Idén az év első felében még úgy tűnt, hogy Európa és a világ túljut a gazdasági válság legsúlyosabb fázisán. Magyarországon is sokan úgy látták, a német és az európai feldolgozóipar– azon belül is elsősorban az autóipar, másodsorban pedig az elektronikai szektor – kihúzza a gödörből a gazdaságot. Az év eleji optimizmust azonban 2011 közepétől egyre inkább az óvatosság, majd a pesszimizmus váltotta fel.

Ez nemcsak a magyar makrogazdasági helyzet változásakor, a költségvetési hiány elszaladásakor volt érzékelhető, hanem az új üzemek létesítésében, a régiek bezárásában is tetten érhető. Sőt, az ország költségvetési helyzete döntően befolyásolhatja a munkaerőpiacot is, hiszen a kormányzati tervek szerint a deficit lefaragása miatt 5500 embert kell elbocsátani a közigazgatásból, és akkor még nem említettük az állami és önkormányzati intézmények, illetve a helyi köztulajdonú társaságok elbocsátásait (amelyekkel mostani cikkünkben csak érintőlegesen foglalkozunk).

Jóllehet 2011-ben folyamatosan érkeztek hírek új gyárak avatásáról, létszámbővítésekről, addig az év második felétől megszaporodtak a gyárbezárások és az elbocsátások is. A gyárnyitások és toborzások szűk területre, elsősorban az autóiparra és inkább a dunántúli megyékre jellemzőek.

A gyárbezárások és az elbocsátások viszont az amúgy is rosszabb helyzetben lévő Kelet- és Észak-Magyarországot taszíthatják még mélyebbre. Leépítésekről alig érkezett hír a két északnyugati megyéből, Vasból és Győr-Moson-Sopronból. Jellemző a vasi helyzetre, hogy a Falco azért fenyegetőzik bezárással, mert nem kapta meg az engedélyt a gyár fejlesztéséhez a helyhatóságtól, így egyelőre ebből az egy megyéből nem tudunk üzem megszüntetéséről.

Kiéleződnek a regionális különbségek

A hvg.hu sajtóhírekre és saját információkra alapozva összesítette az elmúlt egy-másfél évben, azaz 2010-ben és főként 2011-ben bejelentett vagy éppen csak nyilvánosságra került üzembezárásokat, csoportos vagy legalábbis arányaiban jelentősebb leépítéseket. (Arányaiban lehet jelentős fél tucat ember elbocsátása is, ha a többmilliárdos árbevételű cégnél például 80-100 fő dolgozik.)

Kiderült, hogy az általunk vizsgált – nem reprezentatív jellegű – adatsorból negyvenöt leépítés és gyárbezárás közül két kisebb köthető Győr-Moson-Sopron megyéhez, Vashoz pedig egy sem. Huszonkét esetben teljesen megszűnik a tevékenység, bezár a gyár – ezek közül 12 kötődik Kelet-Magyarországhoz, 5 a fővároshoz (ide számoljuk a budapesti központú, de országosan több telephellyel rendelkező cégeket is) és csupán 6 a Dunántúlhoz.

A GE és a Nokia

Magyarország egyik legnagyobb és legnyereségesebb gyártócég-csoportjának példáján jól látszik a gazdasági válság folyamatos lemorzsoló hatása és a nagy multik döntéshozatali mechanizmusa. A GE idén júniusban jelentette be, hogy a korábban tervezett ezer fő helyett „csak” négyszáz embert bocsát el magyarországi gyáraiból. A fennmaradó hatszáz ember sorsa is bizonytalan azonban: őket csak egy évig akarják tovább foglalkoztatni.

A cégcsoport magyarországi gyáraiban amúgy változó a kép: Budapesten 500 fős bővítést hajtottak végre a fényforrásgyártásban, a GE Lighting üzletág keretében, ugyanezen részleg viszont bezárja a váci izzógyárat. Ózdon – a cég egy teljesen más üzletágában – az év elején friss munkaerőt vettek fel, de nem hivatalos információink szerint azóta voltak elbocsátások is a Borsod megyei városban. Zalában a fényforrásgyártás területén szintén inkább a leépítések jellemzik a cég politikáját, akárcsak a hajdúböszörményi vákuumtechnológiai üzemben. Lapértesülések szerint még a GE pénzügyi részlegéhez tartozó Budapest Banknál is volt egy negyvenfős elbocsátás.

Szintén bizonytalan a mobiltávközlési eszközöket (is) gyártó cégnél, a Nokiánál dolgozó komáromiak sorsa. A cég bejelentette kolozsvári gyárának bezárását, de felülvizsgálják a komáromi üzem tevékenységét is, amit a hvg.hu-nak a Nokia finn központjában úgy kommentáltak, hogy a gyártási tevékenységet folyamatosan Ázsiába telepítik. Ez döbbenetes mértékben befolyásolhatja 2012-ben a magyar GDP alakulását, hiszen a komáromi Nokia-üzem forgalma az elmúlt három évben mindig meghaladta az ezermilliárd (!) forintot. A termelés Ázsiába telepítése nem csupán a Nokiára jellemző dolog, a GE is a fényforrásgyártás egy részét a Távol-Keletre vitte. A Nokia komáromi gyárából egyébként nem hivatalos információnk szerint folyamatosan – de kisebb számban persze – lépnek ki az emberek, miközben az elmúlt évekhez képest több ezerrel csökkent a szerződéses dolgozók, időszakosan foglalkoztatottak aránya. Nem javít a helyzeten a Nokia egyik beszállítójának, a Savcor Komárom Réteggyártó Kft.-nek a nemrégiben megindult felszámolása sem.

Távozó japán és finn cégek

A finn cégek amúgy sem állnak jól Magyarországon: augusztusban derült ki, hogy a hűtőgépeket gyártó tatai Helkama Forste Kft. felszámolás alá került, így 150 ember munkája vált kétségessé. (A cég egyébként összesen 124 ember csoportos elbocsátását jelentette be ősszel.) A szintén finn Elcoteq anyacége októberben jelentett csődöt, majd közölték, hogy bezárják pécsi gyárukat, ahol az elmúlt évtizedben időnként 7-8 ezer ember is dolgozott, de az utóbbi időben már csak 1500 ember maradt a vállalatnál. (Még idén az év elején is több mint kétezren dolgoztak az elektronikai bérgyártással foglalkozó cégnél.)

Az Elcoteq évek óta vergődött, amióta a Nokia kiesett a megrendelőik közül, de elestek egy nagy Microsoft-üzlettől, és csökkentette a megrendeléseit a RIM nevű okostelefon-gyártó is. (Ugyanakkor az Elcoteq helyébe lépve, várhatóan Cserkúton, Pécs mellett hamarosan új üzemet létesít a Flextronics, amely a bérgyártói piacon nagy lendületben van, és a kínai Huawei távközlési céggel kötött megállapodást pár nappal ezelőtt.)

Tavaly májusban jelentette a japán TDK, hogy 15 év után kivonul Magyarországról, így a nógrádi térség egyik legfejlettebb városából, Rétságról távozott az egyik legnagyobb befektető. Legalább 145 dolgozó vesztette el most emiatt az állását. Egyébként egykor ezer főnél is többen jártak ide munkába. A másik japán cég, a Sony is kivonult tavaly hazánkból: bezárta 540 főt foglalkoztató gödöllői gyárát, és Malajziába telepítette át többek között a dvd-k előállítását. A központi régió, Pest megye egy másik településének helyzetét jól jellemzi, hogy egy ócsai üzem sorsát lassan már a közösségi portálokon lehet csak követni: a FÉG Konvektorgyár dolgozóival a Facebookon közölték júniusban a cég fizetésképtelenségét, s azt, hogy pénzüket csak a felszámoláskor kapják meg. A műholdvevőket gyártó nagykőrösi Sanshinnál szintén komoly elbocsátások történtek.

A francia Alstom bejelentette a dolgozók elküldését a budapesti Láng Gépgyárban is. A döntés 180 embert érintett a Magyar Nemzet márciusi értesülései szerint.

Északkeleten tömegesek a gyárbezárások

Az északkeleti régiót hozza még nehezebb helyzetbe, hogy tavaly novemberben bejelentették: bezárja vásárosnaményi, szabolcsi forgácslapgyárát a Swiss KronoGrouphoz tartozó Interspan Kft. A cég a kereskedelmi tevékenységét folytatja csak Vásárosnaményban. Szintén a keleti régióból érkezett márciusban a rossz hír, hogy az energiaipari multinacionális cég, az AES Borsodi Energetikai Kft. felfüggeszti a Tiszapalkonyai Hőerőmű és a Borsodi Hőerőmű üzemelését Berentén. A cég 110 dolgozója idén ősszel még az amerikai nagykövetség előtt is tüntetett, mert három hónapja nem kaptak munkabért.

Az AkzoNobel tiszaújvárosi gyárát a festékpiac nehézségei miatt zárta be 2010/2011 fordulóján, itt száz dolgozót bocsátottak el. Befejezte a termelést a fűnyírókat gyártó fehérgyarmati Fevill Electric Kft. is, ami százhatvan embert érintett. A BorsodChem műanyag-feldolgozó leányvállalatát zárta be: a BC Ablakprofil Kft. az utóbbi 7 évben 2,2 milliárd forint veszteséget felhalmozott fel.

Siralmas a helyzet Hollóházán is: idén augusztusban mindenkit elbocsátottak a híres Hollóházi Porcelán Manufaktúrából. A cég májusban dőlt be, a helyén egy kisebb, új társaság alakul majd, amely 50 embert vesz át az eddigi dolgozók közül.

Az élelmiszeripar nehéz helyzetét bizonyítja a szlovák érdekeltségű Debreceni Csoport Húsipari Kft. áprilisi döntése a debreceni gyár bezárásáról. A cég a rossz piaci helyzettel magyarázta 400 dolgozó leépítését, miközben a gyártást más üzemei veszik át. A szlovák Penta csoport azonban nemcsak a debreceni, hanem egy száz főt alkalmazó mosonmagyaróvári és egy 130 főt foglalkoztató abdai húsüzemet is bezárt, így ők az egyetlenek, akik északnyugaton gyárakat csuktak be.

A szolgáltatásokat is sújtja a válság és időnként a politika

A szolgáltatóiparra és a pénzintézetekre is súlyos csapást mért a válság.  A médiavállalkozásokra a hirdetési bevételek visszaesése és a példányszámok csökkenése hatott. De a közszolgálati médiában is történtek tavaly jelentős – több száz fős – elbocsátások. A TV2-nél a Népszabadság szerint akár száz ember is elveszítheti az állását, miközben magánál a Népszabadságnál is történtek leépítések az elmúlt egy évben, akárcsak jobboldali konkurensénél, a Magyar Hírlapnál. Ezeknél az újságoknál az – esetleg több ütemben is történő - elbocsátások féltucatnyi-tucatnyi embert érintettek. A Rádió Café pedig egyszerűen elnémult idén májusban – erről a hvg.hu is beszámolt.

A vállalati tanácsadói piacon az osztrák Neumann International anyacégének csődje érinti a magyar leányvállalatot. Az elektronikai és elektromos cikkek kereskedelmével foglalkozó Electro World is csődbe menekült volna ugyanakkor februárban, de ezt a bíróság nem hagyta jóvá ekkor, azóta felszámolással is fenyegetik a céget hírek szerint. A fotó- és elektronikai cikkeket értékesítő Photo Hall-hálózat is bedobta a törölközőt: az üzemeltető Főfotó Kft. többnyire felmondott alkalmazottjainak.

A közlekedési cégek között a vasúti szállítással foglalkozó, osztrák tulajdonú Rail Cargo Hungaria tervezett idén több száz fős leépítést. A Jászkun Volánnál pedig kisebb „kiigazítások” zajlottak. A Magyar Posta 140 dolgozó elküldését jelentette be decemberben.

Bankoknál is voltak elbocsátások

A bankválsággal induló nemzetközi válság a legutóbbi időkig szedi az áldozatait a hazai pénzintézeteknél. A Világgazdaság című lap korábbi híre szerint a hazai bankok között a legnagyobb elbocsátás a K&H-nál történt (189 fő), a CIB Banknál 124, az FHB 120, a Raiffeisen Bank és a Budapest Bank 40-40 embert küldött el. Az OTP viszont 197, az Erste 72, a Sopron Bank 4, a TakarékBank pedig 5 főt vett fel. (Ugyanakkor az Erste kapcsán az elmúlt napokban leépítésre utaló hírek is napvilágot láttak.)

A bankoknál zajló leépítések és a pénzintézetekre kirótt különadó, illetve a magánnyugdíjpénztárak államosítása közötti összefüggéseket mostani cikkünk nem tudja feltárni, de alighanem a növekvő közterhek és az állami beavatkozások sem segítenek a szektorbeli munkahelyek megtartásában. Nem tudni, hogy összefügg-e ezzel az olasz Banco Popolare döntése: a pénzintézet négyéves magyarországi tevékenység után megválik itteni érdekeltségétől – az Il Sole 24 Ore című olasz lap szerint. Ezen kívül a francia AXA környékéről is érkeztek hírek elbocsátásokról a magán-nyugdíjpénztári kormányzati intézkedések után.

Akik csak fenyegetnek

Vannak olyan cégek, amelyek egyelőre inkább csak fenyegetnek a bezárással, általában nem is elsősorban értékesítési nehézségeik miatt. Vas megyében a Kronospan tulajdonában lévő Falco Forgácslapgyártó Zrt. nem tudja bővíteni engedélyezési problémák miatt a szombathelyi gyárát, ezért fenyeget kivonulással. (A Kronospan másik gyárát be is zárta Vásárosnaményban, mint azt említettük.) Miskolcon pedig a Holcim a hejőcsabai cementgyár tulajdoni vitájában nem tud megegyezni egy peres eljárásban a Magyar Cement nevű céggel, ezért kénytelen leállítani, lassítani vagy éppen szüneteltetni a termelést. Ez persze nem vigasztalja a miskolci munkásokat, akik kezdik elhagyni az üzemet, ahol nem nagyon van munkájuk.

A Közép-Dunántúlon is zajlanak elbocsátások

Fejér megye székhelyén, Székesfehérváron három cég leépítéseiről érkezett hír: a Philips kiszervezi innen a szájhigiéniai eszközök, elemes borotvák, telefontartozékok végszerelését és csomagolását, így várhatóan elbocsátások lesznek a holland elektronikai cégnél, a Praktiker pedig két áruházát vonta össze itt, ami alighanem kéttucatnyi ember állását érinthette. Az utóbbi években pedig csaknem ezer embert bocsátott el az alumíniumiparban tevékenykedő Alcoa-Köfém Kft. a Magyar Nemzet szerint.

Tavaly augusztusban kiderült, hogy hiába vett át a Fejér megyei Móron egy gyárat a DEH Dräxlmaier cég, nem tudnak elegendő megrendelést szerezni, ezért 445 embert kell elbocsátaniuk. Ami a többi közép-dunántúli céget illeti: a Peremartoni Fertilizers Kft.-nél szüneteltetik a műtrágyagyártást október óta, ezért hatvan embert bocsátanak el. Áprilisban jelentette be az esztergomi Suzuki egyik beszállítója, a 15 milliárdos forgalmú, elektronikus autóalkatrészek gyártásával foglalkozó japán Ryowa Hungary, hogy 34 munkavállalóját (a munkatársak majdnem felét) bocsátja el esztergomi üzeméből.

Két megye kivételes helyzetben

Miközben az ország nagy részén a gyárbezárásoktól hangos a vidék, két megyében viszonylag kedvezőbb a helyzet. Vas és Győr-Moson-Sopron megyékben a válság elején sok üzem került nehéz helyzetbe, de mostanában inkább az a bajuk az ottani cégeknek, hogy nem találnak elég munkaerőt. Így a győri Audi például több szakközépiskolával is együttműködik, hogy szakképzett munkatársakat találjon, szinte az iskolapadból kell kiragadniuk a megfelelő tudású alkalmazottakat. Más cégek is komoly gondokkal küszködnek a Dunántúlon: szakmunkások mellett raktárosok, tehergépkocsi-vezetők és termelésben alkalmazható mérnökök hiányoznak a leginkább fejlettebb régióinkban.

Elbocsátást bejelentő, csődbe ment, gyárukat bezáró, tevékenységüket megszüntető vagy felszámolás alá került cégek Magyarországon 2010-2011-ben (Forrás: hvg.hu-gyűjtés)

Kelet-Magyarország   Gödöllő - Sony - gyárbezárás Ócsa – FÉG Konvektorgyár – felszámolás Vác - GE - gyárbezárás Nagykőrös - Sanshin - elbocsátás Hajdúböszörmény - GE – leépítés Vásárosnamény – Interspan – gyárbezárás Rétság – TDK – gyárbezárás Miskolc – Holcim – fenyegetés a bezárással Tiszapalkonya – AES – erőmű leállítása Berente – AES – erőmű leállítása Debrecen – Penta-csoport, Debreceni Csoport Húsipari Kft. – gyárbezárás Tiszaújváros – AkzoNobel - gyárbezárás Kazincbarcika – BC Ablakprofil Kft. - gyárbezárás Fehérgyarmat – Fevill Electric – gyárbezárás Szolnok - Jászkun Volán - elbocsátás Hollóháza – Hollóházi Porcelán Manufaktúra - fizetésképtelenség   Dunántúl (kivéve Győr-Moson-Sopron és Vas) Komárom - Nokia – elbocsátások Komárom - Savcor Komárom Réteggyártó Kft.- felszámolás Tata – Helkama Forste - felszámolás Pécs – Elcoteq – csőd Zalaegerszeg – GE – elbocsátás Nagykanizsa – GE – elbocsátás Székesfehérvár – Praktiker – áruházak összevonása Székesfehérvár – Philips – kiszervezés miatt leépítés várható Székesfehérvár – Alcoa-Köfém – elbocsátás Peremarton - Peremartoni Fertilizers Kft. – termelés szüneteltetése Mór - Dräxlmaier - elbocsátás Esztergom - Ryowa - elbocsátás   Vas, Győr-Moson-Sopron Falco – bezárással fenyegetés, mert nem engedik a bővítést Abda - Penta-csoport, Kaiser-Food - gyárbezárás Mosonmagyaróvár - Penta-csoport, Kaiser-Food - gyárbezárás   Fővárosi, illetve régióhoz nem köthető cégek (média, bankok, pénzintézetek, budapesti gyárak, kereskedelmi láncok) AXA – várható elbocsátás Erste Bank – ellentmondásos hírek TV2 – várható elbocsátás MTVA (közszolgálati média) – elbocsátás Népszabadság – elbocsátás Magyar Hírlap - elbocsátás Rádió Café - adásszünet Neumann International – anyacég csődje CIB Bank – elbocsátás K&H Bank – elbocsátás Raiffeisen – elbocsátás Budapest Bank – elbocsátás FHB – elbocsátás Banco Popolare – kivonul Magyarországról  Láng Gépgyár (Budapest) – bezárás Electro World – csőd közeli helyzet Rail Cargo Hungaria – elbocsátás Magyar Posta – elbocsátás