Szájer József – szó szerint lecsúszása utáni – közéletbe való visszatérését követően már többedszer ad interjút: a volt európai parlamenti képviselő a Mandiner címlap után azt is megtapasztalhatta, hogy milyen is egy igazi Jeszenszky-kaland. Most azonos nevű YouTube csatornáján a véleményvezér-újságíró is terjedelmes Szájer-beszélgetésben részesíti nézőit.

Az ifjabb Jeszenszky beszélgetős műsorokban lassan megszokott kezdéssel Szájernek az Orbán Viktorhoz fűződő ősélményére kérdez rá, amire a volt politikus kifejti, hogy másodéves korában egyetemen találkoztak, ahol – átvitt értelemben – azonnal kiemelkedett a tömegből a későbbi miniszterelnök, majd a közös bibós évek alatt lett Orbán a szervezet vezetője. Ám idővel a szakkollégiumi keret kicsi lett a társaságnak, és ebből lett a Fidesz – foglalta össze Szájer. Orbán tehetsége már akkor is kiemelkedő volt abban, hogy egyszerűre fordítson le bonyolult üzeneteket, és azonnal kitöltötte a maga körül lévő teret – fűzi tovább a gondolatmenetet. A volt politikus azzal folytatja, hogy Orbánnal ellentétben neki több idő kellett a kibontakozáshoz, amit más megfontoltabb politikusokhoz hasonlóan serkent Orbán határozottsága, ám az ösztönös döntéshozatal látszatának ellenére Szájer szerint Orbán minden döntése mélyen átgondolt.

Ezután a Fidesz kudarcélményeire terelődik a szó, Szájer szerint ebből kettő nagy van:

• Az 1994-es választásokon a várhoz képest alulteljesítettek a választásokon, épphogy csak megugrották a parlamenti küszöböt, ami annak a felismerésével járt, hogy akár teljes megsemmisülés is lehet a történet vége.
• A következő kudarcként a 2002-es választásokat azonosítja a politikus, amikor a „rendszerváltoztatás utáni legjobb kormányzás” jutalma választási vereség lett az első Orbán-kormány után. Szájer szerint itt azt tanulták, hogy a pozitív eredményeket és döntéseket erőteljesebben és egyértelműen kell kommunikálni, amihez sajtó is kell, ám szerinte itt még nem volt meg a Fidesz kellő ereje.

A párt alapértékeinek definiálása során Szájer több elemet is kiemelt:

• Szabadság,
• diktatúraellenesség, ami – értelmezése szerint – antikommunizmust jelent
• és nemzeti alapok.

Állítása szerint ezeket a szempontokat semmi nem írhatja felül, ám szerinte ezzel szavazatmaximalizációs szempontok is tökéletesen ki vannak elégítve – az egymással mindig veszekedő magyarokat szerinte ezzel tudta egyesíteni. A Fideszt szerinte az egyediség és a megújulási képesség emeli ki. Amikor átvettek valamit külföldről, akkor is magyar viszonyokra igazították – mondta Szájer. Meglátása szerint ilyen az Amerikából vett évértékelő beszéd. Szerinte nem a nyugat szolgai másolása a magyar történelem, kiemelkedőnek tartja az Aranybullát, ami hét évvel a Magna Carta után jött, ahogy a hatalmi ágak szétválasztására – meglátása szerint – a Szent Korona-tan hozott be azzal megegyező gondolatokat.

Ezen a ponton Jeszenszky hosszú eszmefuttatásba kezd, hogy a rendszerváltás utáni magyar jobboldal két meghatározó személyisége a nemzetközi rendszert és geopolitikai folyamatokat értő és beleilleszkedő Antal József volt, míg a másik oldalon a szunnyadó magyar néplélek mélyén zajló folyamatokra „váteszi”, „látnoki” képességekkel rátapintó Csurka István volt. Szerinte előbbi alul, utóbbi túlértékelte a magyar lehetőségeket. A műsorvezető fel is dobja a gondolatot, hogy Orbán Viktor kettejük kombinációja.

Szájer ezt a magas labdát pedig azzal a Koppány kontra Szent István analógiával csapja le, majd egy Orbán által vázolt törvényt idéz, hogy „csak annyi igazunk van, amennyi erőnk van hozzá, az igazságunk akkor válik igazsággá, ha megfelelő hátteret tudunk biztosítani.”

Szájer szerint Csurkának – amellett, hogy sok dologban tévedett is – igaza volt, ám az igazságát nem tudta érvényesíteni erő híján. Ha ma elolvassa valaki Csurka híres dolgozatát, akkor nem találni benne olyan pontokat, amikkel ne értenénk egyet, még ha a „bölcsességeit” meggondolatlan formában is tette közzé – mondja Szájer. Erre a műsorvezető azzal kontráz rá, hogy Csurka megelőzte a korát, ám a politikában szerinte elefánt volt a porcelánboltban, nem politikailag, hanem közéletileg volt felvevőpiaca – állítja.

Magyar Péter olyan kontextusban merült fel, hogy a beszélgetőpartnerek szerint globalista elit időről-időre kijelöl valakit a magyar ellenzékből messiásnak, ám a vázolt gondolatmenet szerint a mostani „jobban át tudja verni” az embereket. Szájer szerint külső segítség nélkül, egy kiegyenlített versenyben ezek a szereplők labdába se tudnának rúgni, ám így – meglátása szerint – szuverenitásvédelemből vizsgázik a polgári, keresztény, demokrata oldal. A műsorvezető erre azt válaszolja, hogy a kórokozó sejteket kiveti magából a test, de nem tudja semlegesíteni őket. Na erre az analógiára már Szájer se tudott mit mondani.

Az Európai Unióhoz fűződő viszony kapcsán Szájer kiemelte, hogy szerinte Brüsszelben rosszabbnál-rosszabb döntések születnek, ám nem tartja előnyösnek a kilépést, mivel Magyarország nagy mértékben függ az tagságból fakadó lehetőségektől. Ha belülről ilyen károkat tudnak okozni, mi lenne, ha kívül lennénk – érvelt.

Összehasonlításképp terítékre került a keleti nyitás is, ami ellen azzal érvelt, hogy „minden rendszer megköveteli a maga ideológiai mániáit is, de ebből a szempontból még mindig jobb a túlzott liberalizmust hozni”, mint a központi irányítás – fejtette ki. A nyugati eredetű egymás és egymás hagyományainak tisztelete közelebb áll Magyarországhoz – fejtette ki Szájer. A műsorvezető azon felvetésével, hogy Oroszország és Kína élhetővé vált és helyi szinten demokratizálódik, míg a Nyugat válik autokratikussá, Szájer nem értett egyet. Én régimódi vagyok, de a keletiek társadalmi rendszerét semmiképpen sem venném át, ettől azért irtózom” – mondta Szájer.

A Szájer lemondásához vezető, a koronavírus-lezárások alatt melegpartiról esőcsatornán menekülő incidensről azt mondta, hogy elismeri a lezárások alatti szabályok megsértését, amiért kifizette a 250 eurós bírságot, ám másban nem tartja magának hibásnak. A politikát azért hagyta abba, mivel az integritásában bízó választói csalódtak benne – mondta Szájer. Ezután a volt képviselő kiakadt a közvéleményre, amiért a magánszférájában vájkáltak. Meglátása szerint ehhez nem lett volna joguk, mivel 30 év politikai karrier után önként hozta meg a lemondásáról szóló döntést, így a politikai jelentőségét minimálisnak tartja, és amúgy is tervezte már, hogy abbahagyja a politizálást.

Arra, hogy hogy élte meg az eseményeket, Szájer azzal felel, hogy 30 év munkát végül egy bizalmi kérdésen való bukás után kellett így otthagynia, amit négy év visszavonulás követett, ami alatt megteremtette a visszatérésének lehetőségét.

„Magamban nagyon örültem, hogy az egész ügy ereszként híresült el, gondolj csak bele, mennyivel durvább nevet is adhattak volna ennek az egész történetnek, ez még vicces is”

– mondta Szájer mosolyogva. Titokban még örültem is neki, és volt néhány elmés mém is a témában – mondta. Annál is inkább, mivel az eresz nem is volt a történet része, csupán kineveztek annak egy közeli csatornát – mondta.

“Kigondolják, hogy nekem mit kellett volna képviselnem parlamenti képviselőként, miközben én ezekre nem kaptam felhatalmazást a választóimtól. Nekem soha nem volt titkos agendám, minden, ami tőlem elhangzott, az leírva megtalálható, és nem csak ilyen visszaemlékező kötetekben, az összes beszédemet kiadtam, az összes interjút, amit velem készítettek, kiadtam, ezek elérhetőek a nyilvánosság számára. Soha olyan kijelentést nem tettem, ami ellentmondásban lett volna az alapelveimmel vagy gyűlöletkeltő lett volna bármilyen irányba. Ezt én végtelenül megalázónak és felháborítónak tartom, mert most mindegy, hogy én meg tudom védeni magam, nem féltem magamat ezekben az ügyekben, de hát mégiscsak kicsináltak” – foglalta össze nézőpontját.

Szájer József 2020 novemberében mondott le EP-képviselői mandátumáról, mert a kijárási szabályokat megszegve részt vett Brüsszelben egy meleg szexpartin (ami szerinte házibuli volt). A helyszínről menekülni próbált egy ereszcsatornán, de a rendőrök megállították. A botrány következtében kilépett a Fideszből, illetve távozott Schmidt Mária közalapítványának kuratóriumától is, ahová most visszatért.

„Elfogadtam Schmidt Mária főigazgató asszony megtisztelő felkérését, és az Alapítvány keretein belül kollégáimmal létrehoztuk a Szabad Európa Intézetet” – mondta szeptemberben.

„Az elmúlt négy esztendőt szellemi építkezésre használtam, közben egy súlyos betegséggel is meg kellett küzdenem” – írta, és azt is hozzátette, a jövőbeli megnyilvánulásai szellemi kérdésekre fognak korlátozódni, amibe a privát szférája nem tartozik bele. „A 2020 decemberi lemondásommal összefüggő, magántermészetű kérdésekről a jövőben sem fogok nyilatkozni, az a jogilag védett magánéletem része, rajtam és közvetlen környezetemen kívül nem tartoznak senkire” – olvasható a közleményben.