Augusztus nyolcadikáig lehet véleményezni a státusztörvény rendelettervezetét, melyet a kormány kitett a honlapjára, a Belügyminisztérium pedig a szakszervezetek képviselőit péntekre egyeztetésre hívta.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a tervezetről kiadott gyorselemzésében azt írja, korábban 160 oldalas volt a tervezet, ez apadt valahogy végül 83 oldalra.

A belügy korábban azt mondta szakszervezeteknek, hogy még a státusztörvény elfogadása előtt fognak velük egy utolsót egyeztetni, a törvényt azonban július negyedikén elfogadta az Országgyűlés fideszes többsége, az ígért egyeztetés nélkül. A törvény elfogadása miatt július elseje óta 455 pedagógus szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyát, vagy lemondással, vagy közös megegyezéssel az állami iskolákban.

Reviczky Zsolt

Bővebben a fizetésekről

Bár a kormány korábban bruttó 7-800 ezer forintos fizetésekről beszélt, a rendelettervezet ennél a számnál egyszerre optimistább és pesszimistább is. Nem nyúltak hozzá a korábban is meglévő pedagógusi besorolásokhoz, viszont széles bérsávokat határoztak meg, amikben a korábban ígért 7-800 ezres bér helyett 400 és 1,5 millió közé lőtték a fizetéseket:

• pedagógus I. besorolás esetén bruttó 410 ezer forint és 1,065 millió forint között,
• pedagógus II. besorolás esetén bruttó 430 ezer forint és 1,135 millió forint között,
• mesterpedagógus esetén bruttó 520 ezer forint és 1,365 millió forint között,
• kutatótanár esetén bruttó 640 ezer forint és 1,47 millió forint között.

A több százezer forintos sávokkal csak az a probléma, hogy ennél konkrétabb kapaszkodót a munkáltatók, állami iskolák esetében pedig a tankerületek vezetői a jelenlegi információk szerint nem kapnak azzal kapcsolatban, hogy a sávokon belül ki mennyit kereshet. Ez viszont a szakszervezet szerint azért veszélyes, mert

így a munkáltatók, állami iskolák esetében pedig a tankerületi központok részéről teljesen szubjektív lesz, hogy ki mennyi pénzt kap.

A gyakornokok fizetését viszont rögzítette az állam, azt bruttó 440 ezer forintban határozták meg, ami azért érdekes, mert így a gyakornokok akár többet is kereshetnek, mint a pedagógus I.-es besorolásba tartozó, évek óta tanító tanárok. Szintén rögzítették a vendégtanárok óradíját is, akik így minden megtartott óra után legalább 4500 forintot fognak kapni.

Ha végül a rendelet azzal a tartalommal jelenik meg, mint amit most tervezet formájában látunk, az azt is fogja jelenteni, hogy egyes munkakörökben jelentősen csökkenni fognak a fizetések. Az iskolákban, oktatási intézményekben nem csak tanárok dolgoznak, hanem például dajkák, vagy takarítók is.

A státusztörvény tervezetéből pedig valahogy kimaradt az az évente kiadott kormányrendelet, ami a közalkalmazottaknál rögzítette, hogy a „B” (alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör), illetve „D” (érettségi végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör) osztályú fizetési kategóriákban az illetmény nem lehet alacsonyabb a garantált bérminimum összegénél.

Reviczky Zsolt

Gyakorlati példával: ha eddig egy iskolában kisegítő munkakörben dolgozó ember legalább szakmunkásképzőben szerzett végzettséget, akkor neki a garantált bérminimum járt. Viszont mivel a státusztörvény tervezetéből az erre vonatkozó passzus most hiányzik, a szakszervezet elemzése szerint automatikusan a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló rendelet előírásait kell alkalmazni. Vagyis

a garantált bérminimum 2024-től csak azoknak fog járni, akiket legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatnak.

Nincs költségvetési hatás

A státusztörvény elfogadásával a pedagógusok kikerültek eddigi közalkalmazotti státuszukból, és új jogállást kaptak. A rendelettervezetben ott van a törvény hatásvizsgálati lapja is, aminek első kérdésére, hogy „az intézkedés alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek adottak?” a belügy igennel válaszol. Majd kifejtik, hogy

az új jogállásnak költségvetési hatása nincs, „egyéb személyi, tárgyi feltételek nem szükségesek a végrehajtáshoz”.

Az, hogy a rendeletnek költségvetési hatása nincs, csupán rövid távon lehet igaz: a tanárok bérét, akárhányszor is kérték azt egyeztetéseken, vagy követelték akár tüntetéseken, azonnali hatállyal nem emeli meg a kormány, hanem az uniós források érkezéséhez köti a korábban bejelentett, jelentős növelést. Saját büdzséből mindössze évente tíz százalékot vállalnak, ami azt jelenti, hogy a pedagógusok bérének értéke a rohamosan pörgő infláció miatt akkor is folyamatosan romlani fog, ha ezt a tíz százalékot évente valóban meg is kapják.

Tanárhiányra rendezkedünk be

Az a rendelettervezetből látszik, hogy a Belügyminisztérium tisztában van az országos tanárhiánnyal és tüneti szinten ugyan, de igyekszik kezelni is. Legnagyobb hiány a természettudományos tárgyak tanáraiból van: sok iskolában nincsenek szakos tanárok, hiányzik a biológia, kémia-, vagy fizikatanár. A tervezet szerint ezt a státusztörvény úgy próbálná áthidalni, hogy a hetedikesek és nyolcadikosok integrált természettudomány tantárgyát tarthatná biosz, kémia vagy fizika szakos tanár is.

Reviczky Zsolt

Ez viszont csak papíron hangzik jól, hiszen előállhat olyan helyzet is, hogy egy iskolának csak fizikatanára van, neki viszont ezentúl így biológiát és kémiát is kell tanítania a hetedikeseknek és nyolcadikosoknak. Ez a modell pedig nem csak azért furcsa, mert egy fizika szakos pedagógusnak nem feltétlen van a kisujjában két másik természettudományos tárgy is, hanem azért, mert nehéz elképzelni, hogy ezzel az ő leterheltsége pluszórák miatt ne nőne meg radikálisan.

Szintén furcsa pontja a tervezetnek, hogy ha egy iskolában nincs megfelelő végzettségű pedagógus egy adott tárgy tanítására, akkor a munkakört betöltheti egy olyan ember is, akinek pedagógusi végzettsége nincs, de szakirányú végzettsége van. Ebben az esetben öt évre lehet alkalmazni az illetőt. Például ha egy iskolában nincs fizikatanár, akkor felvehetnek egy fizikust, aki megtartja az órákat. A helyzet akkor rosszabb, ha nincs biológia, vagy kémiatanár sem, ugyanis akkor a fizikus kapja meg ezeket is hetedikben és nyolcadikban.

Az pedig már csak a hab a tortán, hogy

a belügy ősztől behozza a honvédelmi nevelés-oktatás tárgyat is, aminek tanításához szintén nem kell pedagógusi végzettség, csupán katonai szakképzettség.

De nem csak szaktanárokból, hanem pedagógiai asszisztensekből is hiány van. Belőlük hivatalosan általános iskolákban kellene 250 diákonként egy, de nincs, a belügy pedig úgy hidalná át hiányukat, hogy pedagógiai asszisztensnek sorolja át a tervezetben a jelmez- és viselettáros, a hangszerkarbantartó és a pedagógiai felügyelő munkaköröket is. Viszont ahol eddig sem voltak asszisztensek, ott valószínűleg ezután sem lesznek, vagyis a délutáni ügyeletek ugyanúgy maradnak a pedagógusokra.

Vitatott újdonságok

A státusztörvény egyik legtöbbet vitatott pontja a tanárok áthelyezésének lehetősége. A szakszervezeteknek ugyan végül azt nem sikerült elérniük, hogy senkit sehova ne helyezhessen át a fenntartó, azonban annyit igen, hogy csak járáson belül lehessen mozgatni a tanárokat. A tervezetből kiderült, hogy az így másik iskolába átdobott tanár ilyenkor alapbérének 110 százalékát fogja keresni. „Ez ugyan valami, de elég sovány kompenzáció az átirányítás miatti kényelmetlenségekért” – írta kommentárként a szakszervezet.

Túry Gergely

A státusztörvény szintén sokat vitatott újítása, hogy a közoktatás munkáltatói visszakapják azt a 2012-ben elvett jogukat, hogy indíthatnak fegyelmi eljárásokat munkavállalóikkal, vagyis többségében tanárokkal szemben. A szakszervezet szerint alapból aggályos, hogy újra lehetnek a közoktatásban is fegyelmik, de egy különösen furcsa pontja lesz ezeknek, hogy az eljárás ideje alatt a fegyelmit ki lehet terjeszteni az eredeti kötelezettségszegésen túl olyan kihágásokra is, amik összefügghetnek azzal az üggyel, ami miatt az eljárás indult.

Egyelőre pedig azt sem tudni, hogy miért és mire kell a tanároknak esküt tenniük, de a tervezet szerint valamire kellene, még 2024. május 31. előtt. A Belügyminisztérium a Telexnek azt írta, hogy úgy vélik, „számos más hivatáshoz hasonlóan az erősítheti a pedagógus elkötelezettségét”, de azt elárulni változatlanul nem hajlandók, hogy pontosan mire kellene felesküdnie a tanároknak.