Adott egy egyszemélyes kft, egy alkalmazottal. A  cég székhelye egyben a tulajdonos lakóhelye, ahol az erre a célra kialakított két iroda van. /Nincs elkülönítve a lakástól/. Mivel a rezsiszámlák a tulajdonos nevére vannak kiállítva, hogyan számolhatom el a kft. költségei között? Elegendő ehhez egy költségmegosztás kalkulált négyzetméter alapján számlákkal alátámasztva? Egy jogász ismerősöm szerint bérleti szerződéssel kell lefedni és kiszámlázni. Ezt nem tartom jó ötletnek, hiszen akkor bevétele keletkezik, mint bérbeadónak, ebből semmi haszna nem származik. Amennyiben vegyes feladással az említett kalkuláció alapján számoljuk el, mint vállalkozás működésével kapcsolatos költséget, ezt a számvitel politikában kell-e nevesíteni?

A felek megállapodásának függvénye, hogy az érintettek milyen mértékű bérleti díjban, vagy ingyenes használatban állapodnak meg, illetve a közüzemi díjak viselésének módját hogyan rögzítik (a bérleti díj részét képezik-e az említett költségek, vagy azok továbbszámlázására kerül sor).

A társaságnak az adott költségre jellemző mértékegységek alapulvételével lehet az irodaként hasznosított helyiségre jutó rezsiköltséget meghatározni. A közüzemi költségek tekintetében eldönthető, hogy mi a leginkább jellemző vetítési alapja a költségek megosztásának; elektromos áram, gáz költség esetében pl. a természetes mértékegység. A számviteli politikában lehetőség van erről rendelkezni.

Társaságok esetén a költségelszámolás alapját a Szt. 167. § (1) bekezdése szerinti számviteli bizonylat képezi. A társaság nem számolhatja el költségként a társaság magánszemély tulajdonosának a nevére szóló, számlában szereplő közüzemi díjak összegét. A költségek elszámolásához a feleknek bérleti szerződést kell kötni, függetlenül attól, hogy az ingatlan tulajdonosa a társaság tagja (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 168. § (3) bekezdése alapján az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződés érvényességéhez a szerződés közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges). A tulajdonosnak nem kell a feltehetően rendszeres bérbeadási tevékenységéhez adószámot kiváltania, ha kizárólag ingatlan bérbeadást végez és e tekintetben nem él az adókötelessé tétel jogával.

Ebben az esetben számviteli bizonylattal (nem számlával) tudja áthárítani a felmerült költségeket (illetve azok meghatározott részét) a társaságra. Az ingatlan bérbeadási tevékenység áfássá tétele esetén adószám kiváltása kötelező; ekkor a kibocsátott számlán történik a költség áthárítás. A társaság a nevére szóló számla, számviteli bizonylat alapján lesz jogosult a tevékenységével kapcsolatos költségek elszámolására.

Rokkantnyugdíjasként csökkentett munkaidőben munkát végzek alkalmazotti jogviszonyban. Kérdésem: 2009-től a nyugdíj alapját képező jövedelem (évenkénti növeléssel) 90 százalékát kereshetem, nettó jövedelemként. Mivel csökkenthető a bruttó jövedelem: járulékok érthetőek, de a személyi jövedelemadót hogy kell megállapítani? A jövedelmet (munkabért) külön kell nézni, tehát 18 százalék, figyelembe véve az alkalmazotti kedvezményt is,  vagy az adóbevallással összhangban, összeadva a nyugdíjjal, majd csökkentve a nyugdíjra eső szja-val, ekkor esetemben nincs alkalmazotti kedvezmény és a munkabér nagy része 36 százalékos adó alá esik.

A válaszért kattintson ide!