Mindent mérnek – ez terjedt el a Fideszről az utóbbi 14 évben és nem alap nélkül. Legutóbb Novák Katalin lemondása előtt néhány nappal hívta fel olvasónkat egy kormányközeli közvéleménykutató azzal, hogy vajon le kell-e mondania a köztársasági elnöknek a K. Endrének adott kegyelem miatt.

Egyik olvasónkat pedig a napokban hosszan kérdezte a kormányközelinek nem nevezhető, osztrák tulajdonú közvéleménykutató cég egyik munkatársa. A kutató kérdéseiben olyan témákat járt körbe, amelyeket a Fidesz szokott felhasználni kampányai során.

Itt fontos jeleznünk: mivel telefonos kutatásról van szó, a nekünk arról jelző, majd azt részletesen elmesélő olvasónk a kérdéseket szó szerint nem tudta feljegyezni, azok tartalmáról számolt be. A kérdéseket öt nagyobb témakörre lehet bontani: migráció, a kormány tevékenysége, belpolitikai témák, Magyarország partnerei és a velük kapcsolatos álláspont, valamint az ukrajnai háború.

A migrációnál a következő kérdések hangzottak el:

• Mennyire támogatja, hogy külföldön élő magyarok betelepüljenek Magyarországra?
• Mennyire támogatja, hogy külföldön élő, nem magyar, nem uniós, szegény országok lakói települjenek be Magyarország területére?

A kérdések közül csupán utóbbi köthető kifejezetten a kormány által használt migránsozáshoz, míg az első kérdés, ha valóban így hangzott el, furcsa, hiszen a külföldön élő magyar állampolgárok korlátozás nélkül utazhatnak Magyarországra és telepedhetnek le itt.

A kormánnyal kapcsolatban ezeket a kérdéseket tették fel:

• Mi a legnagyobb kihívás Magyarországnak? Az ukrajnai háború, az infláció, az éghajlat, vagy a migráció?
• Eleget költ-e Magyarország védelemre?
• Ön mennyire elégedett a kormány családpolitikájával, a külhoni magyarok támogatásával, a magyar külpolitikával, az inflációs politikával?

A belpolitikával kapcsolatban a következőkre voltak kíváncsiak:

• Mennyire követi a hírekben Magyar Pétert, Toroczkai Lászlót, Dobrev Klárát és Karácsony Gergelyt?
• Ön szerint mit kellett volna tennie Orbán Viktornak a kegyelmi botrány után? Le kellett volna mondania? Elégségesnek tartja az ügyben Varga Judit és Novák Katalin lemondását?
• Szükségesnek tartja, hogy a Fidesz 44 százalékos eredménye után előrehozott országgyűlési választásokat tartsanak Magyarországon?
• Maradjon-e Magyarország az Európai Unió tagja?
• Maradjon-e Magyarország a NATO tagja?

Orbán Viktor lemondása szinte egyáltalán nem merült fel a közbeszédben a kegyelmi botránnyal összefüggésben, az viszont igen, hogy a miniszterelnök tudomása nélkül Novák Katalin nem cselekedhetett. Ezt a teóriát legutóbb a 444 cáfolta, oknyomozó cikkükben azt írták, a miniszterelnök „padlót fogott”, amikor a sajtóból értesült a volt köztársasági elnök döntéséről.

Nem újdonság, hogy felmerült a kérdések között az előrehozott választás, van ellenzéki párt, aki hónapok óta ennek kikényszerítéséről beszél. Emellett az sem tűnik a valóságtól elrugaszkodott elképzelésnek, hogy a Fideszben valóban felmerülhetett kérdésként: vajon erősítené, vagy gyengítené őket egy olyan választás, amelyre a legfőbb kihívónak számító Magyar Péternek nincs szűk két éve felkészülni.

A szövetségesekkel, partnerekkel kapcsolatban ilyen kérdések hangzottak el:

• Kikről gondol jót? Oroszország, Ukrajna, EU, NATO, USA?
• Kit tart megbízhatónak? Kínát, az Egyesült Államokat, vagy Oroszországot?
• Melyiket támogatná inkább, ha Kínával, vagy az Egyesült Államokkal lenne szorosabb kapcsolata Magyarországnak?
• Bízik-e abban, hogy egy konfliktus esetén a NATO képes lenne „helyesen cselekedni”?
• Képes lenne-e veszély esetén az Egyesült Államok megvédeni Magyarországot?
• Képes lenne-e veszély esetén a NATO megvédeni Magyarországot?
• Képes lenne-e egy veszély esetén Magyarország megvédeni saját magát?
• Biztonságosabb lett-e Magyarország a NATO-tagság hatására?

Fentiek közül a veszélyekre vonatkozó kérdések a legfurcsábbak. Feltételezhető, hogy mivel az Egyesült Államokra és a NATO-ra kérdeztek rá első körben, háborús fenyegetésre gondoltak. Ám veszély lehet bármely természeti katasztrófa is, melyben Magyarország képes lehet egyedül is cselekedni, míg egy esetleges háborús konfliktus esetén a szövetséges országok, vagy a NATO segítsége a szervezet alapszabálya miatt garantáltnak tekinthető.

A háborúval kapcsolatban ezek a kérdések kerültek elő:

• Ön mennyire figyeli az ukrajnai híreket?
• Ki áll jobban jelenleg  a háborúban, Oroszország, vagy Ukrajna?
• Felelős-e Oroszország az ukrajnai háborúért?
• Fenyegetést jelent-e Oroszország Magyarországra?
• Miért rohanta le Oroszország Ukrajnát?
• Ki a felelős a háború folytatásáért? Ukrajna, vagy Oroszország?
• Akarja-e, hogy ukrán terület Oroszországhoz kerüljön?
• Ön szerint kellene-e Ukrajnának területi engedményeket tennie Oroszország felé? Ön szerint a Krím félsziget Oroszországhoz, vagy Ukrajnához kellene, hogy tartozzon?
• Akarja-e, hogy ukrán terület Magyarországhoz kerüljön?
• Szállítson-e Magyarország fegyvereket Ukrajnának?
• Kezdődjön-e azonnal béketárgyalás?
• Támogatja-e Ukrajna azonnali EU és NATO csatlakozását?
• Mi hátráltatja leginkább Ukrajna NATO-csatlakozását? Korrupció, vagy a kisebbségi jogok helyzete?
• Mit gondolna arról, ha magyar csapatok is harcolnának Ukrajnában?
• Mit gondolna arról, ha Magyarországon gyártott fegyvert az ukránok orosz célpontok ellen használnának fel?
• Mit gondolna arról, ha a NATO atomfegyvereket telepítene Ukrajnába?
• Mit gondolna egy ukrajnai NATO-hadműveletről?
• Mit gondol az ukrajnai menekültek magyarországi befogadásáról?
• Vissza kell-e vonulnia az orosz csapatoknak Ukrajna területéről?
• Ön szerint mennyire megbízható Oroszország egy béketárgyaláson?
• Ön szerint mennyire megbízható Ukrajna egy béketárgyaláson?

Ezen kérdések közül a legkirívóbb Magyarország esetleges területi igényének felvetése Ukrajnával szemben. Pletykák és sajtóinformációk szintjén korábban is felmerült már, hogy Magyarország Kárpátalját visszakövetelhetné egy meggyengült Ukrajnától, ennek azonban a valószínűsége mérhetetlenül csekély.

A kutatócég munkatársa olvasónknak azt mondta, a felmérést egy amerikai cég megbízásából végzik. Olvasónk állítása szerint külön rákérdezett arra, hogy a megrendelő nem politikai párt-e, mire a kérdező azt mondta nem, ha pedig az lenne, ő tudna róla.

A kutatást azonban egy olyan időszakban végzik, amikor a magyar kormánypárt válságot él át, és eközben hatalomgyakorlását, külpolitikai irányait újraértékelni látszik. Erre utal például az, hogy a korábban Volodimir Zelenszkijt intenzíven támadó Orbán Viktor kedden Ukrajnában tárgyalt az ukrán elnökkel.

A kormányközeli kutatóintézetek munkájáról ebben a cikkünkben írtunk korábban bővebben.