A napirend előtti felszólalások után több fontos törvényjavaslat végszavazását is megtartják ma, a tavaszi ülésszak utolsó napján a Parlamentben. Az ellenzéki pátok közül a DK, a Momentum, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd bejelentette: bojkottálják a mai szavazásokat.

A képviselők nem sokkal 13 óra előtt kezdek hozzá a napirendi pontok megszavazásához. Először az interpellációkra adott válaszok elfogadásáról szavaztak, majd sorban az alábbi törvényjavaslatokról:

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosításáról – 133 igen, 25 nem, 0 tartózkodás mellett: elfogadva
• A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról  134 igen, 1 nem, 24 tartózkodás mellett: elfogadva
• Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2020. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló elfogadásáról – 132 igen, 26 nem, 0 tartózkodás mellett: elfogadva
• Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről – 132 igen, 26 nem, 0 tartózkodás mellett: elfogadva
• A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2021.05.26-i ülésnapján elfogadott "Az ingatlan-nyilvántartásról" szóló törvény – 137 igen, 1 nem, 20 tartózkodás mellett: elfogadva
• A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról – 133 igen, 23 nem, 3 tartózkodás valamint 134 igen, 21 nem, 4 tartózkodás mellett: elfogadva
• Az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről – 133 igen, 24 nem, 1 tartózkodás valamint 133 igen, 24 nem, 1 tartózkodás mellett: elfogadva
• Egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról – 139 igen, 18 nem, 1 tartózkodás valamint 140 igen, 18 nem, 1 tartózkodás mellett: elfogadva

Szavaztak a pedofilellenes törvénycsomagról, amelyben az előterjesztő kormánypárti képviselők tudatosan összemossák a nemi identitást a pedofíliával, méghozzá a gyermekek védelmére hivatkozva – éppúgy, ahogy Orbán Viktor kormányfő tette elhíresült, “Hagyják békén a gyerekeinket!” nyilatkozatában. A törvénytervezet egyik pontja korlátozná a nemváltoztatás vagy homoszexualitás megjelenítését és népszerűsítését – utóbbi pontos kifejtése nélkül –, továbbá tilos ilyen reklámokat elérhetővé tenni a 18 év alattiaknak.

Elfogadták a homofóbtörvényt: 157 képviselő szerint a homoszexualitás = pedofília

Végszavazások hajrája a parlament tavaszi ülésszakának utolsó ülésén: elfogadták a homoszexuálisokat a pedifilokkal összemosó törvénycsomagot, amely ellen hétfőn tízezren tüntettek, és a Fudan-beruházásról szóló jogszabályt, ami ellen szintén volt tiltakozó demonstráció. Szavaztak az önkormányzati bérlakásokat kiárusító törvényről is. A Jobbik kivételével az ellenzék bojkottálta a szavazásokat.

A tervezet ellen jogvédő és LMBT+ szervezetek, a Reklámszövetség, közéleti személyiségek és az ellenzéki pártok is tiltakoztak – bár a Jobbik jelezte, hogy megszavazza, de majd egy kormányváltás után hajlandó törölni a szövegből az oda nem illő részeket. A homofóbtörvény ellen tízezres tömeg tüntetett hétfőn este a Kossuth téren “propagandatörvény helyett elfogadást” követelve. Arról, hogy a kormánypártok a javaslatcsomaggal hogyan csalták tőrbe az ellenzéket, itt írtunk bővebben. A homofóbtörvényt végül jobbikos képviselők igen szavazatával elfogadta a parlament, megbélyegezve a homoszexuálisokat. Az egyetlen képviselő, aki nemmel szavazott – a többi tiltakozó ellenzékiek nem vettek részt a szavazáson – Székely Sándor volt, az Igen Szolidaritás politikusa.

Hasonló, többezres tömeg tüntetett június elején a Fudan-törvény ellen is, amelyről szintén ma szavaztak. “Igen a Diákvárosra, nem a kínai gigaegyetemre” – ez volt a mottója a tiltakozó demonstrációnak, amelyet a kínai Fudan Egyetem tervezett budapesti kampusza körüli botrány hívott életre. A fővárossal és Ferencvárossal egyetértésben előkészített Diákváros projekt kárára megvalósítani tervezett, mintegy 500 milliárd forintos beruházást még a kormánypárti szavazók egy jelentős része is ellenzi. A Fudan-projekt elleni, “négynemes” konzultáción 30 ezren nyilvánítottak véleményt: a válaszadók 94 százaléka ragaszkodik a Diákvároshoz, nem szeretné, ha a Fudant ennek kárára építenék meg, 97 százalék egyáltalán nem akar kínai egyetemet Budapesten, 99 százalék pedig pláne nem akarja, hogy a beruházás kínai hitelből épüljön meg. Karácsony Gergely főpolgármester a veszélyhelyzet után országos népszavazást kezdeményezne a témában. A tüntetés hatására a kormány mintha visszavonulót fújt volna, de itt írtunk róla, hogy ez mennyire nem biztos. A Fudan-törvény mindenesetre átment a parlamenten a kétharmados többséget érintő részek 134 igen, 25 nem és 0 tartózkodás mellett, míg az egyszerű többséget igénylő részek 133 igen, 25 nem szavazattal, szintén tartózkodás nélkül. Arról, hogy mit jelent a "lex Fudan" elfogadása, itt írtunk bővebben.

Szavaztak a képviselők a bérlakástörvény módosításáról is, amelyet az utóbbi napokban szinte már követhetetlen tempóban módosítottak a kormánypártok. A végleges változat az önkormányzati bérlakások kedvezményes megvásárlását teszi lehetővé, de miután civil szervezetek és ellenzéki polgármesterek mellett kormánypárti városvezetők is tiltakoztak ellene, már csak szűkebb körben: nem országszerte mintegy 80 ezer lakást, hanem csupán 1500 körüli, budapesti, világörökségi helyszínen, jobbára a Budai Várban fekvő ingatlant érintve. Mint arról a hvg.hu beszámolt, jelentősen átalakult Böröcz László Fidesz-képviselő eredeti javaslata, melyen a kormánypártok a legutóbb – a módosító módosítóját módosítva – úgy változtattak, hogy a cserélt bérleti jogok esetében – ez a NER-elit számos képviselőjét érinti – az 50 százalékos vételár egyösszegű fizetésnél 30 százalékra csökkent, továbbá a Várnegyedben állami vagy önkormányzati cégeket is kedvezményes bérlakás-értékesítésre köteleznének, és ugyanitt földszinti elhelyezkedés esetén a lakás rendeltetés kereskedelmi, szolgáltató és kulturális rendeltetésre is módosítható. A bérlakástörvény végül ezzel az aránnyal ment át a parlamenten: 134 igen, 25 nem szavazat.

Szabad a vásár: megszavazták a bérlakások kedvezményes értékesítését

Végszavazások hajrája a parlament tavaszi ülésszakának utolsó ülésén: elfogadták a homoszexuálisokat a pedifilokkal összemosó törvénycsomagot, amely ellen hétfőn tízezren tüntettek, és a Fudan-beruházásról szóló jogszabályt, ami ellen szintén volt tiltakozó demonstráció. Szavaztak az önkormányzati bérlakásokat kiárusító törvényről is. A Jobbik kivételével az ellenzék bojkottálta a szavazásokat.

A több mint kéttucat, szavazásra bocsátott napirendi pont között a képviselők elé került az idei költségvetés módosítása és a jövő évi, 2022-es költségvetés is. Utóbbiról megírtuk, hogy a kormány 10 ezer milliárd forintnyi “szómágiát” varázsolt bele, a lényege pedig az, hogy ami gazdaság, az újraindítódik, ami egészség, az járványvédekeződik. Az egészségüggyel kapcsolatos kiadások valóban jelentősen nőnek. A 2022-es költségvetésben a kormány 3,2 ezer milliárd forintos hiánnyal számol, és 5 százalék fölötti gazdasági növekedéssel. Orbán Viktor pedig bár megígérte, hogy nem lesz választási költségvetés a következő, ugyanazzal a lendülettel bejelentette, hogy a gyereket nevelőknek 2022 elején visszaadják az idén befizetett személyi jövedelemadót, ha eléri a GDP-növekedés az 5,5 százalékot – ez pedig szinte biztosan teljesülni fog. A részletek is kiderültek: a családi adókedvezménnyel csökkentett szja jár majd vissza az érintetteknek. Az átlagbér adóterhéig mindenki élhet majd a lehetőséggel, vagyis legfeljebb évi 800 ezer forint járhat vissza. A költségvetés elfogadása után a Fidesz-frakció közölte: "Elképesztő, hogy a baloldal nem szavazta meg az újraindítás költségvetését".

Miközben a parlamentben a kormánypárti többség és a Jobbik sorra szavazott a heves vitákat kiváltó homofóbtörvényről, a "lex Fudanról", a lakástörvényről és más előterjesztésekről, kint a Kossuth téren a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a civil szervezetek közös sajtótájékoztatót tartottak. A DK-s Arató Gergely azt mondta, hogy ez a "szégyen napja" az Országgyűlés életében, mert olyan javaslatok sorát szavazzák meg, amelyek nem felelnek meg az alapvető emberi jogoknak, a jogállamiságnak, miközben a tartalmuk is felháborító. A szocialista Gurmai Zita azt mondta, ha Orbán Viktor nem tudja, hogy mi a különbség egy meleg és egy pedofil között, akkor "azt javaslom, hogy kérdezze meg Szájer Józsefet vagy pedig Kaleta Gábort, ők nagyon is el tudják magyarázni ezt a különbséget". Az LMP-s Csárdi Antal arról beszélt, hogy az Országgyűlés olyan törvények hadát készül elfogadni, amelyek a gyűlöletre épülnek és számtalan helyen alaptörvény-ellenesek. A Párbeszéd politikusa, Tordai Bence szerint Orbán Viktor ráront a nemzetre, amikor megbélyegez több százezer magyart és amikor a közvagyont átjátssza a "fideszes haveroknak". A független Hadházy Ákos azt hangsúlyozta, hogy az ellenzék nem vesz részt abban a "rossz színdarabban, amit a kormánypropaganda megírt", a homofóbtörvényről szólva pedig megjegyezte: ijesztő, hogy a törvényjavaslat orosz mintára készült.

Az Országgyűlés titkos szavazáson 136 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás, és 15 érvénytelen szavazat leadása mellett alkotmánybíróvá választotta Márki Zoltánt, a Kúria büntető kollégiuma vezetőjét.Azért kellett új tagot választani az Alkotmánybíróságra, mert Varga Zsolt András korábbi alkotmánybírót a Kúria elnökének választották.Márki Zoltán június 22-i hatállyal tölti be az alkotmánybírói posztot. Az új alkotmánybíróról itt írtunk bővebben. 

Jóváhagyta az Országgyűlés a Jobbik elnökének és miniszterelnök-jelöltjének tiszteletdíja csökkentéséről szóló házelnöki döntést, vagyis Jakab Péter fizetéséből rekordösszegű, összesen 9,6 millió forint pénbírságot vonnak le a következő négy hónapban, amiért az ellenzéki politikus májusban egy parlamenti felszólalásában azt a kérdést tette fel a kormánypárti képviselőknek: "Mi a helyzet a rabszolgatörvénnyel, ficsúrok?"

Kövér László végre észrevette, hogy a rekordbüntetésekből az ellenzék kovácsol fegyvert

Úgy tűnik, az ellenzék megpróbál politikai tőkét kovácsolni abból, hogy Kövér László parlamenti elnök sorozatban egyre nagyobb összegekre bünteti a parlamenti képviselőiket. A házelnök szigora a legritkább esetben sújt le kormánypárti politikusra, pedig személyeskedő, olykor kocsmai stílusú beszólásból egyik politikai oldalon sincs hiány.

Az ülés a napirend előtti felszólalásokkal kezdődött. A Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea felszólalásában keményen bírálta a kormánypártokat, külön kiemelve a fenti törvényjavaslatok többségét. Mint mondta, „sok gyalázatos pillanata volt a maguk 11 éves kormányzásának, de a mai nap biztos, hogy a történelem sötét lapjaira kerül. (…) A mai szavazás tökéletes összefoglalója annak, amiről az önök 11 éves kormányzása szól: a lopásról, Magyarország kínai eladósításáról, az ellenzéki városok elleni bosszúról, a magyar dolgozók rabszolgatartásáról és a másokkal szembeni gyűlöletkeltésről”. Felszólalását az ellenzéki politikus azzal zárt: „Szégyelljék magukat!” Végül felment a szónoki pulpitusra és egy, a Fudan-tüntetésen is már felbukkant zászlót tett ki, amely a kínai zászlóba oltott Fidesz logót ábrázolt. Az ülést vezető Jakab István felszólította a képviselőt, hogy szedje le a zászlót, egyúttal jelezte, hogy az akciónak következménye lesz, vagyis Szabó pénzbírságra számíthat. Dömötör Csaba államtitkár válaszában provokációt emlegetett.

Szabó Tímea

Karácsony Gergely főpolgármester, miniszterelnök-jelölt is megszólalt a témában. Facebook-bejegyzésében azt írta: “A mai szégyenteljes napon az ellenzéknek nem a parlamentben van a helye, hanem az utcán. Mert a gyűlöletkeltés, bármelyik társadalmi csoport emberi méltóságának a szándékos megtiprása, az önkormányzati vagyon kiárusítása és az ország Kínának való kijátszása nem kormányzás, hanem uralkodás. A szűk 1 százalék uralkodása a békét és tisztességet akaró 99 százalék felett.”