Egy 31 éves férfi mobilos alkalmazáson keresztül taxit rendelt Budapesten január 9-én. A taxival a Szent István parkba vitette magát, ott kiszállt, váltott néhány szót valakivel, majd visszaült az autóba. Arra kérte a sofőrt, vigye őt a Margit híd irányába. Útközben arra kérte a sofőrt, hogy adjon neki 14 ezer forintot, amit azonnal visszaad, mihelyst felváltja a nála lévő eurót. A taxis közölte vele, hogy nincs nála ennyi pénz, mire a férfi elővett egy zsebkést és úgy követelte a pénzt. A taxis engedelmeskedett, átadta neki a pénzt. Ezután a VII. kerületbe irányította a sofőrt, majd a Kertész utca és a Dohány utca sarkánál jelezte: pár perc múlva visszajön, de az autóban hagyja a kabátját, amiben a pénz van. Elment, de nem jött vissza. A kabátja ugyan valóban a kocsiban maradt, de abban nem volt pénz. A rendőrök másnap elfogták, a kerületi ügyészség pedig 72 órán belül gyorsított eljárásban bíróság elé állította. A bíróság két és fél év börtönbüntetésre ítélte rablás miatt.

A köznyelvben és a sajtóban “gyorsított eljárásként” hivatkozunk arra, amikor valakit a rendőrök elfognak, majd rövid időn belül már el is ítéli a bíróság, de a jog bíróság elé állítás néven ismeri ezt a jogintézményt. A rövidség ezekben az esetekben nem viszonylagos, a rendőrök ezekben az ügyekben általában 72 órán belül, de legkésőbb egy hét alatt lezárják a nyomozást. Az ügyésznek a gyanúsítottat a kihallgatása után 15, illetve 30 napon belül kell bíróság elé állítania.

Országos szinten tavaly 1278 esetben alkalmazták ezt az eljárást - tudtuk meg a rendőrségtől. Felmerülhet a kérdés, hogy ha vannak bűnügyek, amelyeket ilyen gyorsan le tud zárni a rendőrség (és az ügyészség), akkor miért van az, hogy más esetekben akár évekig is elhúzódhat egy-egy nyomozás. Nem lenne egyszerűbb minden ügyet pikk-pakk lezárni?

police.hu

Azt a “gyorsított eljárásról” (pontosabban a bíróság elé állításról) szóló törvény szabályozza, hogy milyen feltételek esetén lehet ezt a jogintézményt alkalmazni. A legfontosabb, hogy az adott ügyet a hatóság egyszerűnek ítélje meg és a maximális büntetési tétel legfeljebb nyolc év szabadságvesztéssel járhat. A legegyszerűbb ügyek pedig jellemzően azok, amikor a gyanúsítottat a rendőrök tetten érik, esetleg menekülés közben fogják el, ahogy ezt teszik sokszor az embercsempészeknél vagy az ittasan autókba ülőknél. Ekkor nagyon egyszerű a bizonyítás, ahogy a tényállás is. Ilyenkor a rendőröknek nem kell bizonyítaniuk a gyanúsított bűnösségét, hiszen az magáért beszél.

Persze egyszerűvé teszi az ügyet az is, ha a gyanúsított azonnal beismeri azt, amit tett. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy bűnösnek is mondja magát, elég ha elismeri a tényeket. Igaz, mindez nem jelenti azt, hogy a nyomozóknak nem kellene dolgozniuk, ellenkezőleg: villámgyorsan be kell gyűjteniük a bizonyítékokat (például a kamerafelvételeket), hogy azt minél előbb a bíróság elé lehessen tárni. Azokban az ügyekben, ahol különféle szakértői véleményekre kell várni vagy szakértőket kell kirendelni, nincs lehetőség a gyorsított eljárásra, mert esélytelen a gyors ügymenet. Ellenben például ha valakit ittas vezetésen kapnak, a vér-és vizeletvizsgálat pozitív eredményt mutat, az illető pedig beismeri, hogy ivott, mielőtt a kormány mögé ült, akkor nincs akadálya annak, hogy nagyon gyorsan pontot tegyenek a vizsgálat végére. És ha nincs is szükség szakértőkre, még akkor is fontos, hogy az ügyészség és a rendőrség gördülékenyen dolgozzon együtt, máskülönben szintén kifutnak az időből.

Tavaly a leggyakrabban, összesen 335 esetben állítottak gyorsan bíróság elé ittas vezetőket, 269 alkalommal embercsempészeket, 202 esetben olyanokat, akiket lopással gyanúsítottak. A statisztikában ezeket követték azok akik úgy vezettek járművet, hogy közben el voltak a vezetéstől tiltva (105 ilyen ügy volt), közokirat- hamisítás miatt pedig 75 esetben jártak el így a hatóságok - derült ki azokból az adatokból, amelyeket a hvg.hu kért ki a rendőrségtől. És bár a “gyorsított eljárások” a rendőrségnek is könnyebbséget hoznak, hiszen nem halmozódnak az ügyek, nem terhelnek le sokáig előadókat, a számuk mégis csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években.

Tavaly a legtöbb ilyen eljárást (összesen 350 ügyet) Bács Kiskun megyében alkalmazták. Azon belül is 125 alkalommal a megyeszékhelyen, Kecskeméten. Ez a magas szám országos rekordnak számít, de önmagában nem meglepő, hiszen ez a megye délről Szerbiával és Horvátországgal is határos, tehát az embercsempészek egyik kedvelt területe.

Reviczky Zsolt

Ami viszont érdekes, hogy a Romániával és Szerbiával egyaránt határos Csongrád-Csanád megyében, ahol szintén aktívan jelen vannak az embercsempészek, már közel sem ilyen magas a szám: tavaly Szegeden mindössze 4 esetben alkalmazták ezt az eljárást, az egész megyében pedig összesen 13 alkalommal, ami durván elmarad a Bács-Kiskun megyei adatoktól. De az Ukrajnával és Romániával is határos “csempészmegye”, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adatai sem arról árulkodnak, hogy sok csempész ügyét vitték a rendőrök gyorsan bíróságra, a megyében tavaly csak 40 esetben alkalmazták a gyorsított eljárást - és nem tudni, hogy milyen bűncselekményeket takartak ezek.

A Romániával határos Hajdú-Bihar megye szintén előkelő helyen áll a statisztikában, ott tavaly 136 alkalommal született intézték gyorsan az ügyeket a rendőrök, az ügyek nagy része (104) Debrecenhez köthető. Ezen kívül Somogyban magas még ez a szám, tavaly ott 128 esetben alkalmazták ezt az eljárást. Bár azt gondolhatnánk, hogy a sűrű nyári szezon miatt a megyében Siófok a rekorder, a Balaton fővárosát lekörözi Kaposvár és Fonyód. Míg Siófokon tavaly húsz esetben, addig Fonyódon 32 alkalommal, Kaposváron pedig 39-szer éltek a rendőrök a gyorsított eljárással. Vannak olyan balatoni települések, ahol egyetlen egyszer sem alkalmazták ezt az eljárást tavaly, ezek közé tartozik Balatonfüred, Balatonalmádi, Keszthely.

Országos szinten a legkevesebb gyorsított eljárást Zalában, Baranyában és Nógrádban folytatták le - utóbbiban például csak egy ilyen eljárás történt a tavalyi évben.

Budapesten tavaly 203 esetben folytattak le ilyen eljárásokat, a legtöbbször, összesen 42 esetben a belvárosban, az V. kerületben. Ezt követte a VI. kerület (15), valamint a XIII. kerület (23), a rossz hírű VIII. kerületben mindössze ötször éltek a rendőrök ezzel a lehetőséggel. Vannak olyan kerületek, ahol egyetlen alkalommal sem alkalmazták tavaly ezt az eljárást, ilyen az I., a II. és a III. és a XV. kerület, míg a budai “elitövezetnek” számító XII. kerület a VIII. kerületnél magasabb számot produkált, ott összesen 17 esetben tettek rövid időn belül pontot az ügyek végére. Bár a statisztikában nem Budapesthez számolják, de a Liszt Ferenc téren aktív Repülőtéri Rendőr Igazgatóság tavaly 42 ügyben járt el gyorsan és még a nagy ügyekkel foglalkozó Nemzeti Nyomozó Irodában is volt két olyan ügy, amit villámgyorsan lezártak.