Hogyan találjuk meg a legjobb trénert?

A sikeres coaching egy jó kapcsolatra emlékeztet: ahhoz hogy működjön, a partnereknek harmóniában kell lenniük egymással. A keresés során érdemes megkérdezni a kollégákat és barátokat a tapasztalataikról. A személyzeti osztállyal is érdemes lehet erről konzultálni, ők nem csak címekkel tudnak szolgálni, hanem ismerhetik az egyes tanácsadók szakterületeit, s a személyiségükről is tudnak felvilágosítást adni.

A vállalkozó
A Leer városban létrejött kisebb fajta gazdasági csodának két szülőatyja van: Jens Duin, aki a Tridem nevű, internetes szolgáltatásokkal foglalkozó céget alapította, és Rolf Meier tréner. Ahhoz, hogy egy egyszemélyes vállalkozásból hét fős céggé növekedjen, a Tridemnek 5 évre és sok bátorságra, kitartásra volt szüksége.

„Az alapításkor 28 éves voltam. Rolf Meier tanácsai nélkül sok döntést biztosan másként hoztam volna meg” - mesélte Duin a Die Zeit riporterének. A hamburgi tréner – aki a maga 61 évével majdnem dupla annyi idős mint Duin - folytamatosan hajtotta, a fiatalembert, és arra ösztönözte, hogy bővítse a céget, alkalmazzon több embert.

Jens Duin abban az időben kezdte a szakmát, amikor mindenki aki be tudott kapcsolni egy számítógépet az új gazdaság (New Economy) felívelésében hitt. Sokaknak rövid szárnyalás után kemény landolásban volt részük, de Duin éppen ekkor kezdett igazán belelendülni. Lehet, hogy a titok abban rejlik, hogy Duin nem lelkes informatikus hallgató volt, amikor belevágott a vállalkozásba, hanem tanult közgazdász. A vállalkozásáért felmondta az állását, s 16 négyzetméteres irodájában – ahova éppen csak íróasztala, számítógépe és a lelkesedése fért be - felgyűrte az inge ujját. A kezdet nagyon nehéz volt.

„Biztosítanom kellett a cég fennmaradását, legfőképpen ügyfeleket kellett szereznem” - emlékszik vissza Duin. Éppen kapóra jött, hogy egy idősebb úriember, név szerint Rolf Meier,  telefonon jelentkezett, mert meg szerette volna újítani weboldalát. ”Szokatlan, hogy valaki így ismeri meg a trénerét” – teszi hozzá a fiatalember.

Az újdonsült karrierista és a több éves vezetői tapasztalatot a háta mögött tudó, rutinos üzletember rövidesen beszélgetésbe elegyedtek. Duin segített  Meiernek honlapja elkészítésében, a tréner pedig a pályakezdő fiatalnak adott tanácsokat a döntésekben.

Csakhogy ezek a döntések idővel egyre többet nyomtak a latba. Néhány hónappal később Duinnak már azt kellett mérlegelnie, hogy felvegyen-e valakit vagy sem.

„Belegondoltam, hogy milyen felelősséggel jár egy ilyen döntés. A cégnek ugyanis ki kell tudnia termelni az új ember ellátásához szükséges forrásokat.” - magyarázza Duin. Rolf Meier ennek ellenére a cég bővítését tanácsolta. „Gyorsan fel tudom mérni, mennyire komolyan gondolja valaki a cége vezetését és ki mennyire jól pozicionálja magát” – teszi hozzá Meier, aki éveken át egy biztosítási cégnél dolgozott személyzeti vezetőként. „A fiatal cégalapítókat eleinte szinte felveti az energia. Ami viszont náluk hiányzik az egy többéves tapasztalattal rendelkező vállalkozó  szakmai ismerete. Itt jön a képbe egy tréner aki a szóban forgó ifjú titán távolságtartó lelkisimereteként működik közre, akivel még egyszer át lehet venni az összes lehetőséget.”

Duin annak idején hallgatott Meierre. A tanácsadó segítsége nélkül sok minden másképp alakult volna. Talán félúton bedobta volna a törölközőt, ha Meier nem erősítette volna meg szándékában. A fiatalember azóta  már tudja, hogy a döntései helyesek voltak. Éppen most sikerült régi munkaadóját, a leeri hajógyárat, ügyfélként megnyernie.

Az osztályvezető
A Playmobil játékfigurák Freya Carolin Petersent jobb főnőkké tették: „a kis ördög, a kedves kislány és az anya mind olyan vonások, melyekre rálelek magamban is” - magyarázza a 37 éves közgazdász, aki Hamburgban a dán főkonzulátus kereskedelmi osztályát vezeti. A figurákat Axel Janssen tréner „mutatta be” neki.

 „Az volt a problémám, hogy nem szívesen adtam ki a munkát másnak. Így túl sok megoldandó feladat halmozódott fel a saját íróasztalomon” - meséli Petersen. A fiatalasszony gyakran megfogadta, hogy felosztja a munkát az alá rendelt 10 beosztott között, azonban ezen elhatározásához, szüntelenül hűtlen volt.

„Becsvágyó ember vagyok és keresem a kihívásokat” meséli. „Így aztán nehezemre esik, hogy a feladatokat ne magam végezzem el.”

Petersen trénere, Axel Janssen jól ismeri ezt a tünetet. „Ez egy széles körben elterjedt magatartási forma” – magyarázza a szakember. „Amellett, hogy félnek attól, a másik hibát vét, sokszor arra is visszavezethető a feladatok elosztásának a hiánya, hogy az illető kerüli a konfliktushelyzeteket. Janssen playmobil-figurákkal rántja le a konfrontálódást kerülő emberekről a leplet. Védenceivel elmesélteti pontosan, hogy egy adott helyzetben, miért nem adták tovább a feladatot. A válaszok megdöbbentőek.

„Ha egy beosztottam feltesz nekem egy kérdést a feladattal kapcsolatban, szeretnék neki segíteni, s lám, az akta máris visszakerült az asztalomra” - mondja Petersen.

Ebből egyértelműen az anyai ösztönre lehet következtetni, hangzik a saját diagnózis, s a fiatalasszony ilyenkor rámutat a megfelelő Playmobil-emberkére. Előfordul, hogy néha túl visszafogott, ilyenkor előhozza a kislány játékfiguráját.

„Sokan maguk is sejtik, mit csinálhatnának jobban” - fejti ki a véleményét Jansen. „De azt az utat járni keményebb dió.” A szakember methadon-kúrának nevezi a foglalkozásokat, amelynek során apró, fokozatos lépésekre bátorítja klienseit. Ilyenkor a bizalomé a főszerep.

„Roppantul fontos, hogy trénerrel jó kapcsolat alakuljon ki” - mondja Freya Carolin Petersen. „Különben sohasem nyíltam volna ki ennyire, soha nem nyilatkoztam volna a bennem lévő motiváló erőkről – és ezzel a tréning sikerességét veszélyeztettem volna.

A topmenedzser
A hízelgés okozza a harmadik – nevét nem vállaló szereplő - legnagyobb problémáját. „Ha valaki karriert csinált és számít a szava, az emberek 95 %-a az illető szája íze szerint beszél majd” mondja H. Történetünk szereplője egyike a legbefolyásosabb embereknek egy nagy német banknál. Az állandó egyetértés nem könnyíti meg az életét: „ javasolhatok, amit akarok, mindenki jónak tartja az ötletet. Senki sem fékez engem, senki sem mondja meg a kellemetlen igazságot. Így hamar elrugaszkodhat az ember a földtől.”

Éppen ez az a halálos vétek, amit egy  menedzser nem követhet el. Ezért támaszkodik H. külsős tanácsadóra. A topmenedzserek trénereként dolgozó Uwe Böningnek ez jó üzlet. Ő az, aki a beszélgetések során visszahozza őket újra a földre. H. ezt közvetlen és brutális visszacsatolásnak nevezi, és elmondása szerint ennek eredményeképpen már nem egy rossz szokásától vett búcsút.

„Sokan úgy érezhették, hogy rájuk rontottam, amikor már a beszélgetést rögtön műszaki részletekkel indítottam” - meséli H., aki egyre többször veszi magának a fáradtságot, hogy személyes hangvételű beszélgetéssel indítson.

„A topmenedzsereknél ez a probléma széles körökben jelentkezik, ugyanis saját maguk csak nehezen tudják megítélni, hogy milyen hatással vannak a többiekre a konferenciákon vagy tárgyalásokon” - mondja a Böning.

A tréner munkamódszere abban rejlik, hogy felkérés esetén inkognitóban jelenik meg az értekezleteken és utólag mondja el védencének, milyen benyomással volt rá.  Ezen kívül előszeretettel dobja klienseit a mély vízbe, ahogyan ezt H. is tapasztalhatta.

„Egy kemény nap után beléptem a trénerem irodájába, ahol 6-7 ült ember várakozás teli arccal” – meséli H. „Nekik kellett rögtönzött előadást tartanom arról, hogy mivel foglalkozom.”

„Ilyen helyzetekben hihetetlen sokat lehet tanulni” mondja Böning. „Ilyenkor mindenki megtapasztalja, hogy milyen gyorsan tud alkalmazkodni váratlan helyzetekhez, illetve, hogy milyen benyomást kelt olyan emberekben, akikkel azelőtt még soha nem találkozott.”