Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

Hárman a legelején visszaléptek, így 262 jelölt kezdett támogató aláírásokat gyűjteni. Ketten közben adták fel, a 260 versenyben maradt jelölt közül pedig kettő nem teljesítette a feltételeket. Versenyben maradt öt miniszterelnök-jelölt és 258 egyéni jelölt, de közülük máris visszaléptettek ötöt.

Ellenzéki előválasztás
Az ellenzék jelentős része a 2022-es parlamenti választáson a saját esélyeit növelő új, demokratikus intézményként tekint az előválasztásra – ugyanezt a kormány és a Fidesz “Gyurcsány-show-nak" és “bohózatnak” tartja. Az előválasztáson dől el a 106 egyéni körzetben legesélyesebbnek tűnő ellenzéki képviselőjelölt személye és így választják ki az Orbán Viktor kihívójaként fellépő közös miniszterelnök-jelöltet is. Az előválasztás fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Friss cikkek a témában

Egy héttel az ellenzéki előválasztás szeptember 18-i voksolási startja előtt összeállt a jelöltek névsora, miután a hét közepére már tisztázódott miniszterelnök-jelölti mezőny után péntekre véglegessé vált, hogy hány egyéni képviselőjelöltnek sikerült teljesítenie az utolsó próbát, a támogató aláírások összegyűjtését. A megfelelő számú, ellenőrzött ajánlást végül 258 egyéni képviselőjelölt tudta felmutatni, kettőnek ez nem sikerült – erősítették meg a hvg.hu-nak az előválasztást koordináló Országos Előválasztási Bizottságnál (OEVB).

Összesen 260-an adtak le ajánlásokat a szeptember 6-i határidőig, de kezdetben ennél is többen szándékoztak indulni, csak öten menet közben visszaléptek a megmérettetéstől.

Kik léptek vissza az előválasztástól?

  • Baranya megye 1-es választókerület, Bodnár Imre (MSZP): Ehhez, a pécsi központú körzethez kapcsolódik az ellenzéki előválasztás egyik leghangosabb botránya. A körzet jelenlegi, ellenzéki országgyűlési képviselője a Párbeszéd parlamenti frakciójában ülő Mellár Tamás, akit az előválasztáson az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Jobbik is támogatott, ám Bodnárnak – aki amúgy az ellenzéki vezetésű pécsi városházán az elszámoltatási ügyekért felelős – az MSZP váratlanul úgy adott támogatást, frakcióbefogadó nyilatkozatot, hogy közben a szocialistákat kötötte a Párbeszéddel kötött egyezség: nem indítanak egymás ellen jelöltet. Bodnár július végén bejelentett indulására válaszul Mellár előbb augusztus 19-én közölte, hogy visszalép az előválasztástól, mivel az MSZP egy harmadik jelöltet támogat, majd 21-én – miután Bodnár inkább visszalépett – mégis elindult az előválasztáson, amelyen így egy ellenfele maradt, a Momentum jelöltje, Nemes Balázs.
  • Budapest 4-es választókerület, Szalai Krisztina (Párbeszéd): A Budapest II. és III. kerületének nagy részét lefedő körzetben indulni kívánt író, színművész a Civil Bázis szervezet szóvivője, amelyik kiharcolta, hogy az előválasztáson civilek is elindulhassanak. Szalai meg is kezdte az aláírásgyűjtést, majd bejelentette: “Az én helyen nem a parlamenti politikában van, hanem civilként kell tovább tennem”. Így az éles küzdelmet ígérő körzetben két jelölt csap össze: a Párbeszéd parlamenti képviselője, Tordai Bence, valamint Kálmán Olga, a DK jelöltje, a párt 2019-es főpolgármester-jelöltje.
  • Békés megye 1-es választókerületének Új Világ Néppárt-os jelöltje, Kaposi László: Az Új Világ Néppártnak eredetileg 21 jelöltje regisztrált az előválasztásra, de ketten még a támogatói aláírásgyűjtés előtt visszaléptek – egyikük a korábban a DK-ban is politizáló Kaposi László volt. Így a Békés 1-es választókerületben két ellenzéki jelölt közt dől majd el a verseny: az MSZP és a Párbeszéd jelöltje, Miklós Attila mellett a DK, az LMP és a Momentum által is támogatott jobbikos jelölt, Stummer János indul, aki az országban elsőként adta le a támogatói ajánlásait, és őt hitelesítették elsőként egyéni jelöltként.
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1-es választókerület MSZP-s jelöltje, Mike András: Az MSZP nyíregyházi alelnöke, a szakképző iskolai mérnöktanár Mike a helyi jobbikos jelölt, a 2018 óta önkormányzati képviselő Lengyel Máté javára lépett vissza. Mike a döntését azzal indokolta: “Úgy döntöttem, hogy az előválasztási jelöltségtől visszalépek Lengyel Máté javára, ezzel biztosítva számára az MSZP-Párbeszéd szövetség támogatását is. Ismerem őt közel 10 éve. Fiatal és ambiciózus, aki ma, tanulva a múlt hibáiból, hittel és tenni akarással tekint a jövő felé.”
  • Vas megye 2-es választókerületének Új Világ Néppárt-os jelöltje, Molnár Miklós: Szintén az Új Világ Néppárt jelöltjeként mérette volna meg magát Molnár Miklós, de végül még az ajánlásgyűjtési szakaszban visszalépett, személyes okokra hivatkozva. Molnár korábban Szombathely alpolgármestere volt, később a megyei közműszolgáltató, a Vasivíz Zrt. vezérigazgatója, amely posztról állítása szerint politikai okokból távolították el, előválasztási visszalépését is egyebek mellett azzal indokolta, hogy szeptemberben kezdődik az emiatt indított munkaügyi pere.

Az Új Világ Néppárt két visszalépője mellett a Pálinkás-pártból került ki az indulási feltételeket teljesíteni nem tudó két jelölt is, mivel az ő aláírásaik ellenőrzésénél kiderült, hogy nincs meg az elvárt legalább 400 érvényes ajánlás, így nem válhattak hivatalos jelöltté. Mindketten Csongrád-Csanád megyében mérették volna meg magukat: az 1-es választókerületben Törőcsik Károly Konrád esett el így a lehetőségtől, míg a 2-es választókerületben Bellányi Balázs nem indult végül.

Fazekas István

Az ő kiesésükkel 258-ra csökkent az indulás minden feltételét teljesítő egyéni jelöltek száma, ám az előválasztás szabályai szerint a szeptember 18-án kezdődő első szavazási fordulóig még visszaléphetnek a körzet jelöltjei egymás javára. Ezt a megelőző nap 12 óráig kell bejelenteni, de volt, aki már ezt nem várta meg. Az MSZP-Párbeszéd jelölő szövetség a Momentummal kötött együttműködése értelmében a pártok máris bejelentették az első öt jelölt visszaléptetését.

Az MSZP-Párbeszéd az alábbi körzetekben támogatja a Momentum jelöltjeit:

  • Győr-Moson-Sopron megye 1-es körzet: Itt Pollreisz Balázs (MSZP-Párbeszéd) lép vissza Rehó Tibor (Momentum) javára
  • Hajdú-Bihar megye 1-es körzet: Itt Fábián István (MSZP-Párbeszéd) lép vissza Szabó Bence (Momentum) javára
  • Vas megye 3-as körzet: Itt Ipkovich György (MSZP-Párbeszéd) lép vissza Pleva Dániel javára

A Momentum pedig az alábbi körzetekben fogja az MSZP-Párbeszéd jelöltjét támogatni:

  • Békés megye 4-es körzet: Itt Sebők Éva (Momentum) lép vissza Szelényi Zoltán (MSZP-Párbeszéd) javára
  • Fejér megye 1-es körzet: Itt Barnabás András (Momentum) lép vissza Márton Roland (MSZP-Párbeszéd) javára

Ezzel máris 253-ra csökkent a versenyben maradt jelöltek száma, de a hvg.hu úgy értesült, a következő héten még lehetnek további visszalépések. Természetesen a miniszterelnök-jelöltek is visszaléphetnek egymás javára, de ilyen döntés jelen állás szerint nem várható, így az indulás jogát elnyert mind az öt jelölt előválasztási indulásával lehet számolni. Első közös tévévitájukat 12-én, vasárnap este rendezik az ATV-n, melyet a hvg.hu élőben, percről percre közvetít majd.

MTI / Máthé Zoltán, Túry Gergely, Varjas Ádám, MTI / Balogh Zoltán, Túry Gergely

A miniszterelnök-jelöltek közül elsőként, jóval a szeptember 6-i határidő előtt a DK jelöltje, Dobrev Klára adta le a miniszterelnök-jelöltek számára előírt 20 ezernél jóval több, 34 244 aláírást, így elsőként őt is vették nyilvántartásba. A második leggyorsabb a Jobbik jelöltje, Jakab Péter volt, aki 31 803 ajánlást adott le. Harmadikként az MSZP–Párbeszéd–LMP miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely adta le az ajánlásait, méghozzá a legtöbbet, 41 513 darabot. Az utolsó pillanatig várt a “mintegy 25 ezer” ajánlás leadásával a Momentum jelöltje, Fekete-Győr András és a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje, Márki-Zay Péter, aki 33 565 aláírást adott le.

A miniszterelnök-jelöltek kezdetben heten voltak: “nevezett” jelöltet az Új Világ Néppárt is Pálinkás József volt MTA-elnök személyében, illetve beszállt a versenybe a Le az Adók 75%-ával Párt jelöltje, Ecsenyi Áron is. Ecsenyi még az aláírásgyűjtés alatt kiszállt, mert látta, hogy határidőre nem tud elegendő támogatót gyűjteni. Ezzel szemben Pálinkás végigcsinálta az ajánlásgyűjtést, ám kiderült, hogy az előírt 20 ezer ajánlás mintegy felét tudta csak összeszedni, így végül kiesett a versenyből.

Pálinkás: "Újra belevágnék, még ha sejtettem is, hogy nem jön össze"

A hat versenyben maradt ellenzéki miniszterelnök-jelölt közül egyedül Pálinkás Józsefnek nem sikerült összegyűjtenie az induláshoz szükséges 20 ezer aláírást, Fekete-Győrnek is csak épphogy sikerült. Pálinkás azt mondta, pártja, az Új Világ Néppárt ezután Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt - és az ő színeikben induló egyéni jelölt - mögé áll majd be.

Szeptember 18-án kezdődik az előválasztás legizgalmasabb része, maga a választás, annak is az első fordulója. Ez 18. reggeltől szeptember 26. estig tart: ez idő alatt online és személyesen, a szavazópontokon lesz lehetőség voksolni mindkét “kategóriában”: a miniszterelnök-jelöltekre és az egyéni képviselőjelöltekre. Az ország 106 egyéni körzetének mindegyikében lesz – több helyszínen is – mód a személyes voksolásra. Az előválasztók két szavazólapot kapnak: az egyiken a miniszterelnök-jelöltek közül választhatnak, a másikon az adott körzetben induló egyéni jelöltek közül.

Online szavazni többféleképpen is lehet majd - mondta a hvg.hu-nak Magyar György ügyvéd, az előválasztás lebonyolítását segítő Civil Választási Bizottság elnöke. Vagy előregisztrációt követően szeptember 18-ától egy webes felületen, vagy az elektronikus ügyintézésre amúgy is használt Ügyfélkapun keresztüli azonosítással, vagy pedig előregisztráció és Ügyfélkapu nélkül, de ez esetben egy webkamerán keresztüli valós idejű azonosítást követően emailben kapott linken keresztül lehet szavazni. A részleteket hétfőn teszi közzé a Civil Választási Bizottság, és ekkor mutatják be a jelenleg még biztonsági és terheléses teszteknek alávetett előregisztrációs oldalt, valamint az “Élni hívlak” című, az előválasztásra mozgósító videoklipet, ami körül máris odamondogatás megy.

Az előválasztás első fordulójában az egyéni jelöltek közti verseny el is dől mind a 106 körzetben: mindenhol a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz a közös ellenzéki képviselőjelölt. A miniszterelnök-jelöltek esetében a helyzet bonyolultabb, mivel csak akkor hirdetnek győztest, ha elsőre megszerzi közülük valaki a szavazatok több mint 50 százalékát. Erre az eddigi felmérések szerint nincs esély, így lesz második forduló is. A második fordulóba azok a miniszterelnök-jelöltek jutnak tovább, akik az első három helyen végeznek. Az október 4–10 közötti második forduló győztese a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz, így ő lesz a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!