Orbán Viktor tavaly 1696 darab olyan kormányhatározatot írt alá, amelyet aztán elolvashattunk, mivel megjelent a Magyar Közlönyben. Emellett aláírt a miniszterelnök másik 24 olyat is, amit aztán nem tettek közzé, emiatt a nyilvánosságnak fogalma sincs róla, hogy ezek miről szólnak, sőt arról se, hogy egyáltalán léteznek – legfeljebb 1-2 tucat kiválasztott tudja, ők láthatták is ezeket.

Ezeknek a kormánydöntéseknek közös jellemzőjük, hogy négyjegyű jelölésük, a sorszámozásuk hármassal kezdődik, ezért is hívják őket “háromezres” határozatoknak. Ezek már a megszületésük pillanatától titkosnak számítanak, sőt, már a döntést megalapozó előterjesztés előkészítését, egyeztetését és kezelését is csak egy szűk, felhatalmazotti kör végezheti.

Orbán Viktor miniszterelnök egy kormányülésen – kevesebb háromezres határozatot ír már alá

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Az elfogadás után pedig a háromezres kormányhatározatok megkapják a hivatalos titkosítást is, vagyis nemzeti minősített adattá válnak, tartalmuktól függően 10, 20, vagy a “Szigorúan titkos!” pecsét ráütésével 30 évre, ráadásul ez a minősítés kétszer is meghosszabbítható, így egyes háromezres kormánydöntések akár 90 évre is elzárva maradhatnak a nyilvánosság elől.

Egy kormányzati döntés ilyen szintű titkosításának általában van jogos, észszerű indoka, hiszen a háromezres határozatokban hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk lehetnek, ezek nyilvánosságra kerülése pedig veszélyeztetheti Magyarország érdekeit. De minősítéssel védhető a törvény szerint “Magyarország gazdasági tevékenysége” is, ami már elég tágan értelmezhető.

Ezeknek a háromezres kormányhatározatoknak nemhogy a tartalma nem nyilvános, de még a címe is titkos, tehát még körülbelül sem lehet tudni, hogy miről szólnak. Egyedül a darabszámuk ismerhető meg, ezt a hvg.hu közérdekű adatigénylésére adta ki ezúttal is a – tavaly önállóságát elvesztő, Rogán Antal tárcájába olvasztott – Miniszterelnöki Kormányiroda. Innen tudjuk, hogy

csökken a háromezres döntések száma: míg 2021-ben 38, tavaly már csak 24, idén április elejéig pedig mindössze 2 ilyen, akár évtizedekre titkosított kormányhatározatot írt alá Orbán Viktor. 

Kormányülés – van, ami szigorúan köztük marad, akár évtizedekig

Facebook / Orbán

Ahogy arról korábban a hvg.hu már írt, az ilyen háromezres döntések azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik a kormányzati titkolózásban. Különbséget kell ugyanis tenni a nyilvános és a többféle nem nyilvános (akár titkosított) határozatok között – ez a sorszámuk alapján könnyű:

1. vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket – ebből jelent meg tavaly 1696 darab, 2021-ben pedig 2012 darab;
2. vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik – ebből volt tavaly 24 darab, 2021-ben pedig 38 darab;
3. vannak a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek jellemzően feladatot jelölnek ki, de pénzügyi kötelezettséggel – elvileg – nem járhatnak, sorszámuk pedig kettessel kezdődik, ezért hívjuk őket kétezres határozatoknak;
4. végül vannak a nem titkos, de szintén nem nyilvános kategóriába tartozó olyan – általában munkaszervezési jellegű – kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezért nevezzük őket négyezres határozatoknak.

Ha a háromezres kormányhatározatokról nem is lehet semmit tudni, a számuk legalább évekre visszamenőleg követhető. A kapott statisztikai adatokból pedig kiderül, hogy a 2021-es év 38 darab háromezres kormánydöntése alighanem rekord. Összességében pedig elmondható, hogy a NER 12 éve alatt, 2010-től ciklusonként egyre több titkos kormányhatározatot hoztak az Orbán-kormányok.

A 2010-2014-es kormányzati ciklusban 72 ilyen döntés született, 2014-2018 között már 96, a 2022-es tavaszi választás után véget ért ciklusban pedig már bőven 100 feletti volt a háromezres döntések száma. Ehhez képest a mostani ciklusban csökkenés figyelhető meg, hiszen a 2022-es 24 darabos adatnak csak egy része esik ebbe az időszakba, és 2023-ban április 4-ig csak 2 ilyen döntés született.

Az elmúlt egy évben megfigyelhető visszaesésig az Orbán-kormányok nemcsak a saját rekordjaikat döntötték meg ciklusról ciklusra, hanem túlszárnyalták a baloldali kormányok 2006-2010 közötti időszakát is, amikor 4 év alatt csupán 51 háromezres határozat született: a második Gyurcsány-kormány idején, 2006-2009 között 38, míg az azt követő Bajnai-kabinet bő egy éve alatt további 13 darab.

A 2006-os év titkolózás szempontjából éles választóvonal volt, mivel azt megelőzően sokkal több titkot gyártottak a kormányok. A Medgyessy-, majd az első Gyurcsány-kormány 2002–2006 között egyetlen parlamenti ciklusban 339 háromezres határozatot hozott. Előzőleg, az első Orbán-kormány sem fogta vissza magát, hiszen 1998–2002 között még 380 titkos kormányhatározatot fogadott el.

A ma már soknak tűnő, évi 80-100 titkos döntés azonban még mindig semmi ahhoz képest, amit a rendszerváltás utáni első két ciklusban műveltek az akkori jobb- és baloldali kormányok. A Horn-kormány 1994–1998 között 486 darab háromezres döntést hozott, de az Antall-, majd a Boross-kabinet közvetlenül a rendszerváltás után 4 év alatt ennek is csaknem ötszörösét, 2299 darabot.

Ahogy arról a hvg.hu korábban írt, a háromezres határozatok tartalma a leggyakrabban úgy derül ki, hogy maga a minősítő, vagy egy következő kormány feloldja a titkosítást. Az Antall-kabinet ilyen döntései közül is sokat nyilvánosságra hozott később a Horn-kormány. Innen tudható, hogy több titkos határozat született a rendszerváltás utáni években például a bős-nagymarosi vízlépcsőről.

A Medgyessy-féle 3008/2004. számú kormánydöntés titkosítását is az őt követő Gyurcsány-kabinet oldotta fel, így ma már tudható, hogy a honvédelmi miniszter vagy a meghatalmazottja – jellemzően a légierő ügyeletes parancsnoka – a “Nemzeti Döntéshozó Személy”, aki a magyar légtérben például “a terrorista céllal eltérített polgári légijárművek megsemmisítéséről” dönthet.

Fentieknek megfelelően a figyelmeztető vagy megsemmisítő tűz kiváltására vonatkozó parancs kiadására a légierő ügyeletes parancsnoka volt jogosult tavaly március 11-re virradóra is, amikor 40 percet töltött Magyarország légterében az a katonai felderítő drón, amelyik később Zágrábban lezuhant. A részleteket 30 évig, vagyis 2052-ig szeretné titokban tartani a Honvédelmi Minisztérium:

2052-ig nem fog kiderülni, mit tett a honvédség az országot átszelő katonai drón ügyében

Harminc évig titokban tartaná a honvédség és a honvédelmi minisztérium, hogy mi történt márciusban abban a 40 percben, amikor a paksi atomerőmű fölött is átrepülve a magyar légtérben tartózkodott egy katonai felderítő drón. 2052-ig nem kapunk választ arra sem, történt-e mulasztás, és ha igen, van-e felelős.

Azt 2021 nyarán tárta fel a hvg.hu egy, a titkosítás alól már feloldott háromezres kormányhatározat alapján, hogy egy hazai fejlesztésű, az internetes forgalmat kémlelő titkosszolgálati rendszer létrehozását engedélyezte 2002 őszén Medgyessy Péter akkori kormányfő. A sokmilliárdos költségvetésű rendszerről szóló, 3073/2002. számú határozat 18 éven át volt „Titkos!” minősítésű:

Titkos kormányhatározatból tudtuk meg: Medgyessy Péter is elrendelt megfigyelést

A sokmilliárdos költségvetésű rendszerről, amelyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fejlesztett és működtetett, egy 18 évig titkos kormányhatározatban rendelkezett Medgyessy Péter kormányfő. A titkosítás alól már feloldott kormányhatározatokba közérdekű adatigénylés után tekinthettünk be, két, Orbán Viktor által aláírtat is megnézhettünk.

Noha több olyan 1990–1994 közötti háromezres határozat is van, amelyek csak 2040-ben válhatnak majd hozzáférhetővé, korábban egy másik, már lejárt minősítésű ilyen típusú kormánydöntésről is írtunk. Az egykor 20 évre titkosított iratba is betekintettünk, ezt Orbán Viktor írta alá 1998-ban, és a titkosszolgálati célú “fedőintézmény létrehozásának, működésének szabályairól” szól.

A kormányzati titkosítás természetesen a rendszerváltás előtt is gyakorlat volt, akkor is léteztek háromezres határozatok. Ezeknek a régi iratoknak a titkosítását a legtöbb esetben megszüntették. Emiatt már tudható, hogy a 3446-os számú, 1976-os határozat "az űrutazásokban történő részvételt" szabályozta és ez tette lehetővé Farkas Bertalan 1980-as, a Szojuz–36 fedélzetén tett űrkirándulását.