Tavaly összesen 133 alkalommal engedélyezett bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést a Fővárosi Törvényszék – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a törvényszék által küldött statisztikából. Ez valamennyivel kevesebb, mint a tavaly előtti szám, 2022-ben ugyanis 149 alkalommal engedélyezett titkos információgyűjtést a bíróság.

Ez nem jelenti azt, hogy a leplezett eszközöket alkalmazó állami szervek tavaly összesen 133 embert figyeltek meg titokban az érintettek tudta nélkül, mivel egy-egy kiadott engedély több célszemélyt is takarhat. 2022-ben például a 149 alkalommal kiadott engedély összesen 251 célszemélyre vonatkozott. Arra, hogy tavaly hány embert figyeltek meg, nem kaptunk választ, de mivel a kiadott engedélyek száma 2023-ban sem volt sokkal kevesebb, mint tavalyelőtt, nagyságrendileg valószínűleg nem lett kevesebb vagy több a megfigyelt személyek száma sem.

A titkos információgyűjtés lényege, hogy egy adott szerv olyan leplezett eszközöket alkalmaz, amiről a célszemély nem tud. Vannak olyan leplezett eszközök, amelyek alkalmazásához nem kell engedélyt szerezniük az érintett állami szerveknek. Ilyen például az, ha informátort alkalmaznak, adatokat gyűjtenek. Vannak ugyanakkor ügyészi engedélyes eszközök, például, ha valakinek büntetlenséget helyeznek kilátásba, vagy fedőokiratot, fedőokmányt készítenek, esetleg egy fizetési műveletet figyelnek meg.

És vannak a bírói engedélyes leplezett eszközök, mint például az, amikor egy információs rendszert figyelnek meg, vagy titkos kutatást végeznek, telefonokat hallgatnak le, vagy titokban felbontják a célszemélynek érkező postai küldeményeket, esetleg egy adott helyre telepítenek titokban megfigyelő eszközöket. Tavaly tehát a Fővárosi Törvényszék 133 alkalommal engedélyezte olyan eszközök alkalmazását, amelyek ez utóbbi csoportba tartoztak.

Ennél azonban jóval több alkalommal kerülhetett sor például telefonlehallgatásokra, miután titkos információgyűjtésre az igazságügyi miniszter is adhat engedélyt. Az igazságügyi tárca azonban már tavaly sem árulta el, hány ilyen ügyben járt el, így ez az információ már nem nyilvános. Tavaly ebben a témában csak annyit árult el lapunknak a minisztérium, hogy 2021-ben 1469 darab külső engedélyhez kötött információgyűjtési előterjesztés került a tárcához.

A Facebook anyacége, a Meta januárban tette közzé a 2023. január–június közötti időszak adatait a különböző állami, hatósági adatkérésekkel kapcsolatban. Ebből kiderül, hogy világszerte összesen 271 692 darab kérvényt kaptak a Facebook-profilokkal kapcsolatban, a különféle államok összesen 496 372 darab fiók esetében kértek adatokat tőlük. Ezek között 4195 darab sürgősségi kérvényt nyújtottak be. A magyar állam 2022 első felében 625, a második félévben pedig 620 darab kérvényt, vagyis egész évben 1245 darab megkeresést küldött, de a szám a 2023. januártól júniusig tartó időszakra már megugrott: ebben az időben 1033 darab adatkérést küldtek a Metának 1413 felhasználói fiókkal kapcsolatban. A Meta 13 esetben kapott sürgős, vészhelyzeti kérvényt Magyarországtól.