Tetszett a cikk?

Márki-Zay Péter először elszólta magát, majd mozgalma költségvetését nyilvánosságra hozva próbált menekülni a külföldi kampányfinanszírozás gyanúja alól. Az ügyben a rendőrség nyomoz.

Kétmilliárd forintos támogatás, külföldről, méghozzá a választásokra. Ez bőven elég ahhoz, hogy egy heteken, hónapokon keresztül habosított botrányt tudjon gerjeszteni a kormány és médiája az ellenzék körül egy olyan időszakban, amikor amúgy bőven volna olyan téma, amely a kormány alkalmasságának kérdését veti fel inkább: soha nem látott szinten az infláció, a Magyar Nemzeti Bank pedig hiába loholt utána a sorozatos kamatdöntésekkel, látnivalóan a forint gyengülését nem sikerült megfogniuk. Adhatna témát a rezsicsökkentés kinyírása, az oktatás tragikus helyzete, ehelyett azonban Márki-Zay Pétertől és botrányán keresztül "dollárbaloldalazástól" hangos a kormányzati sajtó, a Fidelitas pedig a Városházán akciózik molinóval és szórólapokkal, „amerikai júdáspénzt” emlegetve. Így a legalapvetőbb kérdések mentén megpróbáljuk tisztázni, hol tart az aktuális Márki-Zay-gate, és mi a helyzet az ellenzéki kampány külföldi pénzeivel.

  • Tisztázzuk az elején: kapott, vagy nem kapott az ellenzék külföldről pénzt az országgyűlési választások kampányában?

Gyors válaszunk: igen, valóban kaptak pénzt. Először a kormánypárti Magyar Nemzet cikkezett arról, hogy az ellenzék több részletben kapott kétmilliárd forintot külföldi forrásból, ezt azonban megerősítette a Mindenki Magyarországa Mozgalom évközi pénzügyi elszámolása is. A közel kétezer oldalas elszámolás összesítéséből valóban kibogarászható ez a támogatás. Ezt az elszámolást Márki-Zayék hónapokkal azután tették közzé, hogy a kormánysajtó cikkezni kezdett a támogatásról, azonban ez csak további kérdéseket vetett fe. De haladjunk sorban!

Veres Viktor

Miért kellett a pénz?

Márki-Zay Péter a 24.hu-nak azzal indokolta a külföldi forrásbevonást, hogy felfogták: abból a pénzből, amije az ellenzéki pártoknak van (illetve volt az országgyűlési választások előtt), még a listára, illetve a jelöltekre külön-külön érkező állami támogatással együtt is csak fapados kampány jönne ki. Vagyis a párt nélküli jelöltnek és a mögötte álló mozgalomnak be kellett dobnia magát. Márki-Zay azt mondta, hogy az ellenzéki kampány összköltsége nagyjából 3,5 milliárd forintra tehető, ebből a hat párt kevesebb mint a harmadát, vagyis 1-1,2 milliárdot tudott adni a közös kasszába. A Mindenki Magyarországa Mozgalom pótolta a büdzsé további részét, vagyis 2,2-2,4 milliárd forintot.

  • Miből?

Márki-Zay elmondása szerint ez az összeg rengeteg forrásból állt össze: voltak nagy, illetve apró mikroadományok is. És volt a Mindenki Magyarországa 1,8 milliárd forintja, ami a Korányi Dávid-féle Action for Democray (AFD) nevű, mindössze 2022 februárjában alakult szervezettől érkezett.

  • De ki az a Korányi Dávid? És mi az az Action for Democracy?

Ha a bulvársajtóból nem cseng ismerősen Mihalik Enikő modell férjének neve, akkor talán a Városházáról ismerősebben csenghet. Korányi ugyanis Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója volt, remek külföldi kapcsolatokkal rendelkezik, aki amerikai pénz ígéretével jelent meg Márki-Zay Péternél, a miniszterelnök-jelölt elmondása szerint 2022-ben. Korányi adománygyűjtés ötletével kereste meg Márki-Zayt, ráadásul – legalábbis a 24.hu így tudja – ígéretet is tett neki arra, hogy bemutatja egy induló szervezet vezetőinek. Ez volt az Action for Democracy.

Korányi Dávid
Reviczky Zsolt
  • De nem az Action for Democracy tagadta, hogy beavatkozott volna a magyar választásokba?

De igen. De az Action for Democracy szeptember 12-i közleményében valójában csak annyit tagadott, hogy beavatkoztak volna a választásokba. Azt sosem tagadták, hogy valóban adománygyűjtést végeztek volna, a pénzt pedig a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak adták volna.

  • Ez akkor bűncselekmény, nem? Hiszen egy párt külföldről kapott a választások előtt pénzt, ez illegális a magyar jogrendben!

Itt fontos tisztázni, hogy a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom nem párt. És innentől kezdve szabad a pálya, hiszen azt elvileg nem tiltják még a magyar törvények sem, hogy egy civil szervezet külföldről kapjon pénzt. (Nem mintha a kormány ne próbálkozott volna hasonlóval: 2017-ben fogadta el a fideszes többségű Országgyűlés az úgynevezett civiltörvényt, ami egészen 2021-es visszavonásáig kimondta, hogy amelyik Magyarországon bejegyzett civil szervezet 20 millió forintnál többet kap külföldről, az köteles minderről részletes jelentést írni az Állami Számvevőszéknek, valamint köteles feltüntetni, hogy ő "külföldről finanszírozott civil szervezet".)

  • Ha nincs itt semmi látnivaló, miért csámcsog ezen a teljes kormánymédia és influenszereik?

Azért, mert van látnivaló: „volt egy MMM-es számla. Ami a központi kampánynak a működtetését szolgálta. Természetesen ebből voltak jelöltek, akiket támogattunk”. Ezt maga Márki-Zay Péter mondta a Magyar Nemzetnek adott, májusi interjújában. A kormánymédiának pedig nem kellett túl sokat dolgoznia azon, hogy összekösse a Mindenki Magyarországa Mozgalom külföldről kapott támogatását a mozgalom központi költségvetésével, amiből – Márki-Zay által is bevallottan – jelölteket támogattak. Hogy itt van-e bármi illegális, azt viszont már a nyomozás fogja megállapítani.

  • Van nyomozás is?

Bizony van. Ahogy arról a hvg.hu is beszámolt, sikkasztás és pénzmosás miatt indított nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája ismeretlen tettes ellen szeptember közepén a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett milliárdos külföldi támogatás ügyében. A hatóság azonban nem hivatalból indított eljárást, hanem Tényi István, a közérdeklődésre számot tartó ügyekkel kapcsolatos feljelentéseiről ismert magánszemély bejelentése alapján. A Magyar Nemzet arról is írt, hogy csütörtökön az ügyben összeül az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is, de ezt a bizottság MSZP-s tagja, Molnár Zsolt cáfolta, azt mondta, csupán tájékoztatják a bizottságot.

  • Ez most komoly? Szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdések? Itt nem csak a pénzről volt szó?

Nem. Itt annál jóval többről van szó. A kormányközeli média, illetve influenszereik már márciusban elkezdték firtatni a Datadat nevű cég felelősségét az ellenzék kampányában, azonban a téma egészen addig tisztázatlan maradt, amíg a 24.hu meg nem szerezte a Mindenki Magyarországa Mozgalom március 18-i elnökségi ülésének jegyzőkönyvét. Ebből ugyanis kiderült, hogy Vékás Sándor, a mozgalom operatív vezetője aznap arról tájékoztatta az elnökséget, hogy keretszerződést kötöttek a bécsi székhelyű Datadat GmbH-val.

  • De mit csinál a Datadat?

Százmilliós nagyságrendben, több száz számla értékben szerződtek a mozgalommal kommunikációs-, közösségi médiás kampányok lebonyolítására, rendezvényszervezésre, valamint adatbázisépítésre. A Datadatról az Index írta meg, hogy volt, amikor Márki-Zay Péter ebédjét is ők állták, azonban munkájuk részleteiről szinte nem tudni semmit.

  • Oké, de miért baj ez?

A Datadatnak van magyar és van külföldi ága, a Mindenki Magyarországa Mozgalom a Bécsben bejegyzettel szerződött. A bécsinek két vállalkozás a tulajdonosa: a kisebbségi tulajdonos az AVSF GmbH, ez Szigetvári Viktor volt Együtt-politikusé és Ficsor Ádámé, Gyurcsány Ferenc volt kabinetfőnökéé. Ficsor Bajnai Gordon alatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter volt. A többségi tulajdonos pedig az amerikai Higher Ground Labs Fund III LP, ami viszont a Demokrata Párthoz kötődik erősen. A Datadat pedig Márki-Zay Péter bevallása szerint megkapta a Mindenki Magyarországa Mozgalom 50-200 ezer főből álló adatbázisát, sőt, az összes ellenzéki pártét is, ami így már egymillióra rúgott. (Érdekesség: a magyar Datadatnak cégén keresztül Bajnai Gordon volt kormányfő a tulajdonosa, aki viszont határozottan tagadja, hogy pénzfelhajtó szerepet töltött volna be a kampányban.)

  • Mit kért szolgáltatásaiért cserébe a Datadat? És mit az Action for Democracy?

Márki-Zay Péter állítja, hogy semmit. A Datadat esetében – Vékás László korábban idézett szavaira hagyatkozva – valószínűsíthető, hogy pénzt, százmilliós nagyságrendben, de az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ragaszkodik ahhoz, hogy az Action for Democracy nem kért semmit a támogatásért. Ezt a narratívát hivatott erősíteni az Action for Democracy szeptember 12-i közleménye is, amiben azt írták, „támogatásaink a demokratikus értékeket, a választásokon való részvételt és a választások tisztaságát célozzák. Célországainkban olyan szervezeteket támogatunk, amelyek pártoktól és választásoktól függetlenül élen járnak a demokráciáért folytatott harcban”.

Veres Viktor
  • Ismerős a modell… Nem a Fidesz szokta azt csinálni, hogy a kampánymunka egy részét kiszervezi „civileknek”, akiknek a költségeit nem ellenőrzi a pártokéhoz hasonló szigorral az Állami Számvevőszék?

A kormánypártnak kedves civil szervezetek, például a Civil Összefogás Fórum jellemzően degeszre van tömve pénzzel, csak ők nem külföldről és végképp nem amerikai forrásból szedik azt össze, hanem olyan állami cégektől, mint például a Szerencsejáték Zrt.-től, vagy a Magyar Fejlesztési Banktól. Ha úgy vesszük, lényegében a mi pénzünkből. És igen, kampányra is fordítják, például a Békemenetek megszervezésére, amiknek a végén jellemzően Orbán Viktor szokott a sztárfellépő lenni.

De ha kiderül, hogy az ellenzék törvénytelenül járt el, akkor Márki-Zay Péteréket a legkevésbé sem menti, hogy a Fidesz ennél is gátlástalanabbul költi a közpénz milliárdokat a saját kampányára.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!