Még egy derékba tört karrier is újjáépíthető
Andrew Busey megjárta a dotcom-világ édenkertjét és poklait egyaránt. Mégis, a legkilátástalanabb helyzetben is képes volt újra belevágni és felépíteni valamit a rendelkezésére álló eszközök segítségével.
Busey hű maradt szerelméhez, az internethez © sxc.hu |
Busey nem kisebb ellenfeleket szemelt ki magának, mint a Yahoo, a Google, vagy az Interactive Corp. Pluck.com nevű cégével egy olyan személyes online információs központot kínál , amelynek segítségével a felhasználók egyszerre követhetik nyomon kedvenc blogjaik, aukciós oldalaik és egyéb internetes termékek változásait.
„Imádom a fogyasztói társadalom által kreált dolgokat” – mondta szégyellősen,amikor praktikusan, ám stílusosan berendezett austini irodájában fogadta a Financial Times riporterét. „Izgalmas világ, bár néha nem olyan jövedelmező vagy biztonságos, mint egy nagyvállalattal üzletelni, mert a fogyasztók sokkal ingatagabbak, de sokkal szórakoztatóbb és érdekesebb”.
Busey a Duke egyetemen végzett, majd 1994-ben a Spyglass nevű böngésző termékmenedzsereként kezdett dolgozni. A Spyglasst gyártó cég a National Center for Supercomputing Applications-t támogatta abbéli törekvésében, hogy böngészőprogramjukat elterjesszék a felhasználók között. Az NCSA egyébként az a központ, amely kifejlesztette a Mosaicot, a Netscape elődjét.
„Amikor elkezdtem dolgozni, az egész iparág még éppen csak elkezdett mozgolódni” – mesél karrierje kezdetéről. „Olyan emberekkel találkoztam, mint Rob Glaser, a Real networks főnöke, vagy Jerry Yang, a Yahoo alapítója. Akkoriban az általános szemlélet az volt, hogy egyelőre megpróbáljuk kitalálni, hogy mit is keresünk mi itt. Az ő példájuk sokat segített a saját vállalkozásaim során.”
A fiatalember 1995-ben kilépett a Spyglasstől, s megalapította iChat nevű cégét, mert potenciális piaci rést gyanított a valósidejű üzenőprogramok piacán.
„Az emberek általában hitetlenkedve rázták a fejüket, én pedig csak mosolyogtam. Ma már fel is használom ezt a történetet, mert ezzel tudom demonstrálni, hogy van rálátásom erre a területre.”
A cég életében volt egy pont, amikor lett volna lehetőségük egyesíteni a valósidejű üzenőszoftverek szabványait, amikor az iChat felvásárolhatta volna az ICQ-t, a terület piacvezetőjét, de végül az igazgatótanács döntésére nem tett így. A rövidesen ezután felfutó üzenőszoftver-piac végül a cég széthullásához vezetett,s az iChat végül beolvadt az Apple szolgáltatásai közé. A szintén a cég részét képező Acuityt Busey 47 millióért adta el, s ezzel a tőkével újabb vállalkozásba akart kezdeni.
„Valami újat akartam csinálni. Az e-kereskedelem akkor kezdett beindulni és sok időt töltöttem azzal, hogy feltérképezzem a piaci réseket.”
A szakember végül úgy vélte, hogy az online bútorértékesítésben nagy jövő van, s hamarosan megalapította living.com nevű cégét. Befektetőkben nem volt hiány, s a cég hamarosan 70 milliós alaptőkével rendelkezett, amelyből 20 milliót a Starbucks kávézólánc képviselt. A fiatal cég dinamikus tempóban látott neki reklámozni magát, s ügyfeleket gyűjteni, ez azonban oda vezetett, hogy a milliók szépen lassan apadásnak indultak. Végül 2000-ben a living.com csődvédelmet kért, s 275 alkalmazott került az utcára.
„Ha a dotkom-lufi még hat hónappal vagy egy évvel később pukkadt volna ki, még mindig a legminőségibb öt weboldal között tartanák számon a céget” – magyarázta Busey. „Stabilan álltunk volna a lábunkon, mert az üzleti modell jónak bizonyult, csupán az idő volt kevés hozzá. Persze túláradó, irracionális lelkesedés vezérelt minket, s valóban illúziókat kergettünk. Az is probléma volt, hogy egyszerre szerződtetünk le egy csomó felsővezetőt, akik nehezen tudtak beilleszkedni egymás mellé. Nem szabad 1-2 hónapon belül 4-5 új vezetőt felvenni, mert nem alakul ki közöttük a szükséges együttműködés elég gyorsan.”
„Azonban tanultam a leckéből és ma már akkor is óvatos vagyok, s kétszer is átgondolom a döntést még akkor is, ha a teljes igazgatótanács javaslatával van dolgom. Nem akarom újra átélni azt az érzést, amikor el kellett bocsátanom azt a rengeteg embert.”
Busey a living.com kudarca után egy termékkatalógus-menedzsment programokkal foglalkozó kisvállalkozásba kezdett, mielőtt azt felvásárolta volna egy nagyobb vállalat. Így találkozott a pluck.com másik alapítójával, Dave Panosszal, akivel tanácsadóként dolgoztak a cégnél, miközben közös jövőjüket tervezgették. Másfélmillió dolláros alaptőkével indultak, amely hamarosan tízmillióra szökött fel. A pluck.com-mal úgy tűnik ismét jó lóra tett a sokat látott szakember. A cég XML-alkalmazásokkal és metaadatokkal foglalkozik, az általuk gyártott szoftver pedig lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy egyetlen felületen keresztül gyűjtsenek információt az igényeiknek megfelelő oldalakról, legyen szó blogokról, könyvjelzőkről, online boltok kínálatáról, vagy bármi egyébről. Az alkalmazás egy mappákba rendszerezi az adatokat, amelyekben ezután könnyedén meg lehet találni azt, amelyet a felhasználó éppen keres.
Busey szerint napjaink fejlesztései segítik az internetes vállalkozásokat, hogy megbízhatóbb termékekkel, szolgálatatásokkal jelentkezzenek. Olcsóbb az infrastuktúra, fejlődnek a programozók és egyre több vásárló jelenik meg a hálón.
„Nem könnyű újrakezdeni, de nagyon sokat épülök ezekből a folyamatokból” – mesélte lelkesen a fiatalember. „Nagyon felvillanyozó, hogy a semmiből létrehozhatunk valamit, ami működik. Nagyon kimerítő is egyben, de ha az embernek sikerül, akkor a nehézségek sem tűnnek olyan súlyosnak a végén.”
A gyors állásszerzés legfontosabb lépése a pontos tervezés
Ha valakit nem sürget az idő, úgy ráér meghallgatni a véletlenül beeső állásajánlatokat, megvárhatja, hogy a szétküldött önéletrajzára milyen kapások érkeznek. De mi van, ha sürgősen kell állást váltani vagy elhelyezkedni?! Mivel bárki kerülhet ilyen helyzetbe, jobb tervezni.
Karrier, egyensúly és a hosszútávú siker titkai
Ha megkérdezik az utca emberét, hogy szerinte ki a sikeres? – nagy valószínűséggel ilyeneket fognak válaszolni: akinek sok pénze van, akinek hatalma, befolyása van, akit sokan ismernek, és aki sokakat ismer. És talán a sor vége felé azt is meg fogja említeni, hogy az a sikeres, aki azt teszi, amit akar. De valljuk be, kevesen vannak, akik akárcsak az egyik kritériumnak is megfelelnek.
Nézd meg a főnököt, aztán dönts az állásról!
A legtöbb munkahelyi konfliktus abból származik, hogy nincs összhang a főnök és a beosztottak között. Ezért a munkahelyi vezetők befolyása óriási a munkahelyi hangulat kialakulásában, ez a hangulat pedig alapvetően meghatározza az ott dolgozók teljesítményét. Ha valaki munkát vállal egy általa addig ismeretlen helyen, jobb, ha beleszagol a levegőbe, de legalább is találkozik a leendő főnökkel, mielőtt aláírná a munkaszerződését.
Pofátlanság az állásszerzésben
Van, hogy sürgős. Van, hogy elfogy a türelem. Van, hogy fojtogat a reménytelenség. Van, hogy nincs mit veszíteni. Van, hogy egy cég nagyon tetszik. Van, hogy kell a kockázat. Van, hogy fontos minden esély. Nos ilyenkor jó szolgálatot tehet a pofátlanság, mint állásszerzési technika.
Nyári állásszerzés: belépni és bennmaradni
Jön a nyár, s hirtelen megszaporodnak az idénymunkák. Bár biztosan nagy kaland a mezőgazdasági termények betakarításában részt venni, vannak olyan átmeneti munkakörök is, amelyek megalapozhatnak egy teljes munkaidős és kvalifikált munkát kívánó állást.
Kilenc halálos bűn, amit egy álláskereső elkövethet
Néha a legapróbb hibák számítanak a legtöbbet amikor állást keresünk. Ezek a problémák már azelőtt felmerülnek, hogy a jelentkező és a leendő munkáltató felvették volna a kapcsolatot. Érdemes ezekre a hibákra odafigyelni, ugyanis az állást kínáló fél fontos következtetéseket vonhat le belőlük.
10 tipp az állásod megtartásához
Az emberek jelentős része abban a tévhitben él, hogy a karrierjét előremozdító új állást nehezebb megszerezni, mint megtartani. Pedig a pályaépítés elengedhetetlen része a jó munkahelyi teljesítmény, aminek az egyik legfontosabb jele a munkaadó ragaszkodása. Ezt azonban sem megszerezni, sem megtartani nem könnyű. Mit lehet tenni a siker érdekében?
Hogyan lehet közelébe jutni bármilyen állásnak
Az eredetileg Graucho Marxtól származó, de igazán Woody Allennel elhíresült aranyköpésében, amely szerint sohasem lenne egy olyan klubnak a tagja, amely elfogadná tagjának, sokan felfedezték már az aprópénzre váltható mély igazságot, s így aztán azért tesznek meg mindent, hogy felvegyék őket oda, ahová egyébként nem volna esélyük bekerülni. Ez nagyon fontos mozzanata az állásszerzésnek és a karrierépítésnek.
A karrierút eltervezett megváltoztatása
A változások előbb vagy utóbb, így is és úgy is bekövetkeznek. Ezeket el lehet tűrni, hagyni lehet, hogy sorsunkat megváltoztassák, alkalmazkodni lehet hozzájuk, s nem utolsó sorban magunk is kiválthatjuk őket. Ha elég ügyesek vagyunk, akkor a változások bennünket fognak szolgálni. Az alábbiakban hét lépést mutatunk be, amelyeket követve a változások szele a vitorlánkba fogható.
Öt álláskeresési tanács kikeletre
Az ember természetéből fakadóan nem szívesen mozgolódik télen. Valahogy túl akarja élni a borús és hideg napokat. De amint elkezdenek rügyezni a fák nem csak szerelem buzog fel, hanem az új munkahely utáni vágy is. Érdekes, hogy a munkaadók receptorai és új állásai is kinyílnak ilyenkorra. Meg kell hát ragadni a kínálkozó alkalmat. Íme öt tanács ehhez.
Álomállások: hogyan juthatsz el hozzájuk?
Az ember mindig többre vágyik. De időnként legalább is másra. Sokan ismerik azt a pillanatot, amikor egy reggel belépve a munkahelyükre azt érzik, hogy nem jönni, hanem menni kéne. Az állásváltoztatásnak azonban kockázatai vannak, így jól megfontolt stratégia mentén érdemes végrehajtani.
