A kegyelmi botrány után a K-Monitor korrupciókutató közérdekű adatigénylésben kért adatokat az Igazságügyi Minisztériumtól arra vonatkozóan, hogy 2013 óta milyen jellegű kegyelmi kérvényeket ellenjegyzett az igazságügyi miniszter, de elutasították az adatigénylésüket.

Magyarországon a kegyelmi döntések nem nyilvánosak, így az egyetlen kontroll az államfői kegyelem fölött az igazságügyi miniszter ellenjegyzése.

A K-Monitor még februárban közérdekű adatigényléssel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy adatokat kérjen a kegyelmi döntések ellenjegyzéséről. Vagyis nem magukat a kegyelmi határozatokat kérték el, hanem olyan, nagyrészt statisztikai adatokat, amelyek bár anonimak, segítenek jobban megérteni az elnöki kegyelem intézményének, illetve a miniszteri ellenjegyzés gyakorlatának működését.

A K-Monitor a 2013. és 2024. év között a miniszter által ellenjegyzett államfői kegyelmi döntések listáját igényelte az alábbiak szerint: 

• Kegyelmi kérelem azonosítója/iktatószáma
• Kegyelmi kérelem kelte
• A kegyelmi eljárás hivatalból vagy kérelemre indult
• Kegyelmi eljárás kérelmezője (Be. szerint meghatározott kategóriák szerint)
• Kegyelmi eljárás elindítója (ügyészség vagy bíróság)
• Kegyelmi döntés kelte
• Miniszteri ellenjegyzés kelte
• A büntetőeljárás mely szakaszában történt a kérelem elbírálása
• A büntetőeljárás tárgyává tett cselekmény pontos leírása  
• A büntetőeljárás tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése
• Ítélethozatal esetén tényállást és a kiszabott büntetést vagy intézkedést
• Amennyiben a kegyelmi döntéshez indoklás, feljegyzés készült, ennek az ismertetését

Azaz csupán két pont (cselekmény leírása, illetve feljegyzés; indoklás a kegyelmi döntéshez) érintett tartalmi adatokat, ugyanakkor álláspontjuk szerint ezek is kiadhatók lennének a személyes adatok nyilvánosságra hozatala nélkül.

Az IM múlt heti válaszában arra hivatkozva utasította el az adatok kiadását, hogy a kért adatok részben olyan technikai adatok, amelyek ismeretében érdemben csak olyan közérdekű adatokra vonhatna le következtetést, amiket az Igazságügyi Minisztérium a honlapján összesített formában közzétesz. Az IM azt is megjegyzi, hogy a Kúria egy korábbi döntése értelmében (Pfv.21.518/2012/5) „az igényében kért technikai adatszolgáltatás az Infotv. céljával ellentétes”.

Az IM szerint a K-Monitor olyan adatok kiadását kéri, „amelyek az Infotv. 3. § 4. pontja szerint büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettekkel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok, és erre figyelemmel az Infotv. 3. § 5. pontja szerint közérdekű adatként nem ismerhetők meg”.

A korrupciókutató álláspontja szerint ezen adatok többsége is statisztikai adatnak tekinthető, vagy olyan információnak, amely a bírósági tárgyalások nyilvánosságából kifolyólag nyilvánosságra kerül, ezért indokolatlan azok visszatartása.

Gulyás Gergely a Novák Katalin és Varga Judit lemondása óta tartott egyetlen kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva még arról beszélt, hogy kérje ki közérdekű adat formájában, akit érdekel a kegyelmi döntések ellenjegyzésének háttere.