Befejezték az esküokmányok ellenőrzését, Hadházy nem tett esküt

A korelnök és a korjegyzők esküokmánya rendben volt, szabályszerű volt – állapította meg az ellenőrzés. A korelnökből és a korjegyzőkből álló testület minden más képviselő okmányát is ellenőrizte és megállapította, hogy Hadházy Ákos nem tett esküt, így képviselői jogait nem gyakorolhatja, továbbá esküje letételéig nem kap fizetést sem.

Kósa Lajos elbüszkélkedett egy ötös rekorddal

A fideszes Kósa Lajos büszkén osztotta meg a Facebookon azt a csoportképet, amelyen rajta kívül még Orbán Viktor, Varga Mihály, Kövér László és Németh Zsolt szerepel, ugyanis ők öten abban rekorderek, hogy már 1990 óta a parlament tagjai.

Fekete-Győr András a kivonulás után elmondta, mihez kezdenek

Majdnem 60 év korkülönbség a rekorderek között

Az újonnan alakuló Országgyűlés legidősebb képviselője, egyben korelnöke a 86 éves – kezdetben kisgazda, majd Fidesz–KDNP-s – Turi-Kovács Béla, aki 2014 óta a legidősebb képviselő. Csaknem 60 évvel fiatalabb nála Hajnal Miklós: a Momentum politikusa 27 éves. Turi-Kovácsnál volt idősebb tagja is a parlamentnek: 2014-ig, 94 éves koráig ez a cím a fideszes Horváth Jánosé volt, aki először 1945-ben volt tagja akkor a nemzetgyűlésnek nevezett törvényhozásnak – mindössze 23 évesen.

A rendszerváltás utáni minden idők legfiatalabb képviselője azonban nála is fiatalabb volt: az MSZP-s Zuschlag János mindössze 21 évesen szerzett parlamenti mandátumot 1998-ban. Nem volt még 22 éves az MSZP-s Botka László sem, amikor 1994-ben képviselő lett. A jobbikos Dúró Dóra 23 évesen lett 2010-ben képviselő, és szintén 23 évesen ült be a parlamenti patkóba a fideszes Deutsch Tamás 1990-ben.

Orbán: „Egész jól nézünk ki”

Sorra osztják meg a fideszes politikusok szinte kötelezően a parlamenti alakuló ülés előtt készült, hagyományos csoportképet. Orbán Viktor is kitette a Facebokjára, ezzel a megjegyzéssel: „Egész jól nézünk ki”.

Alternatív esküt tett a Momentum

Módosított szöveggel mondták el a képviselői eskü egyenszövegét a Momentum-frakció tagjai, mielőtt aztán az eskütétel után ki is vonultak az alakuló ülésről. Az alternatív szövegre Fekete-Győr András frakcióvezető szerint azért volt szükség, mert „A regnáló hatalom igénye szerint toldozott-foltozott Alaptörvényre hivatkozó eskü rövid szövege vajmi keveset mondd arról, hogy mi ma egy politikus felelőssége és kötelessége”. Ezért ők azzal egészítették ki: „Esküszünk, hogy küzdeni fogunk egy igazságos, emberséges, és zöld Magyarország létrejöttéért, a demokratikus Magyarország megteremtéséért! A Parlament falain belül, de leginkább azon kívül, az emberek között.”

9 frakció jön létre: 7 ellenzéki, 2 kormánypárti

A rendszerváltás óta a legtöbb, összesen 9 frakció alakul hamarosan az új Országgyűlésben. A 199 fős parlamentben a Fidesznek 117, a KDNP-nek 18, a Demokratikus Koalíciónak 15, a Jobbiknak, a Momentumnak és az MSZP-nek 10–10–10, a Mi Hazánknak és a Párbeszédnek 6–6, az LMP-nek 5 képviselője lesz. A Momentum frakció helyett várhatóan függetlenként ül be a parlamentbe Hadházy Ákos, így ő lesz az egyetlen független képviselő, továbbá egy német nemzetiségi képviselő is lesz.

Hadházy Ákos inkább Kisvaszarra ment

Az egyetlen ellenzéki képviselő, aki nem vett részt az alakuló ülésen és az eskütételen sem, Hadházy Ákos volt, aki ahelyett, hogy a Parlament „aranyozott falai között” töltené ezeket az órákat, inkább megkezdte vidékjárását, mert szerinte csak így lehet ellenzéket építeni – Kisvaszaron kezdte.

A titkos szavazás győztese Kövér László lesz

A parlament alakuló ülésén titkos szavazással választják meg az Országgyűlés elnökét, de az már biztos, hogy a tisztséget újra Kövér László tölti majd be. A Fidesz-alapító Kövér jelölését ugyanis a Fidesz-frakció egyhangúlag támogatta, megválasztása nem kérdés. Ahogy várhatóan az sem kérdés, hogy Kövér folytatja azt a szigorú házelnöki gyakorlatot, amellyel főleg az utóbbi ciklusban tűnt ki: hatalmas összegű, olykor 10 millió forintot megközelítő pénzbírságokat szabott ki az Országgyűlés rendjét szerinte nem tisztelő ellenzékiekre. Kövér szerint egyébként az ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági veszélyt Magyarországon, és ellenérzéseit gyakran sem házelnöki döntéseiben, sem az elnöki pulpituson nem rejti véka alá.