A Coface szerint a közép-kelet-európai kockázatos cégek aránya összességében nem változott, az egyes országokban azonban némi elmozdulás mutatkozik. A szakértők úgy látják, bár a válság nagy részén túl vagyunk, az elkövetkező év is jelentős kockázatot hordoz a szállítói hitelezés szempontjából. A Coface a céges pénzügyi kockázati tényezők miatt a közép-kelet-európai országokban működő cégek átlagosan 48,42 százalékát közepesen kockázatosnak vagy fokozatosan kockázatosnak minősítette a legfrissebb adatok szerint, közel akkora hányadát, mint 2009 azonos időszakában (48,86 százalék). A román, szlovák és magyar cégek megítélése tovább romlott az elmúlt 12 hónapban.
   
A Coface egy 10-es skálán osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti. Az 1 és 5 közé eső besorolásokban a román és a szlovák cégek között tapasztalható a legmagasabb arány, de az 1 és 3 értékek közötti, tehát a legrosszabb kockázati kategóriába sorolt cégek arányában már csak Románia mutat rosszabb képet Magyarországnál. A Coface országkockázati rangsorában – 2010 júliusi adatok alapján – Magyarország az A4 kategóriában helyezkedik el. (Az országkockázati besorolás rövid távú üzleti tranzakciók esetén az átlagos kockázat szintjét tükrözi. A Coface összesen 7 kategóriát alkalmaz, ebből az A1-A4 közötti a „befektetési” kategória, míg a B, C és D már lényegesen rosszabb országkockázatot jelent).
   
Magyarország helyzete sajátságos, hiszen annak idején az A2-ből indult. Az ország megítélésének változása rávilágít, hogyan változott meg Magyarország gazdasági ereje és súlya közép-európai összevetésben is. Ugyanakkor Románia már B kategóriás minősítést kapott, ezzel kikerült a befektetésre ajánlott országokból, Szlovákia besorolása pedig A3–as - mutat rá a közlemény. Szlovákiában leginkább az autóipart befolyásolta negatívan a válság, ami egyértelműen fokozta a szlovák cégek romló megítélését - idézi a közlemény Fülöp Zoltánt, a Coface vezető kockázatelemzőjét. Romániában az építőipart valamint az ingatlangazdálkodókat sújtotta leginkább a válság.
   
Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője szerint a magyar vállalkozásoknak is szembe kell nézniük a visszaeső hazai fogyasztás problémájával, ezért értékesítési volumenük szinten tartása érdekében új piacokat kell keresniük, melyeket legközelebb a szomszédos és régiós országokban találhatnak meg. 
Az exportpiacok nyújtotta lehetőségek eredményes kiaknázása érdekében fontos lenne, hogy a hazai vállalatok bátran merjenek új kereskedelmi partnereket keresni. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a cégek alaposan tisztában legyenek az adott célpiacok fizetési szokásaival, valamint az egyes partnerek pénzügyi helyzetével.
   
Ugyanakkor a más piacokon való megjelenéshez nemcsak a partnervállalatokról kell pontos információval rendelkezni, hanem az országkockázatról is, hiszen a makrogazdasági problémák egész iparágak, szektorok működésének eredményességességét sodorhatják veszélybe. Azonban ez a fajta tudatosság és előrelátás még mindig hiányzik a hazai vállalkozók kultúrájából - hívja fel a figyelmet Bagyura András. Az ágazati statisztikáknak a megbízhatósága a szakértő szerint nem teljes, ezért minél alaposabban, egyedileg is meg kell vizsgálni a potenciális partnercégeket. A kockázatok felmérése tehát jóval nagyobb körültekintést igényel azoktól, akik nemzetközi piacokon kereskednek.