A társaságokat érintő javaslatok egyszerűsítésnek tekinthetőek, ám egyelőre csak gesztusértékűek. 2010-től megszűnik a havi 1950 forint összegű egészségügyi hozzájárulás, eltörlik a 4 százalékos különadót, valamint 5 százalékos járulékcsökkenés a jövedelemhatártól függetlenül bevezetik A társasági adókulcs a jelenlegi 16-ról 19 százalékra emelkedik, s a társasági adót csökkentő tételek illetve adókedvezmények többségét megszüntetik. Amennyiben a jelenleg európai viszonylatban is korszerűnek mondható társasági adótörvényből kigyomlálják a kedvezményeket, amelyek miatt a 2008-as társasági adóterhelés 12 százalék körüli volt, a társaságok jelentős adóemelkedést fognak tapasztalni.

A munkáltatói terhek csökkentése nem a munkahelyek megtartását, hanem a válságban talpon maradó vállalkozások versenyképességét javítja. Ha egy vállalkozásnak nincs megrendelése, akkor a járulékteher csökkentése miatt nem fog kevesebb munkavállalót elbocsátani - hangsúlyozta Angyal József okleveles adószakértő. Válságban elsődleges cél a fejlesztés, hogy a válságból való kilábaláskor ott legyen a vállalkozás a „rajtnál”. A fejlesztési feladatok elvégzéséhez nem a minimálbér kétszeresén lévő dolgozók alkalmazása szükséges, ezért a munkáltatói terhek fél évre történő korlátozott bevezetése nem szolgálja a felkészülést a válságból való kilábalásra, emellett jelentős adminisztrációs terhet fog jelenteni a vállalkozások számára. Fél évre át kell alakítani a havi elektronikus adatszolgáltatási rendszert, majd 2010. január 1-től visszaalakítani.

A kiemelt kedvezményeket - mint a jogdíj 50 százalékos kedvezményét - Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary adótanácsadó és pénzügyi szolgáltató vezérigazgatója szerint célszerű kiemelten kezelni. Ezek miatt ugyanis sok multinacionális vállalat tart fenn adójogi vagy tényleges telephelyet Magyarországon és fizet társasági adót, így a kedvezmények megszüntetése e konstrukciók Magyarországról történő kivándorlásához vezethet.

Összességében a Bajnai-adócsomag első megismert javaslatai a helyes irányt képviselik - véli Kalocsai -, hiszen ma Magyarországon túl kevesen fizetnek kifejezetten magas adókat, a feketegazdaság pedig jelentős arányban van jelen. Ennek megfelelően első körben a fogyasztást és a vagyont terhelő adókat szükséges emelni, ugyanakkor egyidejűleg a bért terhelő adók és járulékok jelentős csökkentésére van szükség a gazdaság teherbíró képességével arányosan. Ezen kívül szükséges lenne az adózási adminisztráció jelentős egyszerűsítése, valamint az adóhatóság működésének racionalizálása.

Angyal József szerint viszont a bejelentett intézkedések valójában a 2002-2005 közötti hibás döntések korrekcióját jelentik. Ez helyes, de nem kellene félúton megállni - véli. 2010. január 1-től meg kellene szüntetni az ekhot és az evát. A magánszemélyek különadója valójában egy harmadik adósáv. Megszüntetését nem elhalasztani kell, hanem harmadik adósávként (alacsonyabb alsó határral) beépíteni az szja-rendszerbe. Ez is a tehetősebb rétegek átmeneti tehernövekedését jelentené. Az idő nagyon kevés a július 1-től bevezetni tervezett intézkedésekre. Még nem késő megfontolni az áfakulcsok 10 és 25 százalékra emelését, az alapvető élelmiszerek és a távhő kedvezményes kulcsba sorolásával. Ez a válságban is fogyasztani képes tehetősebb magánszemélyekre rakna nagyobb áfaterhet, az alacsonyabb jövedelemkategóriába tartozó, illetve az inaktív réteg javára. Ez jelentené az igazi válságkezelést.

Amennyiben érdekli, mekkora adóemeléssel járhat a szuperbruttósítás és mit jelent majd a gyakorlatban az áfaemelés, nézze meg az Adózóna számításait.