Gyurcsány Ferenc huszonöt évnyi politikai munkássága nem múlik el egyetlen hónap alatt – így kommentálta a HVG-nek Pulai András, a Publicus Intézet vezetője azt az elsőre meglepőnek tűnő tényt, hogy a közvélemény-kutató intézet friss, májusi pártpreferencia-mérésében a biztos szavazó pártválasztók között 9 százalékon áll a Demokratikus Koalíció (DK), vagyis pontosan úgy, mint az áprilisi mérésükben, pedig közben május 9-én komoly változás történt: lemondott Gyurcsány Ferenc.  

Az áprilisi és a májusi mérések azonos adata alapján mintha a párt alapítójának és fennállása óta a DK egyedüli elnökének távozása, teljes visszavonulása a politikától egyáltalán nem befolyásolta volna a DK szavazóbázisát – sem pozitív, sem negatív irányba. Ezt magyarázta úgy Pulai András, hogy a Gyurcsány lemondása utáni, május 12–16. közötti adatfelvételnél a válaszadók tisztában voltak az elnök távozásával, és azzal is, hogy az egyetlen elnökjelölt, vagyis a párt leendő új vezetője Dobrev Klára. 

„A válaszadók tisztában voltak mindezzel” – mondta a Publicus Intézet vezetője, hozzátéve: mérésükben külön kérdés vonatkozott erre a témakörre is, hamarosan közzéteszik ennek az adatait is. Ám arra is felhívta a figyelmet: a számok változatlansága mögött az a hatás is érzékelhető, ami már egy ideje a Publicus korábbi méréseiből is egyértelműen látszott: a teljes ellenzéki szavazótáborban, de külön az elkötelezett DK-s választók körében is

Dobrev Klára népszerűbb és alkalmasabbnak tekintett politikus Gyurcsány Ferencnél. Ráadásul nem kicsit. Nagyon.

Pulai András megjegyezte még, hogy a jövőre nézve a népszerűség és az alkalmasság mellett fontos kérdés lesz az is, hogy a DK leendő elnökeként, a pártvezetői pozícióban vajon tudja-e majd Dobrev Klára is azt a karizmát, vezetői karaktert hozni, amit Gyurcsány Ferenc tudott, ennek ugyanis döntő szerepe lehet – mondta. Hozzátette: Dobrev népszerűsége is oka lehetett a volt kormányfő visszavonulásának. 

Ahogyan Gyurcsány népszerűségvesztése is. Tavaly ilyenkor még szinte elképzelhetetlen lett volt Gyurcsány visszavonulása. Bár azt sem állíthatjuk, hogy nem merült fel, főleg a DK kudarcos EP-választási szereplése után: tavaly júniusban ugyan a DK-nál cáfolták, de a HVG-hez eljutottak ilyen hírek. Ráadásul az elmúlt év több kedvezőtlen változást is hozott – a magánéleti okok mellett politikai eseményeket is.  

Kezdve azzal, hogy a Tisza Párt folyamatos erősödése mellett a DK népszerűsége egyre fogyott, tavaly szeptemberre a Medián már a parlamentbe jutási küszöb alá mérte a DK-t. Onnan idén tavaszra sem sikerült elmozdulni, a Medián márciusi mérése szerint sem jutna be DK. Gyurcsány egyetlen sikere közben az volt, hogy idén januárban – mint eddig mindig, vetélytárs nélkül – elnöknek választották.  

Ám már akkor voltak olyan hangok a DK-ban, hogy Gyurcsány ballaszt, az EP-választás által is jelzett, szükséges megújulás akadálya. Ezzel szemben állt a dilemma: életképes-e Gyurcsány nélkül a párt. Közben látványos volt például februárban, ahogy Magyar Péter kikosarazta Gyurcsányt, és az sem működött igazán, amikor tavasszal az elnök lakóautós országjárással akarta felrázni a vidéket. 

Az elnökcsere ellenére abban a politikai irányvonalban aligha lesz változás, hogy a DK egyedül indul a 2026-os választáson, és ennek nemcsak az az oka, hogy a Tisza Párt hozzáállása nem változott, Magyar Péter nem kér az óellenzék pártjaiból. A másik, hogy a DK mind a 106 választókerületben állítana saját jelöltet, és be akar jutni a parlamentbe. Ez is biztosan motiválta Gyurcsány visszavonulását, hátha sikerül feljebb tornászni a DK támogatottságát.

Az sem elképzelhetetlen, hogy a „gyurcsánytalanított” DK megpróbál egy új, a 2022-eshez hasonló óellenzéki összefogás élére állni és közös listát gründolni – ehhez jól jönne, ha a kormánypártok a pletykák szerint tényleg leszállítanák a közös lista bejutási küszöbét. Egy közös lista vonzhatja a DK-nál is rosszabbul álló kispártokat, bár kérdés, mi lesz például a Momentummal, amely válságát éli. László Róbert, a Political Capital választási szakértője ugyanakkor a HVG podcastjában, a Fülkében azt mondta: 

„Nehéz elképzelni, hogy a jelenleg ismert szereplők érdemben tudnák növelni a DK vagy akár egy új baloldali tömb támogatottságát.”