„A jövő hét elején sor kerülhet a főpolgármester és a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyeztetésére” – közölte a HVG kérdésére a Miniszterelnökség. Azután kérdeztünk rá a főváros-kormány tárgyalások első fordulójának időpontjára, hogy a szerdai kormányinfón elhangzott: a kormányzat részéről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Latorcai Csaba a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese lesz a tagja annak a tárgyalódelegációnak, amelyik a főváros pénzügyeiről kezd hamarosan egyeztetéseket Karácsony Gergely főpolgármesterrel.

Karácsony Gergely főpolgármester Gulyás Gergely miniszterrel ül majd tárgyalóasztalhoz

Reviczky Zsolt

A Miniszterelnökség válasza alapján úgy tűnik, első körben csak Gulyás Gergely találkozik a főpolgármesterrel, Latorcai Csaba nélkül. A jövő hét elejei időpontot pontosabban nem határozták meg, a hétfő pedig elvileg munkaszüneti nap. Kérdeztük a Főopolgármesteri Hivatalt is az időpontról, de onnan csak azt a választ kaptuk, hogy a főpolgármester felvette a kapcsolatot a tárgyalás miatt Gulyás Gergellyel, viszont az időpontot nem kommentálták. Annyi biztos, hogy a főváros nyomásgyakorló akciója, vagyis a közösségi közlekedés pénteki, 10 perces leállása utánra időzített egyeztetés nem lesz egyszerű menet.

Azért sem, mert már az sem világos, miről tudnak egyeztetni pontosan a felek, hiszen a főváros és a kormány kiindulópontja, vagyis az az alapállás, amivel képviselőik az egyeztetésekre készülnek, messzebb nem is lehetne egymástól. A főváros – miként azt Karácsony Gergely a HVG-nek adott interjújában is elmondta – azt akarja elérni, hogy ne kelljen 57 milliárd forintnyi adót befizetnie. Az 57 milliárd amúgy úgy jön ki, hogy tavalyról áthúzódott egy 6 milliárdos fizetnivaló, továbbá van 51 milliárd, aminek jogosságát és jogszerűségét is vitatja a főváros, mondván így nettó befizetőjévé válik a költségvetésnek.

A kormányzat alapállása viszont az, és ez el is hangzott a szerdai kormányinfón –, hogy az adókat mindenkinek, így a szolidaritási hozzájárulást is minden önkormányzatnak be kell fizetnie, ez alól a Fővárosi Önkormányzat sem lehet kivétel. Nincs egyetértés a felek között abban sem, hogy a főváros nettó befizetője-e a központi költségvetésnek. Ebben nehéz is igazságot tenni, mert attól függ, honnan nézzük. Karácsonyék a fővároshoz befolyó állami támogatások, normatívák és a főváros által befizetendő szolidaritási adó egyenlegét nézik, és így jön ki az 57 milliárdos deficit, amit nem akarnak befizetni. Íme:

Állami támogatások és a fővárosi szolidaritási hozzájárulás

HVG

A főváros azzal támasztja alá álláspontját, miszerint nem fizetheti be – igaz, nem is tudná – ezt az 57 milliárdos adóösszeget, hogy annak követelése nem jogszerű az állam részéről, mert éppen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) állapította meg, hogy az önkormányzat 2021 óta nettó befizető a költségvetésbe. „A Fővárosi Önkormányzat a 2021. évtől a központi költségvetés felé nettó befizetővé vált, mivel a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét” – tény, valóban ezt írja az ÁSZ-jelentés.

Ezzel szemben a kormányzat álláspontja az, hogy nem nettó befizető a főváros. A kormányinfón Latorcai Csaba jegyezte meg, hogy „pénzügyileg nem fenyeget az a veszély, hogy a fővárosi önkormányzat nettó befizetővé váljék”. Ő és Gulyás is számokkal támasztja alá az állítását, csakhogy a főváros által fent bemutatott számoktól eltérőekkel. A kormányzat a fővároshoz befolyó helyi iparűzési adóbevétel (hipa) és a szolidaritási adó egyenlegével számol. A 2019-es 164 milliárdról csaknem duplájára, 322 milliárdra nő idén Budapestet hipabevétele, és a kormányzat szerint ez a jelentős többlet bőven fedezi a közben arányaiban jobban, 9-szeresére növekvő szolidaritási adót, vagyis így is pluszban van a város. Ám

a kormányzat nem számol azzal, hogy a főváros saját bevételei csökkentek, nemhogy az inflációt követték volna, a kiadásai, költségei (bérek, közbeszerzések) pedig az amúgy is Európa-rekordokat döntő infláció fölött emelkedtek az utóbbi években.

És ez még csak az első két, ám fontos, alapvető különbség a főváros és a kormányzat tárgyalóasztalhoz ülő képviselőinek álláspontja között. Az egyeztetések hangulatán bizonyára az sem segít, hogy a legutóbbi kormányinfón Vitályos Eszter kormányszóvivő megjegyezte, hogy „van, aki folyamatosan sír és picsog az önkormányzati vezetők közül”, hogy sok az adó meg az állami elvonás, pedig jobban tenné, ha a saját háza táján söprögetne, megnézné, hogyan lehet felesleges kiadásokat csökkenteni. Mindenhol meg kell szorítani a nadrágszíjat, ehhez az önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk – tette hozzá.

Akárhogy is, a felek leülnek tárgyalni, de nem világos, mire tudnak egyáltalán jutni. Sőt, ami a mostani helyzethez vezető okokat illeti, abban sincs egyetértés, mivel a főváros az állami elvonást, a drasztikusan emelkedő adókat, „sarcokat” és a kormány Budapest-ellenes politikáját okolja, míg Gulyás Gergely szerint a kialakult helyzethez Karácsonyék hibái vezettek. Mint mondta, „a Karácsony–Tisza-koalíció” vitte csődbe a fővárost, „a felelősség ezért a baloldali városvezetést terheli”. De – tette hozzá – a kormány kész segíteni, ha szükséges. Ám ehhez – hangoztatta Latorcai és Gulyás is – előbb tisztán kell látni a helyzetet.

Gulyás Gergely szerint először is tisztán kell látni

MTI / Bodnár Boglárka

Először törvényes költségvetést kellene készíteni, majd át kell világítani a fővárost – sorolta a feladatokat a kormányinfón Latorcai. Erre reagált úgy később a főpolgármester, hogy „tőlem megnézhetnek mindent számlát, ellenőrizhetik ahányszor csak akarják, csak fejezzék be Budapest kivéreztetését”. Karácsony Gergely megjegyezte: „Gulyás Gergely miniszter olyasmit mondott, hogy betekintési lehetőséget kérnek a főváros pénzügyeibe, hát tessék, jöjjenek, ha már az állam legfőbb ellenőrző szervének, az Állami Számvevőszéknek a teljes körű betekintése és ellenőrzése valamiért nem elég nekik”. Hozzátette:

állunk bármilyen újabb átvilágítás elé, csak nehogy késő legyen, amikor már nincs visszaút.”

Az előzményekhez tartozik, hogy múlt héten a Magyar Államkincstár 10,2 milliárd forint szolidaritási adót emelt le inkasszóval a Fővárosi Önkormányzat folyószámlájáról. Az adó elvonását jogtalannak tartó önkormányzat előzőleg bírósághoz fordult, hogy elkerülje az inkasszót, de mégis leemelték a pénzt a számláról – Karácsonyék szerint jogsértően, emiatt feljelentést is fognak tenni. Ezután jelentette be Karácsony, hogy nyomásgyakorlásként pénteken 10 percre leáll a fővárosi közösségi közlekedés, és azóta már azt is mondta: „ha a város sarcolása folytatódik, akkor a leállás legközelebb nem 10 perces, hanem 10 órás, 10 napos vagy 10 hetes lesz”.