A Malév után a magyar pilótaképzés is dugóhúzóba került?

A Malév után a magyar pilótaképzés is dugóhúzóba került?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Bakos Dalma

A Malév csődje és a felsőoktatási forrásmegvonások veszélybe sodorhatják a hazai felsőfokú pilótaképzést. Főiskolai szinten ugyanis csak Nyíregyházán képeznek Magyarországon pilótákat, forráshiány miatt viszont idén szeptemberben nem tudnak államilag támogatott képzést indítani. Ez az egyetlen olyan akkreditált szak, amihez az állam nem biztosítja a fedezetet és ezért nem hirdetik meg még olyan formában sem, mint a többi 16, eredetileg csak önköltséges formában induló képzést.

Úgy tűnik, az egyetemi forráskivonások nemcsak a tanárok, professzorok kirúgásával, hanem szakok teljes ellehetetlenítésével is járnak. Így bővülhet azon tizenhat szak listája, ahol egyáltalán nem, vagy csak rendkívüli képességű diákok tanulmányait állná az állam.

Forráshiány miatt ugyanis nem indul államilag támogatott képzés a Nyíregyházi Főiskolán elérhető, országos szinten egyedülálló pilótaképzésen. Ott már a többi 16 szaknál meghatározott határokhoz képest is igen magas, 470-es ponthatárnak is örültek volna, úgy legalább 2-3 kiemelkedő képességű hallgató tanulhatott volna államilag támogatott formában. Az intézmény idén tíz fizetős helyet hirdetett meg, és még nem tudni, mennyien jelentkeztek, illetve ebből mennyien mennek át a szigorú alkalmassági vizsgán. Tavaly az állam még hat helyet támogatott, és további négy önköltséges hallgatónak biztosítottak helyet. A komplett képzés 10-12 millió forintba kerül.

Fogy a pénz, zárul az ajtó

Nyíregyházán 1968 óta van pilótaképzés, a kar 1990-ig a Mezőgazdasági Minisztériumhoz tartozott, a kiképzőbázist is a minisztérium finanszírozta. Ezután az Oktatási Minisztérium vette át a felügyeletet, innentől kezdve rendszeresen anyagi problémákkal küszködtek, amit végül az oldott meg, hogy 2000-ben egyesült a helyi mezőgazdasági és a tanárképző intézmény. A pilótaképzés a Nyíregyházi Főiskola támogatásával működött tovább, igaz, a kezdeti 25 fős hallgatói létszám fokozatosan hatra csökkent. Hozzá kell tenni, hogy a főiskolának a mai napig nincs saját reptere, illetve gépparkja, ennek biztosítását egy 1992-ben alakult kft. látja el, amit régi hallgatók, oktatók alapítottak.

Kovács Zoltán, a főiskola oktatási rektorhelyettese elmondta, hogy az intézmény eddig önerőből, a repülőképzés hagyományait ápolva, a képzés iránti elkötelezettségből évente 60 millió forinttal támogatta a a pilóták képzését, ám a forráskivonások után ezt már nem tudják kifizetni. A Nyíregyházi Főiskolától idén 1,7 milliárd forintot vontak el, és 70 dolgozót elbocsátottak el. A pilótaszak támogatói most attól félnek, ha ez a helyzet így marad, az a szak megszűnéséhez vezethet, ami hosszú távon is gondot okozhat, innen került ki ugyanis a magyar hivatásos pilóták negyede.

©

Szelestey Gyula, a szak nyugdíjas óraadó tanára, korábbi tanszékvezetője szerint aggasztó, hogy nem sikerült kiharcolni az állami támogatást. Ha ugyanis nem lesz öt önköltséges hallgató, akkor idén nem tudják elindítani a képzést. Mint mondta, akik erre a szakra jelentkeznek, azok már egészen fiatal koruktól kezdve erre készülnek. Matematikából, fizikából és informatikából előny az emelt szintű érettségi, elvárás az angol középfokú nyelvvizsga, így lehet ugyanis csak elérni a 460 körüli ponthatárt.

A szigorú feltételek ellenére is átlagosan évi tízszeres volt a túljelentkezés. A felvételizőknek repülőszakorvosi és pályaalkalmassági vizsgálatra is el kell menniük (ennek a költsége 50-60 000 Ft). A volt tanszékvezető szerint az, aki ide bejut, meg is szerzi a diplomát. Ilyen szűrők után ugyanis egyáltalán nem jellemző, hogy valaki a rossz tanulmányi eredményei miatt kiesik – annak ellenére, hogy két területen is teljesíteni kell, mérnökként és pilótaként is.

Maradnak a pótmegoldások?

A hazai pilótaképzések egyébként rendszerint  tanfolyamrendszerben működnek. Külföldön a 1,5-2 éves képzés átlagosan 40-50 ezer euróba kerül, de van, ahol százezer eurót is elkérnek. Közép-Európában egyébként még Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban van olyan pilótaképzés, amivel egyben felsőfokú végzettség is megszerezhető.

Demeter Csaba, a Magyar Közforgalmi Pilóták Országos Egyesületének (HUNALPA) jelenlegi elnöke is Nyíregyházán végzett 1994-ben, évekig oktatott ugyanott, majd első tisztként a Malévnál is dolgozott. Már egészen korán elkezdett erre a szakmára készülni: 12 évesen döntötte el, hogy pilóta lesz, középiskolában már matematika tagozatra ment, hogy utána meg tudjon felelni a felvételi követelményeknek.

A német út

A Lufthansa légitársaságnak van egy speciális kadetprogramja, ami szintén ad diplomát. Itt a tanulók a pilótaképzés mellett 2 évig tanulnak a brémai egyetemen, a Lufthansával pedig még a képzés elején szerződésben rögzítik, hogy végzés után bizonyos ideig náluk dolgoznak.

Ahogy elmondta, már a diákévei alatt is folyamatos küzdelme volt az iskolának, hogy a minisztériumnál elfogadtassák a képzést mint szakmát, és kapjanak megfelelő támogatást. Szerinte várható volt, hogy a Malév leállása előbb-utóbb a főiskolán is krízishelyzetet okoz, többek között azért, mert a fiataloknak azóta szinte egyáltalán nincsenek magyarországi bázissal elhelyezkedési kilátásaik. A magyarországi kisgépes repülésben ugyanis korlátozottak a lehetőségek, és a pilóták többsége előbb-utóbb nagygépre váltana.

Jól lehet vele keresni

Aki Nyíregyházán pilótaként végez, viszonylag könnyen találhat állást. Régen a Malév felszívta őket, a társaság csődje óta pedig lehet vezetni például kisgépet, el lehet menni oktatónak, illetve ott vannak a fapados légitársaságok is. Sok vállalatnál ugyanis elvárás a felsőfokú szakirányú végzettség, amit Magyarországon egyedül itt lehet megszerezni. A fizetési sávok változóak: vannak fapados légitársaságok, ahol nettó félmillió forintról indul a kezdőfizetés, a kapitányok viszont már egymilliót is hazavisznek, a nagyobb külföldi légitársaságoknál viszont mindkét összeg a duplája is lehet. Sok volt malévos egyébként Vietnamban vagy Kínában kötött ki, úgy tudni, nekik 9 ezer dollár (2,1 millió forint) körül van a fizetésük.

Felvetettük, köze van-e az állami támogatás megvonásának ahhoz, hogy már nincs nemzeti légitársaság, a kormány politikájában pedig azt hangsúlyozza, hogy Magyarországon szeretné tartani az itt végzett diákokat (a hallgatói szerződések is ezt a célt szolgálják – a szerk.). Szelestey Gyula szerint pilótának lenni mindig is nemzetközi pálya volt, amellett, hogy hazai igény is volt rájuk a kisgépes repülésben, akár mezőgazdasági, akár kereskedelmi területen. Hozzátette, hogy ez ugyanolyan terület, mint bármi más, ami közlekedéssel kapcsolatos, így erre akkor is szükség van, ha nincs nemzeti légitársaság.

Hogyan tovább?

Az oktatási rektorhelyettestől megtudtuk, hogy új képzési formákban gondolkoznak. Szeptembertől angol nyelvű szakirányú továbbképzést hirdetnek, amely műszaki végzettségű mérnököknek biztosítaná a repülőgép-vezető képzést, költségtérítéses formában, az alapszakhoz képest rövidebb képzési időben. Előzetes tájékozódásuk szerint a képzésre jelentős nemzetközi érdeklődés is van, és ennek a sikeres megvalósítása további lendületet adna a nyíregyházi pilótaképzésnek.

Korábban egyébként szerződésük is volt a Magyar Honvédséggel, amelyben a MH képzési ösztöndíjban részesített olyan pilóta hallgatókat, akik a végzés után vállalták a katonai pilóta képzést és szolgálatot. Emellett az MH fedezte az ösztöndíjas hallgatók gyakorlati képzési költségeit is. Ez a szerződés ugyan már nem hatályos, de egy modellt adhat arra, hogy a megrendelő hogyan kapcsolódhat be a képzés finanszírozásába. Jelenleg is több olyan szereplő van a repülés területén, ahol szükség lenne pilótára, a főiskola még keresi a lehetséges megoldásokat.

Kovács Zoltán hozzátette, hogy a felsőoktatást közvetlenül irányító államtitkárságnak a gyakorlati képzés problémáját többször is jelezték, a tárca a problémát jól ismeri. Így Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár írásbeli ígéretet tett arra, hogy 2014-ben visszatérnek azon kormányrendelet esetleges módosítására, ami szabályozza az egyes képzési területek iránymutató képzési költségeit.

Hozzászólások