szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A hazai támogatási rendszer egyelőre nem ad lehetőséget a kis- és középvállalkozások számára legalkalmasabb finanszírozási eszköz, a lízing alkalmazására az EU-pályázatokon. A Lízingszövetség a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz (NFGM) fordult annak érdekében, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban részt vevő projektek esetében a hazai támogatási rendszer is fogadja el a kis- és középvállalkozások számára lényeges finanszírozási formát.

Pályázatblog
Ha szeretne még többet megtudni az uniós pályázatokról, kattintson ide!
„Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely alátámasztaná, hogy  a vállalkozásoknak két év alatt meg kellene szerezniük a GOP által támogatott beruházások keretében finanszírozott eszközök tulajdonjogát” – nyilatkozta Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára. A Lízingszövetség javasolja az NFGM-nek a magyar számviteli szabályozás elfogadását, amelynek értelmében a beruházás megvalósultnak minősül adott esetben a beruházás tárgyát képező tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételével, üzembe helyezésével is. Ennek értelmében nyilvánvaló, hogy a támogatási felhívások és útmutatók két éves időszakon belüli tulajdonszerzésre vonatkozó előírásai jogalap nélküliek, ezért a Lízingszövetség javasolta ezen elvárás egységes törlését – olvasható a szövetség sajtóközleményében.

 A kis- és középvállalkozásokat érintő előírás az is, hogy az EU pályázatok kedvezményezettjeinek a támogatási szerződés megkötését követően két éven belül fizikailag és pénzügyileg is meg kell valósítaniuk a beruházását és ehhez kapcsolódóan el is kell számolniuk a támogatóval szemben. „A két éves időkorlát havi díjai erőn felüli terheket rónak a vállalkozásokra, így ellehetetlenítik a beruházást” – érvel  Hordós Zoltán, a Lízingszövetség Eszköz Bizottságának vezetője, és hozzáteszi: „A termelőeszköz-finanszírozások esetében – amelyek fő célszegmense a kis- és középvállalkozói szektor – az átlagos futamidő a magyar eszközfinanszírozási piacon megközelíti az öt évet, mert ezen az időtávon belül termelhető ki rentábilisan a beruházás tárgya – érvel a Lízingszövetség.

 A gyakorlatban általánosan használt lízingkonstrukciók esetében a támogatott vállalkozás nem tudná pénzügyileg lezárni a beruházását a megkívánt két éven belül, mivel nevére szóló szállítói számla nincs. A szállítói számla szerinti vevő ugyanis rendszerint a lízingbeadó, aki a szállítónak a számla alapján a teljes bruttó vételárat kiegyenlítette – írja a Lízingszövetség. A lízingcég a szállítói számlával azonos teljesítési dátummal tőkeszámlát állít ki a lízingbe vevő vállalkozás részére, de ennek alapján neki nincs fizetési kötelezettsége, viszont jogosult a beruházást saját könyvelésében aktiválni, illetve a beszerzést terhelő áfát visszaigényelni. A lízingbe vevő a lízingdíjakat később részletekben fizeti meg – áll a közleményben

„Lényeges szempont az uniós pályázatoknál, hogy a lízingfinanszírozás a támogató szempontjából semmilyen lényegi különbséget nem mutat a vállalkozók által ugyancsak gyakran igénybe vett hitelfinanszírozáshoz képest.  A lízingbeadó ugyanolyan vállalkozás-finanszírozó tevékenységet végez, mint a hitelintézet, egyetlen különbség a finanszírozást szükségessé tevő eszköz tulajdonosának személye” – hangsúlyozza Lévai Gábor. Ezt támasztja alá, hogy ezt a lízingfinanszírozást az irányadó állami támogatási EU-szabályozás is elismeri és támogatható konstrukcióként jelöli meg – mondja.

A Lízingszövetség úgy véli, hogy a már meglévő jogi szabályozás alapján az NFGM, valamint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága által követett gyakorlat jogalkotási kényszer nélkül megváltoztatható, és a fennálló szabályozásra támaszkodva az irányadó pályázati útmutatók módosításával a lízing diszkriminatív kezelése megszüntethető.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!