Élőlánccal és tükrökkel búcsúztatta volna a több tucat megjelent hallgató a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) leköszönő rektorát, Koós Pált, de ő a sorfal helyett, a liftet választotta távozási útvonalnak. A hosszúra nyúlt kedd délutáni szenátusi ülésen huszonheten szavaztak a rektor távozása mellett, és csak hárman a maradására. A felszólalásokból is az derült ki, a rektor elveszítette a bizalmat. Koós Pál nem akart nyilatkozni lapunknak.

Ilyen jelentős és teljes győzelmet nem arattak még egyetemi hallgatók a NER 15 éve alatt. Az ügyet egy új, tiszta rektorválasztást oldaná meg, ami elől a kuratórium ezek után nem nagyon térhet ki.

Fazekas István

A tiltakozás múlt hét hétfőn indult, amikor 200 hallgató egyórás tapsolással akadályozta meg, hogy a rektor, Koós Pál szóhoz jusson. A közvetlen előzmény az volt, hogy három tudásközpont élére nem nevezte ki a rektor a szenátus jelöltjeit, de a másik négy esetében pedig volt olyan vezető, akit a rektor kinevezett, annak ellenére, hogy a szenátus nem támogatta. A MOME FRONT ezért petíciót indított a rektor távozásáért, amit állításuk szerint a hallgatók háromnegyede, és az oktatók negyede aláírt. A neveket zártan kezelik, tartva az esetleges retorzióktól. 

A MOME FRONT  30-40 fős, horizontálisan szerveződő hallgatói közösség, nincs vezetőjük, munkacsoportokban dolgoznak, közösen döntenek az egyes kérdésekben, a fontosabb ügyekben pedig hallgatói fórumokat hívnak össze. Egyelőre nem akar senki a nyilvánoságra lépni közülük, de, mint egyikük a HVG-nek elmondta, később ez is elképzelhető. A demonstráció mellett matricákat is kiragasztottak az egyetemen, egyiken Koós rektor álarca mögül Böszörményi Nagy Gergely, a kuratórium elnöke kacsintott ki.

A MOME kuratóriuma a hirtelen támadt ellenállásra válaszul igyekezett kompromisszumos javaslattal előállni, bejelentette, hogy az egyetem szervezeti és működési rendjét az alapítvány és a szenátus kizárólag konszenzussal változtathatja meg, illetve, hogy a kuratórium nem ért egyet a szenátus által választott rektor személyével, „akkor a jövőben kötelezően új pályázatot ír ki”. Sőt azt is megígérték, hogy a hét tudásközpont vezetőjét a későbbiekben maguk a közösségek választhatják meg, a rektornak csak vétójoga lesz. Mindezt sokan jó kompromisszumnak tartják, ám egyik oktató szerint ezzel nem áll helyre a teljeskörű egyetemi autonómia, hiszen továbbra is kuratórium mondja ki a döntő szót a rektor személye kapcsán. A rektor is küzdött, a bizalmatlansági szavazás előtt arról tájékoztatta a közösséget, hogy mégis kinevezi a három tudásközpont élére Kovács Csabát, Kudász Gábor Ariont és Povedák Istvánt. 

MOME volt az első modellváltó egyetem, sok éves előkészítés után, az egyetem szempontjait figyelembe véve hozták létre, jelentős állami források nyíltak meg számára. Máig egyik leggyakrabban idézett hivatkozása alap a MOME átalakításnak sikere.

Az első repedés  akkor látszott a művön, amikor 2023 év végén egy hosszú, és demokratikus, nyílt rektorválasztási folyamatba belenyúlt a kuratórium:  bár a szenátus Vargha Balázst, a Média Intézet igazgatóját javasolta rektornak, ám a kuratórium Koós Pál oktatási rektorhelyettest választotta meg. Ezt sokan az egyetemi autonómia arculcsapásaként értelmezték.

Az meggyőződés alakult ki, hogy Koós a kuratórium vezetőjének, Böszörményi Nagy Gergelynek az eszköze, és az ő utasításait teljesíti. Az bizonyára igaz, hogy mivel Koóst nem fogadta el a szenátus, csakis Böszörményi a hátországa. Őt egyik forrásunk az egyetem ügyeiben „túlmozgásos” kuratóriumi elnöknek nevezi. Ez azonban nem minden esetben negatív „Böszörményi energiája, változtatási szándéka nélkül valószínű, sokkal lassabban léptünk volna meg egy-egy modernizációs lépést” – ismeri el a vele nem éppen jó viszonyban lévő MOME-s forrásunk. Valószínű, hogy az eddigi vezetés jobban ellent tudott tartani Böszörményinek, szelídítette, megnyesegette a kívánságait, amire Koós nem volt képes. Ezért adódhatott elő a jelenlegi helyzet.  

Fazekas István

Koós pedig – bár állítólag kapott ilyen irányú intéseket a kuratóriumtól – az elmúlt hónapokban nem dolgozott legitimitásának megerősítésén. Túlságosan gyorsan akarta átnyomni a Jövő Egyeteme koncepciót, ahol a korábbi négy intézetből, hat tudásközpontot alakítana. 

Magáért a koncepcióért sem mindenki lelkesedik, de sokan mondják azt, hogy jót tesz az egyetemnek, ha megmozgatják a struktúrákat. A probléma ott volt, hogy a Filozófia és Vezetés Tudásközpont, a Fotográfia Tudásközpont, és az Épített környezet Tudásközpont esetében eredménytelennek nyilvánította a rektor a pályázatot, holott a szenátuson sikerrel átment mind a három pályázó dolgozata. „Nagyon rossz üzenete van annak, hogy korábban kapacitálta a kollégákat, hogy pályázzanak, aztán meg kikukázza őket” – mondja az egyik szenátusi tag, egyetemi oktató.