Hogyan mérjük a sikert? Erről a kérdésről egy barátom és volt kollégám, Pákozdi Imre szellemes mondása jut eszembe: „Mi nem a pénzre, hanem a sikerre hajtunk ... és a sikert pénzben mérjük”. Az öniróniának szánt bonmot mögött sok igazság van. Az üzleti világban a siker mérőszáma hagyományosan a bevétel, a piaci részesedés és a profit – csupa olyan szám, amit pénzben szoktak mérni. Pedig nem csak abban lehet, sőt egy jó cég nem is csak abban méri.

"A vevőd boldogsága a te boldogságod"

Hatéves voltam, amikor nagyapám meghalt, de megmaradt bennem egy kép róla, amikor szinte könnybe lábadt szemmel emlékszik vissza, hogy milyen boldog volt anno a rövidáru-kereskedésében, amikor a vevője megtalálta a vágyott szövetet. A vevőd boldogsága a te boldogságod, a vevőd sikere a te sikered.

Az első munkahelyemen, a Geofizikai Intézetben is ez a mottó lett volna írható a szakmai sikereim mögé. Programozó kollégáim a szoftverünkre voltak büszkék, míg én sokkal inkább arra, hogy a geofizikusok használták is a szoftvert, és ez segített nekik hamarabb megtalálni a keresett bauxitot.

Ezt a szellemiséget sikerült megteremteni a Graphisoftban is, ami szintén sikernek nevezhető. A programozóink nem arra büszkék, milyen jó programot írtak, hogy az milyen ügyesen használja a processzort, a memóriát, stb., hanem azokra a szép épületekre büszkék, amelyeket a vevőink terveztek a szoftverünkkel.

Mennyire használják termékünket?

Már közel 17 éve nem én vezetem a Graphisoftot, és bő 12 éve nem is vagyok tulajdonos benne. De ezt a szellemiséget máig őrzi a cég, és hiszem, hogy emiatt is lehet sikeresebb még annál is, mint az én vezetésem alatt volt. Japán építészeti folyóiratban jelent meg 2011-ben egy felmérés, amelyben azt listázták, hogy az akkorra elkészült épületek tervezői milyen szoftvert használtak. Ez a felmérés – és akkor még egyszer, aláhúzva: Japánban – azt hozta ki, hogy a Graphisoft ArchiCAD nevű programja a piacvezető, megelőzve például a pénzügyi mutatókat tekintve sokkal erősebb Autodesk szoftvert is. A felmérés biztosan nem torzít a javunkra, hiszen annak szponzorai között szerepel a nagy konkurens Autodesk, a Graphisoft viszont nem.

A BIM, azaz Building Information Modeling (magyarul Épületinformációs Modellezés) nevű kategória elismert úttörője a Graphisoft, és – mint az említett felmérés mutatja – Japánban például nemcsak úttörője, de bizonyos értelemben piacvezetője is. Feltéve, hogy a piacvezetést, vagy ha úgy tetszik, a sikert nem pénzügyi mutatókban mérjük, hanem abban, mennyire használják az egyes termékeket.

Ez az igazi mérőszáma a sikernek: mennyire használják a termékedet, mennyire szeretik azt a vevők, és így mennyivel járultál hozzá a világ szebbé, jobbá tételéhez. És persze az is része a sikernek, ha ezt jól meg is fizeti a piac.

A fenti cikk teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2019/1-es számában.

Miért érezzük úgy, hogy csak másoknak sikerül minden? Miért félünk a sikertől? Megteremthető-e az egyensúly karrier és magánélet között? A Siker: A teljesítmény pszichológiája című könyv segít, hogyan keretezzük át a gondolkodásunkat, építsünk az erősségeinkre, és hozzuk ki a legtöbbet önmagunkból a munkában és a magánéletben. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.