Hosszú interjút adott a Karmelita kolostorban a Le Point című francia lapnak Orbán Viktor, aki kivételesen nemcsak a háborúval riogatott, hanem elmondta véleményét a formálódó európai szélsőjobbról és Magyar Péterről is.

Bár a magyar EU-elnökségnek hivatalosan még programja sincs, a miniszterelnök azért felsorolta, mit kezelnek majd prioritásként. Ezek a migráció, az ukrajnai háború, a zöld átmenet, a védelmi képességek fejlesztése, valamint a demográfia. Orbán megnyugtatta azokat is, akiket megrémít a tudat, hogy július elsejétől Magyarország fogja betölteni a soros elnökséget. Szerinte ugyanis az egészet nem szabad túlértékelni.

„Ez a tisztességes közvetítő szerepét ruházza ránk, nem pedig a valódi vezető szerepét” – mondta.

🔴ENTRETIEN EXCLUSIF avec Victor Orban : « Les européennes décideront de la guerre ou de la paix » ⤵️

Par @Eberretta et @csapin

https://t.co/bQ37Bfweou

— Le Point (@LePoint) May 29, 2024

Fél lábbal az ECR-ben?

A kormányfőt kérdezték a formálódó európai (szélső)jobbos szövetségről is. Mint korábban megírtuk, a múlt héten az Identitás és Demokrácia (ID) frakció kirúgta tagjai közül a német AfD-t, és a pártcsoport első embere, a francia Marine Le Pen egyre inkább közeledne az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és annak vezetője, az olasz Giorgia Meloni felé.

Ugyan a kérdéshez ennek nem sok köze van, Orbán nem felejtette el kihangsúlyozni, hogy az európai szuverenista tábor és általában a jobboldal jövője „most két nő kezében van”, minden azon múlik majd, hogy Le Pen és Meloni képes lesz-e együttműködni.

„Ha sikerül együtt dolgozniuk, akár egy csoportban, akár egy koalícióban, akkor Európa erejét fogják jelenteni” – mondta Orbán, aki szerint ez elég lehet ahhoz, hogy átformálja az európai jobboldalt, sőt akár ki is szorítsa az Európai Néppártot, melynek vezetését szerinte teljes egészében a németek vették át; és „valójában egy német frakcióról van szó”.  

A magyar miniszterelnök megerősítette azt is, hogy még mindig napirenden van a Fidesz belépése az ECR pártcsoportjába, de ezzel még várna, hiszen hamarosan minden megváltozhat.

Szeretnénk csatlakozni az ECR-hez, de tisztában akarunk lenni egyrészt a Nemzeti Tömörüléshez, másrészt az EPP-hez való viszonyával is.

„Arra van szükségünk, hogy a jobboldali szavazók véleményét a jobboldal tükrözze és gyűjtse össze. Nem pedig arra, hogy az EPP továbbra is a jobboldali szavazókat gyűjtse össze, hogy megtévessze őket, és együttműködjön a baloldallal” – tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint ezeket a kérdéseket az európai választások után kell tisztázni.

Putyin < Brüsszel

Orbántól megkérdezték azt is, hogy szerinte Vlagyimir Putyin jelenti-e a legnagyobb veszélyt Európára, vagy Le Pen szavaival élve egy „európai szuperállam létrehozása, amelyet a Bizottság irányít”.

Válaszában hangsúlyozta, hogy

a NATO erős, és Európa nincs katonai veszélyben, ezért szerinte a legveszélyesebb továbbra is az EU ideológiai vezetése.

Furcsának találja, hogy sok tagállamban bizonyos elvek és politikai érdekek szolgálatát fontosabbnak tartják, mint az embereket. Számára az elsődleges feladat a nemzetek érdekeinek szolgálata, amit más európai vezetők populizmusnak tekintenek.

Emmanuel Macron francia elnököt „besorolhatatlan politikusnak” tartja, akivel mély beszélgetéseken keresztül próbál kapcsolatot teremteni. Orbán úgy látja, a francia elnökkel szöges ellentétei egymásnak, teljesen másban hisznek, Macron viszont „olyan mértékben érti a dolgok történelmi dimenzióit, mint nagyon kevés európai vezető”.

Orbán támogatja az európai védelmi képességek növelését, de ezt csak fokozatosan szabad megtenni, és elutasítja a közös adósság gondolatát. Magyarország kész arra, hogy ezt a katonai erőfeszítést a saját pénzügyi hozzájárulásukkal fizessék.

Ukrajnával kapcsolatban megismételte, hogy a jelenlegi körülmények között korai lenne a csatlakozásról tárgyalni, hiszen először az ország határait és lakosságszámát kell tisztázni. A balkáni bővítést viszont Magyarország lehetőségnek és nem tehernek tekinti.

Miért marad az EU-ban?

Orbántól megkérdezték azt is, hogy ha annyi problémája van Európával, miért nem csatlakozik a BRICS-országokhoz. (A csoportot 2010-ben Brazília, Oroszország, India és Kína alapította, később Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozott hozzá – a szerk.) A miniszterelnök erre annyit felelt: azért maradunk az EU-ban, mert az exportunk 75%-a az egységes piacra megy, ami létfontosságú a gazdaság miatt.

Az interjú végén Magyar Péter is szóba került, akit az elmondottak alapján Orbán nem sokra tart. Egyébként is – mondta ezután saját magáról – több mint harminc éve van a politikában, és olyan sokat látott már, hogy nem is emlékszik az eddigi ellenfelei nevére.

Nehéz elképzelni, hogy a magyarok megbíznak valakiben, aki a felesége tudta nélkül felvett egy vele folytatott beszélgetést, majd ezt a felvételt politikai célokra használta fel. Ezt nem tudom elképzelni, mert Magyarország egy komoly ország – zárta rövidre a témát.