Elfogadta az Országgyűlés a kata szigorításáról szóló törvényt.

A szabályozás értelmében 18 millió forintra emelkedik a bevételi értékhatár, de csak azok választhatják majd az adózási formát, akik a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók. Az új katásoknak így csak magánszemélyektől származhat bevétele, kivételt képeznek a taxis személyszállítást végzők, akiknél a kizárólag lakossági értékesítés a szolgáltatás jellegéből fakadóan a gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne. Mindez azt is jelenti, hogy a betéti társaságok is kikerülnek a katások köréből.

A katatörvény ellen kedd délelőtt tüntetés kezdődött Budapesten, amelynek keretében a demonstrálók lezárták a Margit hidat és több sávot elfoglaltak az Erzsébet hídon.

A Kossuth térről a Margit hídra és az Erzsébet hídra mentek a katatörvény ellen tüntetők - kövesse velünk élőben

Élőben követjük az ötödik Orbán-kormány elleni első nagyobb tüntetés eseményeit: a katatörvény átírása ellen ezrek mentek ki a Kossuth térre, majd foglalták el a Margit hidat, később pedig az Erzsébet híd egy-egy sávját is. Kövesse velünk percről percre!

Az új szabályozás a Magyar Orvosi Kamara szerint veszélyezteti a betegellátást és az Országos Taxiszövetségnek sem tetszik a jelenlegi formájában.

Aki kiszorul a katából és átalányadózásra vált, jelentős összegtől eshet el. Akad olyan szakértő is, aki szerint kétséges, hogy lesz-e egyáltalán olyan vállalkozó, aki a feltételeket valóban teljesíteni tudja és a jövőben is kata szerint fog adózni.

A DK az Alkotmánybíróság elé viszi az ügyet

Az előterjesztés keddi országgyűlési vitájában a Fidesz és a KDNP a kata új szabályozása mellett érvelt, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik és a Momentum viszont a törvényjavaslat visszavonására szólította fel a kormányt.

A kormány szándékai szerint a kata új szabályozása megőrzi az adónem eddigi pozitívumait, bezárja viszont azokat a kiskapukat, amelyek a jogalkotói szándékkal ellentétes magatartást váltottak ki az adózóknál – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden az Országházban.

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényjavaslat vitájában az államtitkár expozéjában kiemelte: a javaslat célja, hogy olyan törvényi szabályokat alakítson ki, amelyek megőrizve a kisadózó vállalkozások tételes adójának eredményeit, biztosítják, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva.

A cél a jövőben is az, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók kapjanak lehetőséget arra, hogy a tevékenységüket terhelő valamennyi közteher fizetési kötelezettségét csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű adó megfizetésével teljesítsék – magyarázta.

Hangsúlyozta: e célok megvalósítása érdekében született meg tíz évvel ezelőtt az a szabályozás, amely minden korábbinál kedvezőbb adókörnyezetet teremtett a legkisebb, jellemzően magánszemélyek részére szolgáltatást nyújtó vállalkozások, önfoglalkoztatók számára. Az adómérték és adminisztrációs terhek csökkentése mellett az adónem célja a gazdaság kifehérítése a kisvállalkozói tevékenységből származó jövedelmek legalizálásán keresztül – mutatott rá Tállai András.

Illés Boglárka, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt a parlamentben: a katáról szóló törvényjavaslat célja, hogy olyan új szabályokat alakítson ki, amelyek megőrzik az adónem pozitív eredményeit, és biztosítják, hogy az továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott személyi kör számára legyen vonzó adózási alternatíva.

Emlékeztetett: a 2013-tól bevezetett kata elsősorban a lakosságnak értékesítő, jellemzően kisiparos tevékenységből élők számára készült, célja az volt, hogy kedvezőbb adókörnyezetet teremtsen a legkisebb vállalkozások, önfoglalkoztatók számára. Szerinte a bevezetés óta eltelt közel egy évtizedben az elfogadott módosítások azt eredményezték, hogy a kata a nagyobb bevétel elérésére képes, inkább kifizetőknek számlázó vállalkozások számára is elérhetővé vált, ami azonban számos problémát felvetett. Rámutatott: a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosíthatták. Szerinte az új kata megszünteti ezeket a visszaéléseket.

Varju László, a Demokratikus Koalíció vezérszónoka arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kabinet hatástanulmány és előzetes egyeztetés nélkül, „hasra ütve” nyújtotta be a törvényjavaslatot, és az új szabályokat már év közben bevezetné.

Bejelentette, hogy

a DK az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordul, mert alaptörvény-ellenesnek tartja a szabályozást.

Úgy értékelt: a kormány a multikat védi, hiszen a katásokkal szemben a multik adóztatását nem támogatja, miközben a kisvállalkozókat megszorító intézkedéssel sújtja. Szerinte a kata módosítása a „brutális Orbán-csomag” része, és azért van rá szükség, mert a kormánynak „lóvét kell begyűjteni”.

Felhívta a figyelmet a szabályozás elleni Kossuth téri tüntetésre és úgy vélte: ma sok kisvállalkozó teszi fel majd azt a kérdést magának, hogy ezek után dolgozzon feketén vagy „húzza le a rolót”.

A KDNP-s Nacsa Lőrinc bírálta a Varju László által elmondottakat, és olyan intézkedéseket elevenített fel, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként szűk határidőkkel emelt adókat jelentős mértékben. Kifogásolta, hogy egy olyan törvényt véd az ellenzék, amelyet be sem akart vezetni. Felidézte, hogy az ellenzék 2012-ben nem támogatta a katát, számos képviselő és az MSZP is nemmel szavazott.

Azt is felidézte, hogy a Népszava két éve arról írt: a cégek nagy számban szervezték ki munkavállalóikat katás vállalkozónak, ezzel a bújtatott foglalkoztatással pedig a járadékoktól fosztották meg őket.

Aki a változtatás után is a kata hatálya alatt marad, annak a módosítás adócsökkentést jelent – mutatott rá –, hiszen eddig 15 millió forintos éves bevétel után fizettek havi 50 ezer forintos adót, a jövőben azonban 18 millió forintos bevétel után is ugyanannyi lesz az adójuk.

Végül kijelentette, hogy a baloldal kormányon a legnehezebb helyzetbe hozta a kisvállalkozásokat.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel „bolsevik tempónak” nevezte a Fidesz vezérszónoka által elmondottakat, és visszautasította az ellenzéket ért bírálatait. Úgy fogalmazott: a kormány mindent megtesz a multicégek „kényeztetése” érdekében, eközben megszorítást vezet be a magyar kisvállalkozóknak. Annak ellenére, hogy a kisvállalkozók foglalkoztatják a legtöbb embert Magyarországon.

A Jobbik követelését úgy foglalta össze: szüntessék meg szakmacsoportok vagy az önkormányzatok vegzálását, mert az a feketegazdaság felé viszi a folyamatokat. Célzott ellenőrzésekkel számolják fel a visszaéléseket azoknál a cégeknél, ahol túl sok a katás. Továbbra is lehessen nyugdíj mellett vagy mellékfoglalkozásként katázni, de ha mégis változtatnának, azt január 1-jétől tegyék meg.

Vonják vissza a csomagot, és tisztességes úton próbálják meg azt átbeszélni! – követelte. Életszerűtlennek nevezte az előterjesztést, amely teljes szakmacsoportok életével játszik. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az érintettek lecsúsznak a középosztályból, akkor szociális támogatásra szorulnak majd.

Orosz Anna, a Momentum vezérszónoka arra szólította fel a kormányt, hogy hagyja békén a kisvállalkozókat. Követelte, hogy a kisvállalkozók továbbra is számlázhassanak cégeknek, valamint, hogy adóév közben ne változtassanak az adózás szabályain.

Szerinte a Fidesz egyetlen nap alatt 400 ezer kisvállalkozót tesz tönkre, ráadásul a nyári szabadságok idején. A katások jobb esetben egyéni vállalkozóvá válhatnak, ami havonta több százezer forintnyi többletkiadást jelent majd nekik, rosszabb esetben csődbe mennek és a feketegazdaságba kényszerülnek majd. Azt is mondta, hogy a Fidesz-kormánynak tíz éve volt javítani, igazságosabbá tenni ezt az adónemet, ehelyett most eltörlik az egészet, minden kisvállalkozó katást a szakadék szélére sodorva. Mindeközben a fideszes politikusok „tűzbe mennek” a globális minimáladó ellen, az extrán nyereséges vállalkozókat védve ezzel.