Csúnyán kikapott a Fidesz mindkét vasárnapi időközi választáson. Március 23-án Budapest 11-es választókerületében egy országgyűlési mandátum sorsa dőlt el, és itt több mint 12 ezren szavaztak a Fidesz jelöltje ellenében a győztesre. Az ország másik végén, Orosházán egy helyi képviselői hely volt a tét, és bár ott ennek csupán huszada, mintegy 600 voks ment a másik oldalra, ez sokkal jobban fájhat a Fidesznek.

Pedig elsőre a főváros IV. kerületében, Újpesten tartott időközi választás tűnhet a nagyobb ellenzéki sikernek, hiszen itt egy parlamenti mandátumot szerzett csaknem 52 százalékkal – 12270 vokssal – a DK-s Varju László, míg a Fidesz–KDNP jelöltje, Renge Zsolt alig 34 százalékkal veszített, ezzel pedig a kormánypárt parlamenti létszáma ugyan nem csökkent, de nem is tudták növelni a frakciószövetség erejét. 

A Békés megyei, 25 ezer fős Orosházán egy politikailag kisebb súlyúnak számító helyi önkormányzati képviselői helyet szerzett az ellenzéki polgármester által támogatott, civil jelöltként induló Lengyel Rebeka. Ő viszont Varjunál is mélyebb ütést vitt be a Fidesznek, hiszen 71 százalékkal – 596 vokssal – győzött, míg a tavaly júniusban még fideszes, most névleg független Sándor Zoltánné alig több mint 23 százalékot kapott. 

Fazekas István

Az újpesti eredmény aligha érte váratlanul a Fideszt. Az esélyes ugyanis eleve a körzet eddigi képviselője, Varju volt, aki 2018 óta mindig nyerni tudott egyéniben. Mellette szólt, hogy azért kellett időközit tartani, mivel lemondott, ezzel pedig megakadályozta, hogy miután jogerősen elítélték az MTVA-székházban történtek miatt, megfosszák a mandátumától, és listáról pótolja őt a DK – ehelyett végül valódi választást tarthattak. 

Ezt a várható veresége miatt a Fidesz elkerülte volna, elhúzta volna az ügyet áprilisig, amikortól már – egy évvel a 2026-os választások előtt – nem lehet időközit tartani. Így viszont igen, ráadásul még a régi körzethatárokkal, nem a tavaly ősszel átírt és a Fidesznek kedvezőbb térkép mellett. Időközi parlamenti választásból tehát ez volt az utolsó a következő rendesig, és ezt a mérkőzést a kormánypártok elveszítették. 

Ráadásul látványosan, mivel ezen Varju 1 százalékponttal jobban szerepelt, mint 2022-ben, a kormánypárti jelölt pedig csaknem 5 százalékponttal rosszabb eredményt ért el. Ez aligha esett jól a kormánypártoknak, de különösebben nem is zavarhatta őket, mivel az erősen balos körzetben Varju győzelme borítékolható volt, a Fidesz–KDNP 135 fős parlamenti jelenlétét, a kényelmes kétharmados többséget pedig ez nem befolyásolta. 

Az orosházi Fidesz-vereség sem önmagában a helyi képviselői poszt súlya miatt érdekes, hanem azért, mert alig 3 héttel azután veszített egy vidéki középvárosban a kormánypárt, hogy március 2-án Pápán, szintén időközi önkormányzati választáson hasonló arányban, 75:25-re nyert az ellenzéki jelölt a fideszessel szemben. Orosháza és Pápa nemcsak lélekszámában hasonlít, hanem abban is, hogy tavaly júniusban mindkét település leváltotta a fideszes városvezetést is – mindkét helyen 35 év után. 

Az évtizedes fideszes vezetéssel való szakítás, majd a kormánypárti képviselőjelöltek megalázó veresége fájdalmas tendenciát jelez. Az eddig fideszes fellegvárnak számító fontos középvárosi környezetben rogytak meg látványosan Orbánék pozíciói, márpedig a következő parlamenti választás eredménye nem Budapesten dől majd el, hanem éppen az ilyen és ezekhez hasonló vidéki körzeteknek a sokaságában. 

Ami a DK-t illeti, az újpesti papírforma-győzelemmel igyekszik bizonygatni saját erejét, noha a pártban jól tudják, hogy a 2026-os választáson nem Budapest a döntő, hanem a vidéki mozgósítás sikere. Ráadásul most egyik helyen sem indult az időköziktől magát direkt távol tartó Tisza Párt. Magyar Péter ehelyett „népszavazásával” mozgósít országszerte – talán hatékonyabban, mint Gyurcsány a lakókocsis országjárásával. 

A Fidesznek egyelőre vigaszt csak az jelenthet, hogy az idei másik időközi parlamenti választást – amit január 12-én Dombóváron, Tolna megye 2-es egyéni körzetében tartottak – fölényesen megnyerte. A Fidesz jelöltje, Csibi Krisztina nemcsak megőrizte az elhunyt Potápi Árpád mandátumát, hanem 63 százalékos eredményével még felül is múlta az ő korábbi, 2022-es győzelmét. Ezzel 26 év után is megőrizték a körzetet. 

Ám még a dombóvári győzelem is arra figyelmeztet, hogy van miért aggódnia a Fidesznek. A 63 százalék szépen csillogó első helyet jelentett ugyan, de a voksok száma kevesebb mint a fele volt annak, ahányan 3 éve még ugyanitt a Fideszre szavaztak, ráadásul 3-ból 1 szavazó otthon maradt, mivel a Tisza Párt itt sem indult. Vagyis a Fidesz még mindig jól mozgósít, de már csak a legelszántabb törzsszavazóit tudja rávenni a voksolásra.

Nyitóképünk illusztráció.