HVG Extra Business: Milyen célkitűzésekkel hozták létre a Taproot Alapítványt, és milyen eredményeket sikerült elérni az utóbbi másfél évtizedben?

Joel Bashevkin: Az Egyesült Államokban kétmillió nonprofit szervezet működik, amelyeknek óriási a felelősségük az egészséges társadalom fenntartásában, hiszen az állam nem ér el minden rászorulót. Az üzleti szféra elszívja a legkiválóbb szakembereket a szűkösebb forrású nonprofit szervezetek elől. Úgy gondoltuk, hogy a cégeknél felhalmozott tehetség és tudás egy része átcsatornázható a civilek felé. Lehetőséget akartunk teremteni, hogy a vállalatok felelősséggel megoszthassák szakértelmüket a nonprofit szervezetekkel. Célunk, hogy a folyamat idővel közvetítés nélkül is működjön: legyen magától értetődő a civilek számára az együttműködés az üzleti szereplőkkel, a cégek pedig az üzleti etika szerves részének tekintsék, hogy tudásukból visszaadnak a társadalomnak. 

HVG Extra Business: Az üzleti szereplők első kérdése, hogy nekik milyen előnyük származhat a pro bono tevékenységből.

Joel Bashevkin

Taproot Foundation A legnagyobb amerikai pro bono közvetítő szervezet, a Taproot Alapítvány San Franciscó-i irodájának igazgatója és nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője. A 2001-ben létrehozott alapítvány a pro bono kultúra terjesztésének zászlóshajója. Összeköti a szakértelmüket adó üzleti szereplőket a nonprofit ügyfelekkel, képzéseket nyújt a civileknek, és segíti a vállalati önkéntes programok elindítását.

Joel Bashevkin: Azok a vállalatok, amelyek fontosnak tartják a társadalmi felelősségvállalást (CSR), pontosan tudják, hogy a pénzbeli támogatás lehetőségei végesek. A pro bono az egyik legkiválóbb módja, hogy a vállalkozás olyan értéket adjon a nonprofit szervezetnek, amilyenre annak igazán szüksége van. A másik az emberi erőforrás hatása: a dolgozók elkötelezettebb munkaerővé válnak, ha büszkék lehetnek cégükre, és azon keresztül a szaktudásuk egy részét a közösség javára fordíthatják. Az Egyesült Államokban óriási a munkaerő-piaci verseny, különösen a legfiatalabb, technológiai iparágakban. A millenniumi generáció tagjai erősen megválogatják a munkahelyüket, és előnyben részesítik azokat a cégeket, ahol jó érzéssel dolgozhatnak. Márpedig – és ez a harmadik előny – a társadalmi szerepvállaló cégek kimutathatóan nagyobb elismertségnek örvendenek.

HVG Extra Business: A civilekkel kiépített együttműködésből az üzleti szereplők is tanulhatnak, és ezt a tudás visszaviszik a cégükbe.

Joel Bashevkin: Így van, az új környezet értékes inspirációforrás, amely ösztönzi a produktivitást. A legtöbb civil szervezet elképesztően kreatív és hatékony, éppen erőforrásainak szűkössége miatt. A vállalati szereplők számára remek lehetőség e folyamatok megismerése. Vannak szép példák arra, hogy cégek értékesítési dolgozói forrásokat teremtettek elő egy civil szervezet számára, és közben maguk is jobban megismerték a vásárlóikat.

HVG Extra Business: Magyarországon a vállalatok jelentős részénél úgy gondolják, hogy befizetik az adót, és azzal minden le van tudva. Nehéz megértetni, hogy bizonyos társadalmi problémák megoldása közös ügyünk, ráadásul a CSR számtalan előnnyel jár a cég számára.

Joel Bashevkin: A CSR láthatóbbá teszi az adott céget, illetve márkát a közösség számára. Ma már rengeteg kezdeményezés ez alapján rangsorolja vagy díjazza a cégeket. Egy közelmúltbeli felmérés szerint az amerikaiak 86 százaléka hajlamos áttérni egyik márkáról a másikra, ha nagyjából azonos ár-érték arány mellett a másik cég a társadalmi szerepvállalásáról ismert. Nem véletlen, hogy az amerikai vállalatvezetők 84 százaléka úgy látja, a mérlegben is jelentkező, közvetlen haszna van a CSR-tevékenységnek. Persze fontos, hogy a vállalat megfelelően kommunikálja hozzáállását bizonyos ügyek üzleti elképzeléseihez. Mondok egy példát. A Hilton hotellánc a magas színvonalú ügyfélszolgálatáról híres. Szerette volna az által is megkülönböztetni magát, hogy ezt a szakértelmet megosztja a közösséggel, amitől azt várta, hogy még több szállodavendége lesz. Elindítottuk a pro bono programot, amelyben ügyfélszolgálatot működtető nonprofit cégek vehetnek részt, és ugyanolyan képzést kapnak ingyen, mint a szállodalánc saját ügyfélszolgálati munkatársai.

HVG Extra Business: Magyarországon az egyik legnagyobb nehézség, hogy a civil szervezetek sokszor nem állnak készen az együttműködésre az üzleti szférával.

Joel Bashevkin: Ez mindenütt kihívás. A civilek rendkívül értékes és hatékony munkát végeznek, azonban nem feltétlenül ismerik az üzleti világ működését. Ezért ahhoz, hogy a pro bono szolgáltatások aktív és proaktív ügyfeleivé válhassanak, szükség lehet a felkészítésükre. Körülbelül öt évvel ezelőtt mi is azt éreztük a legnagyobb korlátozó tényezőnek, hogy sok üzleti szereplő ajánlja fel a segítségét, de nincs annyi civil, aki készen állna ezek befogadására. Képzést és tankönyvet dolgoztunk ki, ezek segítségével a nonprofit szereplők lépésről lépésre a lehető legjobb pro bono kliensekké válhatnak.

HVG Extra Business: A hosszú távú együttműködések vagy az egynapos programok működnek jobban?

Joel Bashevkin: Nagyon fontos, hogy mindkét fél tudja, az adott feladathoz mennyi időre van szüksége. A legrosszabb, ha az időigényes programokat megpróbálunk néhány napba beszuszakolni, vagy széthúzzuk az egy nap alatt elvégezhető strukturális feladatot. Fel kell mérni a problémát, és meg kell határozni a hozzá szükséges képességeket és időt. A cégek jellemzően szívesebben vállalnak egynapos feladatokat, ezért első körben érdemes úgy megfogalmazni a problémát és megtervezni a megoldást, hogy beleférjen ebbe az időkeretbe. A sikeres egynapos projektek általában nem jelentik az együttműködés végét: a kölcsönös elégedettség hosszú távú együttműködés alapja lehet.

Egy nyerő tipp azoknak, akik gyűlölik munkájukat

Mit profitálhatunk a pro bono, azaz a közjó érdekében végzett vállalati és magántevékenységekből? Hogyan járulnak ezek hozzá a cég sikeréhez, és a személyes jóléthez? A többi között ezekről kérdeztük Aaron Hurstöt, aki több évtizedes tapasztalatát foglalta össze a célvezérelt gazdaságról The Purpose Economy című könyvében.

HVG Extra Business: Mi lehet az állam szerepe a vállalati társadalmi felelősségvállalás elterjesztésében?

Joel Bashevkin: Fontos, hogy az állam – a civilekkel és a vállalati szférával partnerségben – irányelveket fogalmazzon meg a közös társadalmi problémák megoldására, és ügyeljen ezek megvalósítására. Ideális esetben a kormány nem előír, hanem díjazza és helyzetbe hozza a CSR tevékenységükkel példát mutató vállalatokat. Más esetben fontos előrelépést jelenthet a szabályozás. Indiában új vállalati törvényt fogadtak el, amelynek része, hogy az országban működő cégek kötelesek éves nettó árbevételük legalább 2 százalékát CSR tevékenységekre fordítani. Ez óriási fejlődést generált, azonnal téma lett, mit is jelent ez, és hogyan lehet megvalósítani. Tapasztalataink alapján mi szinte biztosak vagyunk abban, hogy az egyetlen vállalati önkéntességi forma, amellyel elérhető a 2 százalékos cél, az a pro bono tevékenység.

HVG Extra Business: Mit tanácsolna egy olyan országnak, ahol gyerekcipőben jár a pro bono kultúra?

Joel Bashevkin: Azoknak a vállalatoknak, amelyeknek van már kapcsolatuk nonprofit szervezettel – akár pénztámogatás, akár kisebb programok formájában –, érdemes ezt a kapcsolatot elmélyíteniük: jobban megismerni a szervezet munkáját és szükségleteit, és ez alapján a partnerség új formáit elindítani. A nonprofit szervezeteknek bátran ki kell állniuk, hogy elmondják, milyen programokhoz milyen támogatásra van szükségük. A vállalatok értékelik a direkt, jól körvonalazott igényeket, és szívesebben tesznek eleget ezeknek, mint az általános kéréseknek. A kisebb, rövidebb elkötelezettség az első lépés, amelynek a sikerén felbuzdulva kiépülhet a sok évre szóló pro bono szolgáltatás. A közvetítő szervezetek elengedhetetlen szerepe, hogy pontosan felmérjék a nonprofit szervezetek igényeit, és a megfelelő szakemberhez forduljanak. A közvetítő egyfajta tanácsadója a nonprofit szektornak. Végül fontosnak tartom, hogy mindig gondoljunk a potenciális lehetőségekre. Adott pillanatban gyakran korlátozva érezhetjük magunkat, de csak úgy lehet előrébb lépni, ha kitűzünk egy célt, és lépésről lépésre igyekszünk közelebb kerülni hozzá.

Orosz Ildikó és F. Tóth András cikke eredetileg a HVG Extra Businessben jelent meg, a fenti szöveg az ottani interjú rövidített kivonata. A magazin legfrissebb száma a választás és döntés szépségeit és nehézségeit vizsgálja. Keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, ajándékba elküldjük az Alkossunk maradandót! című könyvet! Aktuális lapszámunkat itt meg is rendelheti. Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook oldalát!