Az Országgyűlés kedden délután szavazott, és még aznap késő este megjelent a Magyar Közlöny is a kihirdetett törvénnyel. Ez szokatlan eljárás, hiszen mind a házelnöknek, mind az államfőnek több nap áll rendelkezésére, de most láthatóan sürgős volt, hogy a vitatott jogszabály mielőbb hatályba léphessen.

Ezt úgy oldották meg, elkerülendő, hogy a törvénymódosítás megelőzze az alapjául szolgáló Alaptörvény-módosítást, amely szerint a gyermekek védelmében más alapjogokat is korlátozni lehet, hogy az eddigi három hónap helyett csak egy hónappal előre lehet majd bejelenteni a megmozdulásokat.

Nyilván úgy számolnak, hogy április 15-éig, amikor ezek a részek hatályba lépnek, már ki lesz hirdetve az Alaptörvény-módosítás is, amelynek még csak az általános vitája zajlott le.

Mindebből az is következik, hogy eredménytelen volt Michael O’Flahertynek, az Európa Tanács emberi jogi biztosának felhívása Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz, hogy vétózza meg azt a törvényt, amely korlátozza a gyülekezési jogot, és alapot teremt a Pride-hoz hasonló rendezvények betiltására. Az államfő gyors aláírásával reagált erre.

Ha az államfő aláírás előtt alkotmányossági felülvizsgálatot kért volna, az Alkotmánybíróságnak 30 napon belül döntenie kellett volna. Ha ellenzéki képviselők, jogvédők vagy érdekképviseletek fordulnak a testülethez, akkor nincs határidő, és előfordulhat – sok példa van rá –, hogy csak évek múlva születik döntés.