Megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a kúriai ítéletet, amely elutasította Szalay Ferenc szolnoki polgármester minden panaszát. A konfliktus még 1995-ben kezdődött, amikor a később jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Várhegyi Attila fideszes szolnoki polgármester kötött egy vitatott ingatlanügyletet. A 2019-es önkormányzati választás előtt a közösségi médiában az akkori – és abban az évben is újraválasztott –, szintén fideszes polgármestert, Szalay Ferencet vádolta meg valaki, hogy fedezi Várhegyi egykori „korrupt telekügyletét”, és együtt 15 millió forinttal károsították meg a várost.

Szalay perelt, mert szerinte ezek valótlan tényállítások, amelyek nem állnak a véleménynyilvánítás szabadságának oltalma alatt. A bejegyzések alkalmasok voltak arra, hogy őt hiteltelenítsék és vele szemben bizalmatlanságot ébresszenek, ezt közszereplőként sem köteles eltűrni.

Első fokon veszített, mert a bíróság szerint az ingatlan 1995-ös eladási ára és az OTP Banknak történő továbbértékesítés ára között valóban 15 millió forint volt a különbség, ez tehát nem valótlan, elődjétől pedig soha nem határolódott el Szalay. Fellebbezés után ugyan a polgármester nyert, de végül a Kúria az elsőfokú ítéletet erősítette meg. Ez ellen fordult a politikus az Ab-hoz.

A testület szerint a Kúria tévedett: nem volt politikai véleményként értékelhető az 1995-ös ügyletre vonatkozó kijelentés, a Kúriának ugyanis értékelnie kellett volna, hogy a vitatott bejegyzésben állított károkozás jelentős részéért a mostani polgármester semmiképpen nem lehetett felelős, hiszen az érintett ingatlan eladásakor ő semmilyen önkormányzati tisztséget nem töltött be. Azt a kijelentést viszont helyesen értelmezte a Kúria az Ab szerint, hogy Szalay fedezte a korábbi polgármester korrupt telekügyleteit, és ő maga is korrupt, mert nem határolódott el elődjének az ingatlan áron aluli értékesítését eredményező döntésétől.

Ez tényleg politikai vélemény volt, amely bár túlzó, ezt Szalay Ferencnek mint közszereplőnek tűrnie kellett. Vagyis az Ab egy pontban nem adott igazat az alkotmányjogi panaszt benyújtó polgármesternek, de egy másikban igen, és ez elég volt a kúriai ítélet megsemmisítéséhez.