abban is, ki kerülhet intenzív osztályra. Ezt hivatalosan mindannyiszor cáfolták. Kérdés, hogy mennyit kell kibírnia az egészségügynek, és valóban megússzuk-e egy legsötétebb héttel. A novemberi adatok szintén nem ezt támasztják alá: a november 4-i zárás után december 8-án volt a csúcs, mikor egy idejűleg 8045 ember volt kórházban, közülük 656-an lélegeztetőgépen, és akkor sokkal lassabban emelkedtek a számok.

MTI / Balogh Zoltán

Noha Orbán Viktor rendre elmondja, két görbe fut előtte, az oltottaké és a fertőzötteké, ez most csalóka: a koronavírus brit mutációja ugyanis a korábbinál jobban fertőzi a fiatalokat, a szakemberek elmondása szerint sok a súlyos állapotban lévő 30-50 év körüli beteg. Ez a korosztály pedig az oltási terv alapján legjobb esetben is hetek múlva kerülhet sorra.